Kihívások előtt

A világi közvélemény nem érti: mi szükség a papi nőtlenségre, s miért nem választhatják a lelkipásztori hivatást a szebbik nem képviselői? Sürgető a változtatás, mert egyre kevesebb a pap. Mások módosítást várnak a kegyes halálról, a terhesség megelőzéséről, az azonos neműek együttélésének elismeréséről vallott nézetekben is. A katolikus egyház híveit viszont megszilárdította hitükben a pápaválasztás. Ők a katolikus közösségek összetartozásának erősödését várják az új helyzettől.

Egyenes út a Vatikánba
Az első évek Bátyja is pap, aki aggódik törékeny egészsége miatt
[caption id="" align="aligncenter" width="468"] Iskolás Aschau am Innben (1932) - A Ratzinger család a bajorországi Freisingben (1951) - Elszökött a hadseregből (1944)
[/caption]

Növendék papból befolyásos bíboros
Mélyen vallásos családba született
[caption id="" align="alignleft" width="149"] München és Freising érseke egy bajor népünnepélyen (1980)
[/caption]Sokan azt tartják, XVI. Benedek németnek túl bajor, európainak túl német, a világegyház számára pedig túl európai. Tény, hogy a bajor–osztrák határnál, az Inn menti Marktlban született mélyen vallásos családba 1927. április 16-án, nagyszombaton. Világrajövetele után négy órával, délelőtt fél 9-kor a keresztségben a Joseph Aloysius nevet kapta. Édesapja rendőr volt, édesanyja szakácsnő. Ennek ellenére, mert szegények voltak, gyakran került az asztalra zabkásából készült leves, ami a mai napig Ratzinger kedvenc étele. Két testvére van. Bátyja, a nyolcvanegy esztendős Georg szintén papi pályára lépett, jelenleg a regensburgi dóm fiúkórusának karnagya. Aggódik Joseph törékeny egészsége miatt. Nővérük, Maria vezette Joseph háztartását már bonni egyetemi docens korában, s később követte őt a Vatikánba is. Kívánságára mindahányszor megfőzte gyermekkori kedvenc levesét. Az életét feláldozó nő 1991-ben hunyt el.


[caption id="" align="alignright" width="147"] Közös imádkozás Teréz anyával 1978 szeptemberében
[/caption]A magánember nem titkolt titkai
Már az egyház második embereként is alig lehettek titkai Joseph Ratzingernek, így aztán pápaként sem kell számítani különösebb „leleplezésekre”. Szeret zongorázni és szereti Mozartot, valamint a svájci író Hermann Hessét, a kötelességet, az alázatosságot és a szolgálatot. Összesen tíz nyelven beszél, közülük folyékonyan németül, olaszul, franciául, latinul, angolul és spanyolul, olvas ógörögül és héberül. Kora gyermekkorában hozzászokott a rendszeres templomba járáshoz (ez utóbb „munkakörének” is részévé vált), az asztali és az esti imádsághoz. Új kötelezettségei mellett némi változtatással minden bizonnyal megtartja eddigi napirendjét is. Háromszáz négyzetméteres eddigi lakásában reggel hat órakor kelt és este tízkor bújt ágyba. A műholdas televízión csak híreket nézett. Kedvenc napilapja a regensburgi Mittel-bayerische Zeitung. Három nappal hetvennyolcadik születésnapja után választották pápává.

[caption id="" align="alignleft" width="156"] Német bíborosként a Vatikánban (1977)
[/caption]
A katolikus folklór egyik vicce Ratzingerről

Híven tükrözi Ratzinger átfogó tudását. Eszerint az egykori és a mostani teológusok, valamint a pápák kihallgatásra hivatalosak az Úristenhez. Egyesével mennek be, egy-két perc után mindegyikük rosszkedvűen távozik: „Hát ebben, meg amabban tévedtem”. Bemegy Ratzinger. Eltelik félóra – semmi. Végül kijön az Úr izzadtan: „Tyű, a mindenit, ezt még én sem tudtam!”

A név–címer–hitvallás örök szentháromsága
Elődje örökségének folytatását ígérte első apostoli miséjén elmondott programbeszédében XVI. Benedek szerda reggel a Sixtus-kápolnában. Latinul misézett, elődje iránti tiszteletből ugyanazt a keresztet viselte, mint amelyet az április 2-án elhunyt II. János Pál hordott. XVI. Benedek a katolikus egyház és a társadalom további nyílt párbeszéde mellett tett hitet. A megbékélést és összefogást szorgalmazta. Hitet tett, hogy „követi a II. vatikáni zsinat által vágott barázdát”. Kiállt a kétezeréves egyház iránti hűség mellett.

Névválasztása a hagyományok szerint is felér egy hitvallással. A múlt század elején, az első világháború idején élt XV. Benedeket ugyanis a béke, a diplomácia pápájának tartják, bár ezt az önként vállalt küldetését nem tudta maradéktalanul kiteljesíteni. Mivel azonban az ő elődje, X. Pius a századfordulón számottevő újításokat vezetett be az egyház modernizálására és a hit alapjainak megszilárdítására, egyházfőként inkább a mű befejezése vált feladatává.

A hívek nagy érdeklődéssel várják, hogy milyen címert és jelmondatot választ majd magának a Vatikán új lakója. Ezek a döntések ugyanis szintén megmutatják szándékait. „Totus Tuus” („Teljesen a Tiéd”) – ez volt II. János Pál jelmondata, amellyel Szűz Mária kegyébe ajánlotta személyét és cselekedeteit. Nagy várakozás előzi meg, hogy kik lesznek pápaságának első bíborosai. S hogy Karol Wojtylát, a Szent Péter trónját harmadik leghosszabb ideig betöltő szentatyát a hívek óhajának megfelelően minél korábban oltárra emelve szentté avatja-e.

                    Így látja a világot Ratzinger-XVI. Benedek

Az angol Times Online portál összegyűjtötte Ratzinger bíboros korábbi megjegyzéseit a kommunizmusról,  a homoszexualitásról, az abortuszról, saját magáról.

[caption id="" align="alignright" width="246"] Ratzinger szerint II. János Pál üzenetének megértéséhez a kulcs a Megváltó felszólítása. „Kövess engem!” – mondta a feltámadt Krisztus Péternek.
[/caption]A kommunizmusról: „A kommunista kormányok, amelyek a felszabadítás nevében kerültek hatalomra, korunk legszégyenteljesebb intézményei”

A klónozásról: „Veszélyesebb fenyegetés, mint bármelyik tömegpusztító fegyver”

A rockzenéről: „A vallásellenesség melegágya”

Az anglikán, a protestáns egyházról: „Nem megfelelő egyházak”

A Relativizmusról: „Középpontjában az ember egója és az ember saját vágyai állnak”

A homoszexualitásról: „A megtestesült erkölcsi métely”

A vallás politikából való kiszorításáról: „Súlyos perceket élünk, a radikális szekularizmus elpusztíthatja a humanizmust”

A női papság tiltásáról: „Szükséges a valódi doktrína védelme, a lelki közösség, az egyház egységének megőrzése, valamint a hívők lelkiismeretének, öntudatának irányítása érdekében”

Az abortuszról, eutanáziáról: „A megtestesült halálos bűn”

A multikulturalizmusról: „Menekülés az elől, ami az ember sajátja”

A nem latin nyelvű miséről: „Tragikus szabályszegés”

Törökország EU-tagságáról: „Óriási hiba lenne”

Saját magáról, megválasztása után: „Egy egyszerű, szerény munkás vagyok az Úr szőlőskertjében”

A háború után filozófiát és teológiát tanult a bajor fővárosban, majd Freisingben. 1951. június 29-én szentelték pappá, s nem sokkal később tanárként helyezkedett el. Két évre rá szerzett teológiai doktori fokozatot, értekezésének címe „Isten népe és háza Szent Ágoston egyháztanában” volt. Az ötvenes években kisegítő lelkipásztorként szolgált München külvárosában, majd káplánná léptették elő. Hamarosan a bonni egyetemen teológiát adott elő.

1962 és 1965 között a II. Vatikáni Zsinat szakértőjeként tevékenykedett, a Szentszék ekkor figyelt fel rá. VI. Pál 1977 márciusában érsekké, júniusában bíborossá nevezte ki. A regensburgi egyetem professzora lett. 1981 novemberében II. János Pál a Hittani Kongregáció prefektusává nevezte ki. A nyolcvanas évek második felétől a katolikus egyház katekizmusát összeállító pápai bizottság elnöki teendőit is ellátta. 2002-ben választották meg a bíborosi kollégium dékánjává. Az igazodni próbáló II. János Pál-nemzedék Sok fiatal zarándokolt el II. János Pál temetésére. Türelmesen vártak, hogy bejussanak ravatalához a bazilikába. Voltak, akik nem osztották nézeteit a terhesség-megelőzésről, az abortuszról, a kegyes halálról. Mégis ezeknek a zömmel 35 éven aluli fiataloknak az életében az elhunyt egyházfő volt A PÁPA, akit sztárként szerettek. Még kicsi gyerekek voltak, vagy meg sem születtek, amikor megválasztották. Számukra ő volt az igazodási pont a gyorsan változó világban. Nevét pólókra nyomtatták, együtt csápoltak vele a katolikus ifjúsági találkozókon. A II. János Pál-nemzedék a kikezdhetetlen nagyságot látta benne. Elvesztésével ez a sziklaszilárd állandóság szűnt meg a számukra. Iskolás Aschau am Innben (1932) - A Ratzinger család a bajorországi Freisingben (1951) - Elszökött a hadseregből (1944) München és Freising érseke egy bajor népünnepélyen (1980) Közös imádkozás Teréz anyával 1978 szeptemberében Német bíborosként a Vatikánban (1977) Papságának félévszázados évfordulóján 2001. július 8-án. Papságának félévszázados évfordulóján 2001. július 8-án. Ratzinger szerint II. János Pál üzenetének megértéséhez a kulcs a Megváltó felszólítása. „Kövess engem!” – mondta a feltámadt Krisztus Péternek. -->