A szerencsejátékos makákóknak fontos a nyeremény

A majmok ugyanúgy szeretik a kockázatot, mint a legelvetemültebb szerencsejátékosok. Ha játszanak, nekik is csak a lehető legnagyobb nyereség számít, az, hogy alig van esélyük nyerni, hidegen hagyja őket.
Azért, hogy melyik alternatíva hozhatja a legnagyobb hasznot, a limbikus rendszerhez tartozó egyes kockázatérzékeny idegsejtek felelnek.
Amerikai tudósok makákókon végzett kísérleteiből kiderült, hogy minél kockázatosabb volt a döntés, annál aktívabbá vált az agy illetékes része. Az állatok mindennapos döntése sokszor élet-halál kérdése, ezért fontos, hogy tisztában legyenek saját elhatározásaik hasznával, mondta Allison McCoy és Michael Platt, a durhami Duke Egyetem két kutatója.
Kísérleteikben a majmokat egy képernyő elé ültették, amelyen két különböző pont villogott, ezek egyikét kellett az állatoknak kiválasztaniuk. Amenynyiben sikeresen elvégezték a feladatot, felcsendült egy hang, és még jutalmat is kaptak.
A nyerési esélyek nagyon különbözők voltak. A „biztos pontért” a majmok három másodpercig korlátlan mennyiségű gyümölcslét ihattak.
Amennyiben a másik pontot választották, úgy az esetek egyik felében sokkal hosszabb, másik felében pedig lényegesen rövidebb ideig juthattak hozzá az italhoz.
Az eredmények értékelésekor kiderült, hogy a majmok összességében többször választották a kockázatos pontot. Ebből a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a makákók előszeretettel választják a nagyobb kockázatot. Ilyen esetekben sokkal aktívabbak voltak a neuronok az úgynevezett hátsó cinguláris agykéregben. Az agynak ezen része felel a vizuális orientációért, így képes az aktuális esetet összahasonlítani korábbi tapasztalatokkal. Ez segíthet eldönteni, hogy melyik választás jár nagyobb haszonnal.
A majmokhoz hasonlóan a szerencsejátékosok és a drogfüggők is sokszor kényszerülnek kockázatos döntések meghozatalára.
A kutatók abban bíznak, hogy a szerencsejátékos majmok példájából többet tudunk meg az emberek hasonló tulajdonságairól és viselkedéséről is.