Hírek

2005.08.31. 00:00

Hamarosan indulhatnak a telepesek a Holdra

A nagyhatalmak tudósai korántsem rejtik véka alá azon vágyukat, hogy egy-két évtizeden belül emberi település létesüljön a Holdon. Részben a megfelelő építési helyek feltérképezése a célja az Európai Űrügynökség (ESA) SMART–1 nevű szondájának is, amely novemberben fejezi be küldetését. Ám Európa után Kína, India, Japán és az USA is szondát küld a Föld kísérőjéhez.

Tornai Szabolcs

A NASA jelenleg a Hubble űrteleszkóp segítségével kutat ideális területek után. George Bush másfél évvel ezelőtti kezdeményezésére az amerikaiak 2018-ban szeretnének újból eljutni a Holdra, sőt a kutatóbázisok létrehozását is komolyan tervezik. Maga a Holdra szállás viszonylag könnyű, hiszen csupán öt napig kell utazni hozzá az űrben. Ám egy bázis létrehozása, ahol lélegezni, dolgozni, élni lehet, rendkívül bonyolult és költséges feladat. Ki kell dolgozni a levegő-, a víz- és az áramellátás biztonságos módszereit, és megfelelő építőanyagokra is szükség van. Másrészt védelmet kell találni a veszedelmes körülmények ellen is. Ilyen problémát jelent a napkitörések hatása, a holdszelek felkavarta holdpor, de legfőképpen a szélsőséges hőmérséklet-ingadozás. A Holdon plusz 100 és mínusz 73 Celsius-fok között váltakozik a hőmérséklet.

A technikai akadályokon túl egy elvi és egy jogi vita is színezi a Hold gyarmatosításának távoli tervét. Több cég ugyanis már sok millió telket értékesített a Holdon. A földön kívüli ingatlanpiacon élen jár a Lunar Embassy (Holdnagykövetség) nevű amerikai magáncég, amelynek vezetője, Dennis Hope huszonöt éve kereskedik holdbéli ingatlanokkal. Az üzletember állítása szerint eddig 3,4 millióan vásároltak tőle telket a Holdon a világ minden részéből. Állítólag a holdbéli telektulajdonosok közt található a Vatikán, George W. Bush amerikai elnök és harminc befolyásos NASA-munkatárs is.

Egyelőre a földkerekség egyetlen kormány sem ismerte el Dennis Hope és üzletfelei jogigényét, és majdnem biztos, hogy a jövőben sem fogja. Hope egy joghézagra alapozta tevékenységét, amely az ENSZ 1967-es űregyezményében található. Eszerint egyetlen ország sem formálhat jogot földön kívüli területekre, ám a rendelkezés nem szól a magánszemélyekről és a vállalatokról. Igen ám, de az egyezmény azt is kimondja, hogy a Hold és minden égitest az emberiség közös tulajdona. Kérdés, hogy a sok millió reménybeli holdtelek-tulajdonos hajlandó-e ezt belátni.

Részben a megfelelő építési helyek feltérképezése a célja az Európai Űrügynökség (ESA) SMART–1 nevű szondájának is, amely novemberben fejezi be küldetését. Ám Európa után Kína, India, Japán és az USA is szondát küld a Föld kísérőjéhez.

Tornai Szabolcs -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!