Hírek

2005.04.09. 00:00

Álmokból szőtte a valóságot

Színész, rendező, művelődési házat igazgat, s közben arra is jut ideje, hogy élete nagy szerelmének, a verseknek hódoljon. Hogy mindenre jusson ideje, szigorú beosztás szerint tervezi napjait.

Varga Brigitta

[caption id="" align="alignleft" width="281"] Gyermekkori vonzalmát a fegyverek iránt gyönyörű gyűjteménye is bizonyítja. Használnia még sosem kellett őket.
[/caption]– Ezerrel pörög. A Budapesti Kamaraszínházban játszik, a Klub Rádióban műsort vezet, nemrég elkészített egy verses lemezt, a Gödöllői Művelődési Ház igazgatója, a Barátok köztben ön személyesíti meg Kertész Gézát. Jut ideje alvásra?
– Kevés. Emberből vagyok, mint bárki más. Kamaszkorom-ban utáltam korán kelni. Arról ábrándoztam, milyen jó lehet egy színésznek. Mióta játszom, színházvezető vagyok, a madarakkal ébredek. Naponta 12-16 órát dolgozom. Jól kell beosztani az időmet. Ez manapság művészet.
– Akkor nincs felesleges ideje. Ösztönző erő a siker?
– Persze. Szerintem mindenkinek az. Kimerítő, hogy időben kell kelni, jól kell teljesíteni. Közben határozott, de kedves vezetőnek kell lennem, aki megállja a helyét a társaság középpontjaként. A mindennapi mérföldkövek elérése természetes igény. A kérdés az, ki lát túl ezeken…

–A színészet az első helyen áll, vagy alárendeli a többi munkájának?
– Ez régi eskü, amit az ember nem ad fel soha, és amihez megpróbálja használni a kor eszközeit. A jó színész dolga, hogy tökéletesen alakítsa a szerepet nem játszó ember szerepét. A magánéletben is. Nagyjából tizenöt éve játszom rendszeresen színházban. Az elmúlt években átlagosan négy bemutatóm volt. Ezt sokan irigylik. Én mindig azt mondom: aki irigyli azt, amit elértem, irigyelje azt is, ahogyan elértem. Dolgozzon alázattal, becsülettel, tisztességgel, és ha szerencséje van, akár sikeres is lehet.
– Mikor jut ideje önmagára?
– Ha kikapcsolódásra vágyom, elég magamtól kérnem egy szabadnapot. Ilyenkor Zsófival elutazunk horgászni, szegény halak nagy bánatára, vagy zenét hallgatok, időnként pedig átadom magam egy-egy kedvenc versem hangulatának.
– Honnan ez a szerelem a költészet iránt?
– Szüleim vezettek be a versek világába. Apám prózát, főként kalandregényeket olvasott fel nekem. Nagyon élveztem a cowboymeséket, a Micimackót, A kis herceget, és a Cooper-
regényeket. Ahogy édesapám mesélt, úgy nem tudott senki más. Anyukám a versek híve volt. Sokszor ringatott álomba egy-egy csodálatos művel.

– Emlékszik még az első versre, amit kívülről megtanult?
– A Dsuang Dszi álma volt az. Tizennégy éves voltam, amikor Miskolcon rendeztek egy Szabó Lőrinc versmondó versenyt. Csak azok jelentkezhettek, akik a költőről elnevezett iskolába jártak. Mivel magántanuló voltam, meg kellett kerülnöm valahogy a versenykiírást. Megszereztem Szabó Lőrinc fiának, G. Szabó Lőrincnek, vagyis Lócinak a telefonszámát. Elmondtam neki, hogy szeretem az édesapja verseit, és indulni akarok a megmérettetésen. Így ismerkedtünk meg, attól kezdve mély barátság fűzött össze minket. A versenyt egyébként megnyertem. Később alapítója és tagja lettem a Szabó Lőrinc Alapítványnak. Halála előtt Lóci egy könyvet ajándékozott nekem, és arra kért, vigyem tovább édesapja fáklyáját.
– Gondolt arra, hogy verseket írjon?
– Soha. A cipész maradjon a kaptafánál. Párommal viszont naponta írunk egymásnak kis versikéket. Így éreztetjük egymással szerelmünket. De ezek csak belső használatra valók.
– Micimackó meséjében ön volt Róbert Gida hangja.
– Nagy élményt nyújtott, hogy gyermekkorom egyik fontos mesehősének kölcsönözhettem a hangomat. Bekerültem egy profi csapatba. Sok mindent tanultam, például a pálya iránti mérhetetlen alázatot, fegyelmet, pontosságot. Utóbbi a mai napig nagy kihívás, ahonnan csak lehet, elkések.

– Ismerősei tisztelettudó, kedves, udvarias fiatalembernek tartják.
– Így neveltek. Mindent otthonról hoztam. Apukám már elmúlt nyolcvanéves, de ma is példát mutat nekem. Kései gyermek vagyok. Szüleim között harminc év korkülönbség van. Nemrégiben ünnepelték harmincadik házassági évfordulójukat. Családi érdekesség, hogy a féltestvérem, Balázs idősebb édesanyámnál, ami kissé furcsa. Mégis bátran mondhatom: szerencsés família vagyunk.
– Majd kicsattan az egészségtől. Mit tesz előnyös külsejéért?
– Sportolok, diétázom. Már nem az a csenevész kis múmia vagyok, akit édesapám látott bennem születésemkor. Vegetáriánus étrenden élek, egykori orosztanárnőmnek, Angyalka néninek köszönhetően. Tizenhárom éves koromban fogadtunk, hogy egy hónapig nem eszem húst, ha a vizsgám sikerül. Sikerült. Fogadalmam tizenhat éve tart. És persze a géneknek is nagy a jelentőségük. Szerencsém van. Apám szerint a szerencse olyan adottság, mint az, hogy hányas a lábad vagy magas-e a vérnyomásod.

– Szerencsésnek tartja magát?
– Mindenképpen. Az elmúlt fél évben háromszor tüntettek ki. Az év színésze lettem az újságolvasók, a gyermek tévénézők és egy sztármagazin olvasói-nak szavazata alapján. Persze vannak másfajta álmaim is. Szeretném eljátszani III. Richárdot, és jó lenne egyszer elhozni azt a kis szobrocskát Hollywoodból…
– Az élet más területein is ennyire merész?
– Az vagyok, de nem hétköznapi értelemben. Inkább úgy mondanám: merész vagyok nem merészkedni. Nem sírok, ha ellopják egy ötletemet, vagy megcsípnek előttem egy üzletet. Marad még lehetőség. A siker lényege, hogy az ember jókor legyen jó helyen. Kell még egy csipetnyi szemfülesség és bátorság. Így lettem a Gödöllői Művelődési Ház igazgatója. Felfigyeltem a pályázatra. Elolvastam Gödöllőről, amit csak lehetett, és belevágtam. Magam is elcsodálkoztam, hogy összejött. A többi már csak azon múlik, mennyire tudom használni az ismereteimet. Ezért pörgök folyamatosan.

– Meglepődtem, amikor megtudtam, hogy két évig fegyvert hordott magánál. Szükségét érezte?
– Most is van nálam egy. A fegyverek iránti vonzalmam a cowboymesékből fakad. Miközben apám mesélt nekem, elképzeltem, hogy én vagyok a főhős, és megmentem a világot. Húsz éve tartó rajongásomat egy gyönyörű gyűjtemény tanúsítja. De ami nagyon fontos, tudom helyesen használni a fegyvereket. Tisztában vagyok azzal, hogy csak önvédelemre szabad használni, akkor is megfontoltan. Egy rövid történet. Édesanyámmal sétáltunk, amikor arra lettünk figyelmesek, hogy egy házaspár a kislányát akarja bántani. Közbeavatkoztunk, mire a férfi engem is meg akart ajándékozni egy maflással. Elindult felém, én elővettem a pisztolyt, mire eliszkoltak. Előfordult az is, hogy nem voltam elég gyors. Huszonéves koromban a szomszédom a két fiával szilánkosra verte az orr- és arccsontomat, azzal a felkiáltással, hogy többet nem fogok a tévében szerepelni. Mindezt azért tették, mert éltem az egyetemisták zajos, bulizós életét. Ez az eset erősített meg abban, hogy ha kell, fegyverrel védjem meg magamat és a családomat.
– És ha valaki szavakkal bántja meg?
– Bizonyos dolgokra nem reagálok. Nem sért vérig egy portás, ha azt mondja rám, hogy itt ez a nagyképű szappanopera-hős. Életem legmélyebb fájdalma az volt, amikor a gyerekkori barátomban csalódtam. Becsapott anyagilag és érzelmileg egyaránt. Elvette tőlem a legjobb barátomat – önmagát. Kilopott a lelkemből valamit, amit nem lehet pótolni. Amikor ráeszméltem, hogy mit tett velem, egyszerűen felálltam, és kisétáltam az életéből.

– Mit érez a pletykák hallatán? Mit szólt például ahhoz, amikor 1997-ben, pályakezdő színész korában megjelent egy félreérthető cikk önről és Varnus Xavérról?
– Lerendeztem  a dolgokat. Ma is így teszek. A pletykák sajnos együtt járnak ezzel a szakmával.
– Évek óta kiegyensúlyozott párkapcsolatban él. Révbe ért?
– Azt hiszem, igen. Zsófival, a kedvesemmel jól kiegészítjük egymást, közös terveink vannak. Hiszek abban, hogy az elkötelezettség örök érvényű, és az ember nem rúgja fel a kapcsolatát akkor sem, ha jön valaki, akivel rövidebb távon talán kellemes perceket tudna eltölteni.
– Elégedett?
– Szinte teljesen. Kegyes hozzám az Isten, és az emberek is. Igyekszem, hogy jó gyerek maradjak, és akkor talán minden rendben lesz…

A csillagok között is helyet kapott

Életem egyik legcsillogóbb ajándékával lepett meg tavaly egy magazin. Ez szó szerint igaz. Amikor felpillantok az éjszakai égboltra, büszkén jut eszembe, hogy van ott egy csillag, ami az én nevemet viseli. Nemrég a Planetáriumba is elmentem, hogy kicsit közelebbről is szemügyre vehessem a Nyilas csillagkép mellett megbújó saját égitestemet. Ha az űrutazás ilyen tempóban fejlődik, talán egyszer még csaphatunk ott egy igazi sztárbulit a barátaimmal.

Németh Kristóf

1975-ben Budapesten született, a Skorpió jegyében.

1988-ban a Gaudiopolis című film egyik főszereplője, majd szerepet kap a Különbözöm, tehát vagyok című filmben is. A színjátszás alapjait Földessy Margit iskolájában szerezi meg.

1989-ben Miskolcon a Szabó Lőrinc versmondó verseny győztese. A későbbiekben 4 országos szavalóversenyt nyer még, majd a szép magyar beszédért megkapja a Kazinczy-díjat. A Szomszédok című teleregény teszi országosan ismertté.

1994-ben felvételt nyer a Színház- és Filmművészeti Egyetemre, Benedek Miklós osztályába. 1998-ban szerez színész diplomát.

2004-ben az Év Színésze. A Budapesti Kamaraszínház tagja, rádiós műsorvezető a Klub rádiónál, a Barátok közt tévésorozat egyik szereplője, a Gödöllő Művelődési Ház igazgatója. Magyarország sörnagykövete.

1988-ban a Gaudiopolis című film egyik főszereplője, majd szerepet kap a Különbözöm, tehát vagyok című filmben is. A színjátszás alapjait Földessy Margit iskolájában szerezi meg.

1989-ben Miskolcon a Szabó Lőrinc versmondó verseny győztese. A későbbiekben 4 országos szavalóversenyt nyer még, majd a szép magyar beszédért megkapja a Kazinczy-díjat. A Szomszédok című teleregény teszi országosan ismertté.

1994-ben felvételt nyer a Színház- és Filmművészeti Egyetemre, Benedek Miklós osztályába. 1998-ban szerez színész diplomát.

2004-ben az Év Színésze. A Budapesti Kamaraszínház tagja, rádiós műsorvezető a Klub rádiónál, a Barátok közt tévésorozat egyik szereplője, a Gödöllő Művelődési Ház igazgatója. Magyarország sörnagykövete. Gyermekkori vonzalmát a fegyverek iránt gyönyörű gyűjteménye is bizonyítja. Használnia még sosem kellett őket. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!