Szigorítás az idősellátásban?

„A törvénytervezetben vannak előremutató elemek, de egészében elfogadhatatlan és alkotmányossági aggályokat vet fel – mondta lapunknak Hammer Péter, a munkacsoport tagja. A jelenlegi törvénytervezet alapján, akinek egészségi állapota napi két óránál kevesebb ápolást igényel, egyáltalán nem vehető fel idősotthonba, még akkor sem, ha nem kérne állami fejkvótát, hanem saját pénzét költené. Azok, akik 2–4 órás ápolásra szorulnak, csak akkor kerülhetnek nyugdíjasotthonba, ha a helyi önkormányzat nem biztosít számukra nappali-, illetve alapellátást. Ebben az esetben a helyhatóságnak a normatíva 20 százalékának megfelelő büntetést kell fizetnie, az államnak pedig 50 százalékos támogatást minden bentlakó után. Ezzel a lépéssel rákényszerítik az önkormányzatokat, hogy kiépítsenek egy olyan ápolói hálózatot, amely a tanyákon is ellátja az időseket. Kérdés, hogy milyen szinten? Főzni, takarítani kell a nyugdíjasra, vagy infúziózni, gyógyszerezni? Ez nem derül ki a tervezetből, a helyi gyámhivatalok döntenek a gyakorlati esetekről, a szempontokat a szakértők sem ismerik. A megterhelő ápolási szükségletűek (napi 4–8 óra) után teljes normatív támogatás járna, míg az állandó ápolást igénylők (napi 8–24 óra) után 120 százalékot fizet az állam. (Az sem egyértelmű, hogy a jelenlegi, csaknem 750 ezer forintos évi támogatás jelenti-e a 100 százalékot.)

A kormányzat szándéka, hogy fejlessze az alapellátást és csökkentse az idősotthonokba jelentkezők számát. „Nyugat-európai álláspont, hogy amíg lehet, nem szabad az időseket kiszakítani természetes környezetükből. Viszont Magyarországon az alapellátás a már jól kiépült intézményi rendszert nem tudja kiváltani – mondta Egervári Ágnes, a Gerontológiai Társaság tagja. További kérdéseinkre azt válaszolta, a Szociális Érdekegyeztető Csoport véleményezését ma juttatják el Göncz Kinga szociális miniszternek. Lapunk birtokába került dokumentumból kiderül, hogy a szakmai csoport a tervezet több elemét is elfogadhatatlannak tartja. Kiderül, hogy a szakmai munkát követően a törvény megalkotásának folyamatába már nem vonták be a munkacsoportot. „Megdöbbentünk azon, hogy a parlament elé kerülő szociális törvénytervezet a munkacsoportra hivatkozik – de javaslatainkkal és összegyűjtött adatainkkal homlokegyenest ellentétes következtetéseket tartalmaz – mondta lapunknak Hammer. Göncz Kinga ma vagy holnap dönt arról, hogy a tervezett módosítás szeptemberben a parlament elé kerüljön-e ebben a formájában.