2005.09.01. 00:00
Agyfestéssel az Alzheimer-kór ellen
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tavalyi felmérése szerint a Földön 37 millióan szenvednek Alzheimer-kórban. Ez azt jelenti, hogy a 65 év fölötti emberek mintegy öt százalékát sújtja e főként memóriavesztéssel járó betegség. Idehaza a regisztrált adatok szerint 80-100 ezer ember szenved a kórban.
Gyógyíthatatlan betegségről van szó. Ráadásul az Alzheimer-kóros betegek száma egyre emelkedik. Az amerikaiak például nemrég mutatták ki, hogy az USA-ban az alzheimeres betegek száma 2050-re megháromszorozódik, vagyis 16 millió lesz.
Az Alzheimer-kór elleni küzdelem legújabb fejleménye, hogy amerikai kutatók olyan festékanyagot dolgoztak ki, amelynek segítségével idejében felfedezhető a betegség, méghozzá beavatkozás és fájdalom nélkül. A különleges festék (NIAD–4) lényege, hogy fluoreszkál, és az agyba fecskendezve azokhoz a rendellenes szövetekhez („szenilis plakkok”) kapcsolódik, amelyek az Alzheimer-kórt okozzák. Ha pedig lézeres műszerrel vizsgálják az így befestett agyat, azonnal látható, hogy van-e elváltozás, s ha igen, mekkora területet érint.
Az Alzheimer-kór esetében az jelenti a legnagyobb nehézséget, hogy csak jóval a kialakulás után, a tünetek megjelenésével állapítható meg a baj. De még ekkor sem teljes bizonyossággal. Biztos diagnózis csak a beteg halála után állítható fel. Ezért jelenthet áttörést az új módszer. Ha ugyanis az orvosok egészen korán képesek felfedezni a kórt, és a későbbiekben is vizsgálni tudják, akkor jóval hatékonyabban küzdhetnek ellene. Mi több, az új gyógyszerek hatását is nyomon lehetne követni, és hamarabb megszülethet az Alzheimer-kór ellenszere.
Eddig élő egereken próbálták ki sikerrel az „agyfestést”. Jelenleg a fluoreszkáló festékanyag további finomításán fáradoznak az amerikai kutatók, az emberi alkalmazás érdekében.
Száz éve ismert a rettegett Alzheimer-kór
Alois Alzheimer (1864–1915) egy ötvenes éveiben járó nőbetegénél 1907-ben fedezte fel és határozta meg először a kórképet. A német tudósról elnevezett betegség okát manapság több tényező együttes fennállásának tulajdonítják. Ezek közt szerepel az agysejtekben kórosan elszaporodó fehérjék lerakódása, a rendellenes szövetek kialakulása és az agy memóriaközpontjában lévő ingerületátvivő anyag, az acetilkolin csökkenése. Az utóbbi évtizedekben a genetikai tényezők hozzájárulása is bizonyítottá vált.
