Biztosítók kezében vagyunk

[caption id="" align="alignleft" width="320"] A legtöbb vita a totálkáros eseteknél merül fel az ügyfelek és a biztosító között. A kártérítésből ugyanis nem állítható helyre az eredeti állapot.
[/caption]A Budapesti Békéltető Testület már másodjára tett kísérletet arra, hogy a vitás ügyek rendezését saját hatáskörbe vonja. Eddig eredménytelenül, az ügy elveszett a jogi útvesztőkben. Az Igazságügyi Minisztérium úgy foglalt állást, hogy a békéltető testületek hatásköre csupán a szerződéses jogviszonyban álló felek jogvitáira terjed ki. Ha valakinek a kárát történetesen a casco biztosítása alapján rendezik, akkor ez szerződéses jogviszony, hiszen a biztosító és a biztosított közvetlenül áll kapcsolatban. A kötelező felelősségbiztosítás alapján történő kárrendezésnél azonban van egy harmadik szereplő, a károkozó. Nincs tehát közvetlen jogviszony. Ezt a joghézagot lovagolta meg a biztosítók érdekképviseleti szervezete, s 2003 ősze óta emiatt kikerült a békéltető testületek hatásköréből a jogviták gyors rendezése. Az azonban képtelenség, hogy a károsult e tekintetben nem minősül fogyasztónak, s ezért nem illetik meg azok a jogok, amelyek megilletik más élethelyzetekben. Az esetek többségében néhány tízezer forintra rúgó vitákról van szó a károsultak és biztosítók között, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezekben az ügyekben a fogyasztók esélytelenek a biztosítókkal szemben – mondta Dietz Gusztávné, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület szakértője.

A biztosítók egyoldalúan diktálhatnak, miként ítélnek meg egy káreseményt. A károsult pedig, ha nem fogadja el a biztosító álláspontját, mehet a bíróságra, a gyors, olcsó és egyszerű jogorvoslati lehetőségtől ugyanis 2003 ősze óta elesett. A joghézagot a mai napig nem rendezte a jogalkotó. Az ügy pikantériája, hogy maga a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) is azt szorgalmazza, hogy az alternatív vitarendezés fórumai a pénzügyi vitákban is a békéltetés legyen, illetve a mediátorok. Utóbbiakhoz akkor fordulhat a fogyasztó, ha a vitában álló szervezettel együtt felkéri a mediátort, közvetítsen ügyében. A mediátorok névjegyzéke az Igazságügyi Minisztérium honlapján tekinthető meg. A békéltető testülethez – a fővárosban és a megyeszékhelyeken működnek – pedig akkor, ha panaszukat elutasították. Ám ha valaki történetesen a biztosító álláspontját vitatja gépkocsija kárrendezése ügyében, akkor nem mehet a békéltetőhöz, hisz az eljárási szabályok értelmében a károsult autótulajdonos nem áll szerződésben a károkozó biztosítójával.

A pénzügyi felügyelet jogorvoslati missziót gyakorolt akkor, amikor 100 ezer példányban adott ki és juttatott el egy brosúrát a bankokba, biztosítókba, hogy tájékoztassa az ügyfeleket jogaikról és vitás ügyeik rendezési módjáról – mondta Binder István, a PSZÁF szóvivője –, de amíg a jogalkotó a szabályon nem változtat, addig a felügyelet semmit nem tehet.

A legtöbb vita a totálkáros balesetek kapcsán merül fel – tudtuk meg Dietz Gusztávnétól. A totálkár esetén ugyanis a gépkocsi nem javítható, vagyis a károsult nem tudja helyreállítani az eredeti állapotot. Ha az autóját 2,2 millió forintért vásárolta, de a biztosító csak 1,6 millió forintot fizet, akkor nyilvánvaló, hogy ebből nem tudja megvásárolni azt az autót, amit elveszített. A fogyasztó ilyen esetben elmehet a bíróságra, hogy a károkozótól kártérítést kérjen, de nincs eszköze ahhoz, hogy megfellebbezze a biztosító határozatát. Ilyenkor inkább beletörődik helyzetébe, hisz ha pert indít, s mire ítélet lesz, lehet, már a második autóját is lecserélte.

balesetek károsultjai, ha nem tudnak megegyezni a károkozó biztosítójával. Elmehetnek a bíróságra, de ez lassú és költséges. Bán Károly A legtöbb vita a totálkáros eseteknél merül fel az ügyfelek és a biztosító között. A kártérítésből ugyanis nem állítható helyre az eredeti állapot. -->