Elszáll a reptér eladása?

[caption id="" align="alignleft" width="300"] Egyetlen dolgot nem lehet ma még tudni: kié lesz 75 év múlva a repülőtér és az addigra megépülő hármas terminál. Talán ismét az államhoz kerül.
[/caption]A Fővárosi Munkaügyi Bíróság nem jogerős döntése értelmében érvénytelen a Budapest Airport (BA) Rt. privatizációs pályázata. A pályázatot a repülőtér üzemi tanácsa támadta meg a bíróságon, mivel szerintük elmaradt az értékesítés előtti egyeztetés. Amennyiben a bírósági döntés változatlan formában emelkedne jogerőre, úgy az egész privatizációs eljárást újra kellene kezdeni. A kormányzat fellebbez a döntés ellen.

Kérdés, az eljárás elhúzódása hogyan érintheti a költségvetés tervezését, mivel a privatizációs bevétel ha nem is szüntetné meg, némileg mérsékelhetné a büdzsé hiányát – az idei évet a szaktárca mínusz hétszázmilliárddal tervezte. A gazdasági elemző szerint azonban felesleges sokat várni a reptér privatizációjából származó bevételtől. Az európai uniós szabályok szerint ugyanis a privatizációból származó pénznek csak a koncessziós díj részét lehetne figyelembe venni a költségvetési hiány számításakor. Így nem helytálló az a laikus feltételezés, hogy a privatizáció egyfajta választási költségvetést készíthetne elő.

Palócz Éva, a Kopint-Datorg Rt. vezérigazgató-helyettese hozzátette, az így elszámolt pénz mindössze arra elég, hogy a költségvetési hiányt, illetve a hiánytúllépést csökkentse: leszögezte, felelős pénzügyminisztérium nem is kalkulál ilyen egyszeri bevételek költségvetést módosító hatásával. Palócz Éva a reptéri privatizáció elsődleges hasznának azt nevezte, hogy a BA Rt. fejlesztésével fontos légi közlekedési csomópont alakulhat ki Magyarországon, mely akár a Távol-Kelet európai kapujává is fejlődhet.

A BA Rt. privatizációja eddig sikertörténetnek bizonyult. A reptér iránt augusztus kilencedikéig tizenegy nemzetközi cég jelezte érdeklődését. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő  (ÁPV) Rt. végül kilenc előzetes ajánlat alapján választotta ki azt az öt vállalatot, akik tovább jutottak az újabb fordulóba. Az ÁPV Rt. szerint a pályázók pénzügyi elképzelései 202 és 390 milliárd forint között mozogtak. Mivel a második fordulóban az eredeti ajánlathoz képest csak felfelé lehet elmozdulni, a végső összeg várhatóan 400 milliárd forint fölé emelkedik.

A privatizációból származó állami bevétel három tételből áll össze. Első eleme az ÁPV Rt.-nek a hetvenöt százalék mínusz egy részvény megvásárlásáért fizetett vételár. A második a BA Rt. fennálló, határozatlan idejű vagyonkezelési szerződésének 75 éves határozott idejűre való módosítása kapcsán a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak (KVI) egy összegben fizetendő vagyonkezelési díj. A harmadik a BA Rt. által jelenleg vagyonkezelt ingóságok megvásárlásáért a KVI-nek fizetett vételár.

Veres János pénzügyminiszter korábban úgy nyilatkozott, a reptéri ingatlan továbbra is állami tulajdonban maradna, csak a szolgáltatást privatizálnák. Mivel a növekvő forgalom miatt jelentős bővítésre lesz szükség, felmerült, merre lehetne terjeszkedni, illetve az újonnan felhúzott épületek kinek a tulajdonába kerülnek majd. Ez ügyben megkerestük az ÁPV Rt.-t, ám lapzártánkig nem kaptunk választ. A pályázati kiírásban sem találtunk erre vonatkozó adatot.

Sztrájkra készülnek a ferihegyi dolgozók

A reptéri érdekképviseletek tegnap bejelentették: az Alkotmánybírósághoz fordulnak a BA Rt. privatizációjáról szóló kormányhatározat megsemmisítése érdekében. Egyre inkább úgy tűnik, a cég munkavállalói semmilyen formában nem tudják elképzelni vállaltuk privatizációját. Könnyen elképzelhető, a dolgozók a következő egy hétben napi kétórás sztrájkkal kívánnak majd nyomatékot adni követelésüknek.