Jókedv, jó hangulat, jó borok

[caption id="" align="alignleft" width="115"] Útközben a rendőrség is ellenőrizte a versenyzőket, a szondát is elővették
[/caption]Tegnap délután véget ért a X. Magyar Borok Útja Rallye. A jubileumi autóversenyen száz autó vett részt, amelyek péntek reggel a Parlament elől indultak. Az első estét az ügyességi versenyek és a tesztlapok után Keszthelyen töltötték a versenyzők, onnan indultak szombat reggel Villányba és Pécsre.

Az úton politikusok, színészek, újságírók és üzletemberek vettek részt. Mint a főszervezőtől, Regőci Attilától megtudtuk, szerencsére az idei év is balesetmentesen zárult. Elmondta, a X. Magyar Borok Útja Rallye is elérte célját: a hazai borkultúra és a kulturált vezetés népszerűsítését. Az úton végig lelkes helyiek fogadták a száz autót, a legtöbb helyen a gyerekek autogramot kértek a versenyzőktől. Volt, aki mosolyogva írta alá a papírt, mondván, ő nem híres, mindössze csak egy versenyző.

A szombat délutánt a meseszép villányi borvidéken töltötték a versenyzők, ahol öt pincét látogattak végig. A legnagyobb sikert a méltán híres Polgár Pincészet aratta, de legalább ilyen kellemes volt a Bock Pincében tett látogatás is. Tegnap már könnyebb volt a sofőröknek és kísérőiknek, hiszen a Pécs–Szekszárd–Budafok útvonalon érkeztek meg Budapestre, szintén a Parlament elé.

Miután bortúráról volt szó, a legnagyobb sikert a Szekszárdi Bor Út aratta, amely az egyetlen Magyarországon, valamint a Polgár Pincészet által levédett Bor Trezor, ahol lefoglalt és lezárt pincehelyiségekben ki-ki saját borát tárolhatja, s fogyaszthatja, amikor odalátogat. A bortúra érintette Szeremley Huba pincészetét is, ahonnan a lehető legszebb kilátás nyílik a Balaton nyugati csücskére. Minden pincészet saját legjobb boraival kedveskedett a versenyzőknek, azonban a legszebb és egyben legmaradandóbb ajándékot a Szekszárdi Fricz Pintészetben kapták, ahol egy roséban aprócska, üveg versenyautót találtak.

A verseny végeredménye csak lapzártánk után derült ki. Azt azonban a X. Magyar Borok Útja Rallye összes résztvevője egyöntetűen állíthatja: ez a három nap valóban a részvételről szólt, nem pedig a győzelemről.