Vezetés nélkül a BLSZ

[caption id="" align="alignleft" width="192"] Van rangja az amatőr futballnak, példa rá Détári Lajos (balra), aki az Unione gárdájának játékos-edzője volt
[/caption]Az előzmények a kilencvenes évekre nyúlnak vissza. Addig a szövetségek társadalmi szervezetként tevékenykedtek, aztán 1997-ben köztestületté átalakulva a Magyar Labdarúgó Szövetség helyi szervei lettek. A BLSZ-nél az átalakulást rögzítő jegyzőkönyv készítésekor alaki hiba történt, amire felfigyelt Pintér János, az Art-Corner Zrínyi SE vezetője. Csatlakozott hozzá még nyolc klub, mondván, a vezetés nem hivatalos. A kifogással élők jogi útra terelték az ügyet, és elkezdődött az évekig tartó bírósági eljárás.

Az MLSZ – hogy rendezze a hosszú ideje tartó áldatlan állapotot – rendkívüli taggyűlés összehívására utasította a budapesti szövetséget, amelynek napirendi pontja lehet a vezetés újraválasztása. Igaz, időközben a bíróság megállapította, hogy a BLSZ szabályos formában működik, de ettől függetlenül a közelmúltban megtartották a rendkívüli taggyűlést. A választás nem hozott eredményt. Az elnöki posztért ketten – Bánfi János és Fa Sándor – indultak. Három szavazási kör után sem sikerült megszereznie egyik jelöltnek sem az alapszabályban előírt kétharmados többséget. Egyébként mindhárom kört Fa Sándor nyerte meg. Az elsőt 41:36, a másodikat 43:33, míg a harmadikat 40:30 arányban.

Az elnökség tíz helye közül csak hármat töltöttek be, a többiek szintén nem kapták meg a kétharmados többséget. Tekintettel arra, hogy az idő éjfél felé járt, a szavazást nem folytatták. Megalakítottak egy háromfős ad hoc bizottságot, amelynek feladata a következő rendkívüli taggyűlés előkészítése volt. Erre ezen a héten került sor. Eredmény most sem született, a BLSZ-hez tartozó 127 szavazásra jogosult klub küldötteinek személye jelentette a gondot. A meghívók elküldése után derült ugyanis ki, hogy csak az lehet küldött, akit a csapatok az alapszabályaikban megjelöltek. Erről már nem tudták értesíteni az érdekelteket, így olyanok is ott voltak a hétfői taggyűlésen, akiknek nem volt jogosultságuk. A mandátumvizsgáló bizottság őket nem vette figyelembe, de erről szavazni kellett. A szavazásra jogosultak többsége viszont nem fogadta el a bizottság döntését, mondván, időben kellett volna értesíteni a klubokat. Igaz, a csapatoknak illene ismerniük az alapszabályt, de régóta bevált gyakorlat, hogy akadályoztatás esetén meghatalmazott képviseli a klubot. A taggyűlés végül elmaradt.

Az ad hoc bizottság július végére ismét összehívta a fórumot. Addig viszont nincs vezetése a BLSZ-nek. Elnök híján dönthetne az elnökség, de csak akkor határozatképes, ha legalább hat tagja van. Jelenleg, ugyebár, hárman vannak. Szerencsére a szövetség apparátusa működik, átigazolhat, kiadhat játékengedélyeket, de nem hozhat határozatot és nem dönthet pénzügyekben sem. A különböző bajnoki osztályok kialakítása, a csoportlétszám megállapítása viszont elnökségi döntést igényel. Ha késik, akkor veszélyben a bajnoki rajt. Jelenleg csak egy lehetőség létezik, az MLSZ ideiglenesen átveszi a BLSZ irányítását. Ehhez viszont MLSZ-elnökségi döntés kell.

A sportág vezetése is fonáknak tartja a helyzetet, de csak közgyűlésen változtathat rajta –  novemberben. Akkor dönthetnek arról, hogy sikertelen kétharmados szavazások után elegendő legyen az egyszerű többség. Addig a BLSZ-nek a régi – káoszhoz vezető – normák szerint kell dolgoznia.

Ötszáz csapat bizonytalanságban

A Budapesti Labdarúgó Szövetség által szervezett felnőttbajnokságban 119 csapat szerepel. A tartalékbajnokságban 28 csapat indul. A különböző korosztályokat magába foglaló utánpótlás-bajnokság létszáma nem végleges, a nevezés még folyik. Az előzetes felmérés szerint legalább 200 csapat részvétele várható, de nem kizárt a 220-as létszám sem. A BLSZ rendezi az öregfiúk bajnokságát is, itt 130 csapat lép pályára hétről hétre. Ezekben a gárdákban amatőrök futballoznak, náluk egyértelmű, hogy szeretik, amit a csinálnak, különben miért áldoznák arra a szabadidejüket, hogy hétről hétre pályára lépjenek. A számok is egyértelműsítik, hogy a főváros a magyar amatőr futball fontos bázisa. Nagy kár lenne, ha addig csavargatnák a paragrafusokat, amíg összeomlik a labdarúgás Budapesten. Ha így történik, nemcsak a főváros lesz a vesztes, hanem a sportág egésze. Amatőrök nélkül nem megy.

a 220-as létszám sem. A BLSZ rendezi az öregfiúk bajnokságát is, itt 130 csapat lép pályára hétről hétre. Ezekben a gárdákban amatőrök futballoznak, náluk egyértelmű, hogy szeretik, amit a csinálnak, különben miért áldoznák arra a szabadidejüket, hogy hétről hétre pályára lépjenek.

A számok is egyértelműsítik, hogy a főváros a magyar amatőr futball fontos bázisa. Nagy kár lenne, ha addig csavargatnák a paragrafusokat, amíg összeomlik a labdarúgás Budapesten. Ha így történik, nemcsak a főváros lesz a vesztes, hanem a sportág egésze. Amatőrök nélkül nem megy. Van rangja az amatőr futballnak, példa rá Détári Lajos (balra), aki az Unione gárdájának játékos-edzője volt -->