Felborulással fenyeget a lakáspiac

[caption id="" align="alignleft" width="250"] Kevés az emberek pénze, a nagyobb lakások iránti kereslet csökken
[/caption]Az ingatlanpiacon tapasztalható bajokról nem szívesen árulnak el pontos adatokat az érintettek, de azt nem takargatják, hogy baj van. Az elmúlt időben ugrásszerűen megnőtt a kicsi, legfeljebb negyven négyzetméter alapterületű lakások száma. Ennek oka a lakástámogatási rendszerben rejlik: a befektetési célú kedvezmények előtt lehúzták a sorompót, a valóban napi igényt kielégítő vásárlások esetében pedig a kis méretre van pénze a lakosságnak. A leggyakoribb hitelösszeg az öt-hatmillió forint. Az elmúlt egy év alatt közel tízszeresére nőtt a garzonokba beköltözők száma – tájékoztatták a Reggelt az ingatlanosok. A beruházók viszont kissé lassan reagálnak a változásra, az új építésű társasházakban 30-50 százalék az üres lakások aránya. Abban vita van a piaci szereplők közt, hogy jó árpolitikát követnek-e az építtetők. Egy ingatlancég neve említésének mellőzését kérő vezetője szerint óriásiak az engedmények, a néhány százezer forinttól a több millióig terjednek.

Kovács Péter, a Dare Group elnök-vezérigazgatója viszont úgy véli, hogy lényegesen nagyobb kedvezményt kell adniuk az ingatlanfejlesztőknek, mert a jól előkészített beruházásokban van tartalék. Erősen csökkent a 60 négyzetméternél nagyobb lakások iránti kereslet. A Dare tapasztalatai szerint mostanában az irodapiacon megy végbe kedvező változás. Annak ellenére, hogy sok a kiadó iroda, a külföldi cégek nagyobb számban keresnek helyet maguknak Magyarországon, elsősorban a frekventált területeken. Nő a luxusfelszereltségű irodák iránti kereslet, s nagyon erős az igen olcsók piaca – fogalmaz Kovács. Előbbiek nettó bérleti díja négyzetméterenként 16 euró (3900 forint) körüli havonta, utóbbiaké nyolc euró (1900 forint) vagy az alatti. A krízisen túl szolid áremelés várható a bérleti díjakban.