Kés alá kényszerülő kismamák

[caption id="" align="alignleft" width="196"] Magyarországon nemzetközi szinten is magas a császármetszések aránya. A szakorvos szerint tizenöt-húsz százalék lenne indokolt.
[/caption]„Éjszaka, szülőszoba. Ülök egy vajúdó kismama mellett. Leizzadok kínomban. A monitoron nézem, hogyan helyezkedik a méhben kucorgó, forgolódó gyermek. Figyelem a szívhangját. Percenként döntéshelyzetbe kerülök, mivel nincs két egyforma nő, nincs két egyforma szülés. Billeg a szívhang. Mit tegyek? Császározzam meg azonnal a kismamát? Várjak még? A monitorra és orvosi tudásomra, gyakorlatomra vagyok utalva.” – vázolja a súlyos döntések körülményeit egy neve elhallgatását kérő szülészorvos.

„Orvosom javasolta a császármetszést, mert Dorka farfekvéses volt. Egyébként a természetes szülés pártján vagyok, de ha a szülészem úgy látja, hogy indokolt a műtét, el kell végezni – mondja a Szent István Kórház szülészeti osztályán fekvő kismama. „Gergő szívritmusa lassult, ezért a természetes szülés közben döntöttek a műtét mellett a baba megmentése érdekében, és azért, hogy én is túléljem a szülést” – meséli esetét szobatársa. „A baba nagy volt, én meg kicsi, ezért kellett végrehajtani a metszést” – mondja harmadik társuk. A lapunk által megkérdezett, természetes szüléssel szülő nők egyhangúan állították: önként nem választanák a császármetszést, csak ha orvosuk javasolja.

„A szülészorvos nem tartja indokoltnak a műtéti eljárást. Lebeszéli a császármetszésről a kismamát, vagy megtagadja a műtét elvégzését. A szülőcsatornában megreked a gyermek. Kiemelésekor megsérül a kulcscsontja. A szülők azonnal ügyvédhez rohannak” – mesél egy ritka, de tipikus esetet a szakorvos. „Az ilyenkor viszonylag gyakori kártérítési perek elől menekülnek azok, akik rögtön császármetszést javasolnak. Sokkal egyszerűbb elvégezni egy metszést, kiemelni a babát közvetlenül a méhből; a félórás művelettel lerövidül a természetes szülés hosszadalmas, hat-nyolc órás folyamata. Ez a legfőbb oka a módszer elszaporodásának” – mondja a szülész.

Míg a hetvenes években a magyar szülő nők öt százalékánál végeztek császármetszést, ma a beavatkozás aránya felkúszott 33 százalékra. A klinikákon minden harmadik, egyes osztályokon pedig minden második gyermek születik császármetszéssel. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) adatbázisa szerint Európában átlagosan 17-18 százalékban végeztek ilyen beavatkozást. A Szent István kórház főorvosa, Hetényi Gábor szerint a császármetszéses szülések arányának megugrása több okra vezethető vissza. Egyrészt az orvostudomány fejlettségének köszönhetően ma már cukorbeteg, súlyos szívbeteg, transzplantáción átesett nők is képesek gyermeket hozni a világra. Ilyenkor a kismama alapbetegsége magyarázza a császármetszést. Másrészt a szülő nők átlagéletkorának későbbre tolódása miatt lehet indokolt az eljárás. Míg 2000-ben 7100, három évvel később már 8300 harmincöt évesnél idősebb nő szült.

Nem ez a két oka annak, hogy minden harmadik gyermek műtéti úton jön világra – mondja a főorvos. „Véleményem szerint a császármetszések magas száma nem szakmai, inkább társadalmi kérdés, amelyben az igazságszolgáltatás szerepe jelentős. Nem feddhetetlen erkölcsű szakértőkkel és sztárügyvédekkel a kórház elvesztette az akár ötven-hatvan millió forintos pert. Biztos vagyok benne, hogy a császármetszések emelkedő számában komoly szerepet játszik az önvédelem” – mondja Hetényi.

A főorvos természetesnek tartja, hogy egy egyetemi klinikán, ahol koraszülött és szövődményes eseteket gondoznak, a császármetszések száma magasabb, mint egy kisvárosi kórházban. „Ha azonban összevetek két kisvárosi kórházat, ahol az egyikben 20 százalék, a másikban 40 százalék a császármetszések aránya, joggal merül fel a kérdés: miért? Feltételezésem szerint a nagy különbség a védekezésből adódik: az egyik orvos bátrabb, a másik pedig nem kockáztat. Sok ügyvédi iroda specializálódott az orvosperekre. Gyakran nem is a család keres ügyvédet, hanem az egészségügyi intézményekből kiszivárgott sikertelenség hallatán ők keresik fel a károsultakat, és – busás haszon reményében – beszélik rá a pereskedésre őket – teszi hozzá Hetényi.

„Az orvosok nem mondják meg az igazat, amikor azt állítják, hogy bármiféle összefüggés van a császármetszések számának emelkedése és az orvosperek között – állítja Ádám György, akinek ügyvédi irodája 1990-ben az elsők között volt, amely megnyitotta kapuját a polgári orvosiműhiba-pert indítók előtt. Az orvosok ellen indított perek legismertebb hazai szakértőjeként számon tartott ügyvéd szerint rossz, hogy nálunk minden szülő nő kórházban hozza világra gyermekét. Ez már nem felel meg a nyugat-európai gyakorlatnak, ahol a nők fele otthon szül. „Legalább húsz olyan ügyem van, amelyben a szülő nő azért került veszélyes helyzetbe, illetve a magzat azért lett súlyosan károsodott, mert szülés közben otthagyták – éppen más esettel voltak elfoglalva az orvosok. Egyik ügyfelem a szülészeti klinika folyosójának kövén szülte meg gyermekét, két terhes nő segítette őt. A műhibák zöme abból következik, hogy nem vizsgálják meg alaposan a magzatot és a terhes anyukát. Egy másik esetben császármetszéssel emelték ki az újszülött ikerpárt, s az orvosok akkor vették észre, hogy az egyik magzat már három napja halott. A kórházban nem volt olyan készülék, amely a két szívhangot el tudta volna különíteni, holott ikerszülést kizárólag olyan intézményben szabad elvégezni, ahol erre műszerekkel és újszülöttgyógyásszal rendelkeznek” – sorolta az eseteket Ádám György.

A Szent István kórház főorvosa a fokozódó nyomást is említi a jelenlegi helyzet hátterét elemezve: „egy olyan országban, ahol negatív a népszaporulat, a társadalom megköveteli, hogy ha valaki gyermeket vállal, terhességéből egészséges gyermek szülessen. Ha nem így történik, hiába járt el a szakma nemzetközi szabályai és legjobb tudása szerint a szülész, akkor is van félnivalója, még ha az osztály vezetője, a kórház igazgatója, a szakmai kollégium is elismeri ezt.” Hetényi Gábor kiemeli: a császármetszés egy lehetőség, amellyel akkor kell élni, ha a magzat vagy a kismama egészsége ezt indokolttá teszi. Határt kellene szabni a nem egyszer indokolatlan császármetszéseknek – teszi hozzá a főorvos, aki szerint az egészséges mérték 15-20 százalék lenne.

Az anyai halálozás kockázata tízszer magasabb.

A babák nehezebben alkalmazkodnak a méhen kívüli élethez.

Az újabb teherbeesés valószínűsége csökken a műtéten átesett nők esetében.

Légzési nehézség alakulhat ki a babánál, mivel a fájások hatására kialakuló tüdőérlelő folyamat elmarad.

Szorosabb az anya-gyermek kapcsolat a gyermeküket fájdalommal szülő nők körében.

MELLETTE

Programozható, a szülés ideje meghatározott.

Kényelmes: a gerincvelői érzéstelenítésnek köszönhetően

a kismama végigkövetheti a szülés folyamatát.

Magzati kockázata kisebb.

A hüvelyi szülés nagyobb fájdalommal jár.

A csecsemő feje a puha csontok miatt deformálódhat a szülőcsatornában.

A gát és a hüvely nem sérül, nem végeznek gátmetszést. Magyarországon nemzetközi szinten is magas a császármetszések aránya. A szakorvos szerint tizenöt-húsz százalék lenne indokolt. -->