Hírek

2005.08.11. 00:00

Több bölcsőde, biztosabb munkahelyek

Ha a gyesen lévő kismama munkát vállal, januártól a segélyt is megtarthatja. Ehhez azonban meg kell oldani a gyermekfelügyeletet. A bölcsődei helyek azonban végesek. Marad a méregdrága magánbölcsőde vagy a bébiszitter.

Reggel-összeállítás

[caption id="" align="alignleft" width="244"] Aki nem tudja a nagymamára hagyni a gyereket, de dolgozni akar gyes mellett, az választhat az állami bölcsőde, a gyermekfelügyelő vagy a családi napközi között. A kistelepüléseken élők itt is hátrányban vannak.
[/caption]„Bölcsődébe akarja íratni gyermekét? Ki hallott már ekkora badarságot?! Maradjon inkább otthon vele!” – tanácsolták egy Kaposvár környékén élő kismamának az önkormányzatnál. A tizennégy hónapos Pósa Zsombor Magyaregresen cseperedik. Édesanyja örült a kormány kezdeményezésének, hogy gyes mellett a kormány rendelete szerint januártól munkát is vállalhat, és a segélyt is megkapja. A kisfiú ellátására kapott havi huszonnégyezer forint ugyanis kevés. Mivel Magyaregresen nincs bölcsőde, úgy gondolta, hogy egy kaposvári kisdedóvóba íratja Zsombort.

„A bölcsődében megtudtam, hogy csak akkor vihetném Kaposvárra a kisfiamat, ha kaposvári lakos lennék – mesélte Pósa Lajosné. – Esetleg még akkor, ha a magyaregresi önkormányzat szerződést köt a kaposvári polgármesteri hivatallal, és kifizeti azt a pénzt, amibe az állami támogatáson felül egy bölcsődés kerül. Az önkormányzatnál erre azt felelték, nincs pénzük a bölcsődések ellátására. A kaposvári adóforintokból a város nem tud nem helybeli kisbabákat támogatni. Nekem kellene kifizetni a bölcsődei ellátás árát” – panaszolta az anyuka. Ez pedig nem kevés: a legkisebbek kerülnek a legtöbbe. Egy bölcsődés után 462 ezer forint normatívát fizet az állam, és ehhez a kaposvári önkormányzat például több mint 600 ezret tesz hozzá gyerekenként évente.

Vörös Gyula, Kaposvár népjóléti igazgatója elárulta: a 74 város környéki településből mindössze kettővel van szerződése az önkormányzatnak. A magyaregresi anyuka esete tehát nem egyedi. A kismamának azt tanácsolta egy, a témában már jártas sorstársuk, hogy keressenek maguknak és gyermeküknek kaposvári lakcímet. Így megkerülhetik lakóhelyük egyébként mulasztásos törvénysértő álláspontját. Azok az önkormányzatok ugyanis mulasztásos törvénysértést követnek el, amelyek nem gondoskodnak arról, hogy a három év alatti gyerekek számára legyen napközbeni ellátásra lehetőség. Ez a bölcsődén kívül lehet családi napközi vagy házi gyermekfelügyelet is. A példánkban szereplő Somogy megyében azonban az önkormányzatoknak kevesebb mint a fele tartja be a törvényt. Nincs rá pénzük.

A szükségesnél kevesebb bölcsőde működik Jász-Nagykun-Szolnok megyében is, pedig egy idei jogszabály szerint minden tízezer főnél nagyobb településen legalább egyet nyitni kell. A megye településeinek nyolcvan százalékában nincs bölcsődei ellátás, sőt remény sincs arra, hogy a közeljövőben sikerül megteremteni a feltételeket, pedig a kistelepüléseken az úgynevezett családi napközi is megoldást jelenthetne.

„Szolnokon nyolc bölcsőde működik 460 férőhellyel, a megyében pedig további huszonegy, 525 férőhellyel. Hamarosan elkészül Tiszaföldváron is az új intézmény – tudtuk meg Mészáros Mihálynétól, a bölcsődei igazgatóság szakmai igazgatóhelyettesétől. – Mivel a bölcsődék által nyújtott ellátásra, szolgáltatásokra óriási igény mutatkozik, többségük ősztől kénytelen „helyet szorítani” a várhatóan létszám feletti apróságoknak is. Valószínűleg országosan is ez a helyzet. A Somogy megyei Marcali emiatt már felkészült arra, hogy januártól nagyobb szükség lehet a bölcsődére. Hartal Katalin, a szociális központ vezetője azt mondta: a bölcsődei férőhelyek számát tízzel emelték, a térség önkormányzataival pedig kivétel nélkül ellátási szerződést kötöttek. A barcsi kisdedóvó is az igények miatt bővült.

[caption id="" align="alignleft" width="151"] Egy bébiszitter óránként 400–1000 forintba kerül
[/caption]A nagyatádi intézménynek a környező falvak nagyobb részével van szerződése, amit elsősorban azok a családok használnak ki, ahol a szülők a városba járnak dolgozni. „A három év alatti gyermekek napközbeni ellátásáról minden önkormányzat köteles gondoskodni – hangsúlyozta lapunknak Gáspár Károly, az Ifjúsági, Családi, Szociális és Esélyegyenlőségi minisztérium gyermek- és ifjúságvédelmi főosztályának főosztályvezetője. – Ennek formáit minden egyes önkormányzat eldöntheti. Kötelező bölcsődét működtetni, ha a település lakosságszáma meghaladja a tízezret. Ennél kisebb település esetében viszont nincs feltétlenül szükség ilyen intézményre. Ebben az esetben a helyhatóságnak családi napközit, illetve házi gyermekfelügyeletet kell biztosítania.” A szakértő elmondta: a családi napközis szolgáltatást vállalkozók is fenntarthatják úgy, hogy saját otthonában vállalják öt–hét gyermek felügyeletét. Kistelepüléseken sokszor elegendő, ha egy ilyen szolgáltatás működik. Összehasonlításképpen: egy bölcsődében egy gyermek ellátása átlagosan 1 millió forintba kerül évente.

A normatíván felüli összeg, amelyet a települési önkormányzatoknak kell kifizetniük, körülbelül 550 ezer forint évente. Családi napköziben lévő gyermek esetében a szülőnek minimális étkezési hozzájárulást kell fizetnie, az önkormányzatnak pedig 400 ezret. „Ez utóbbi rugalmas rendszer, de sajnos még nem eléggé elterjedt, 3–400 gyermekre vigyáznak ilyen módon” – tette hozzá Gáspár.

Mi a különbség gyes és gyed között?

Gyermekgondozási díjat a gyermek kétéves koráig lehet igényelni akkor, ha az anya a szülést megelőző két évben biztosított volt, vagyis volt munkahelye. Ekkor a gyed összege a korábbi kereset 75 százaléka, de idén maximum 83 000 forint. Gyeden lévő anyuka gyermeke nem járhat bölcsődébe. Gyermekgondozási segély a gyermek hároméves koráig igényelhető, összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegével azonos. Tipikus esetben az anya két évig gyeden van, majd ha akar, még egy évig otthon maradhat, és gyest kap.

Nem lesz kékkönyv-kommandó

Ha bébiszittert fogadunk, ezentúl meg kell fizetni utána a közterheket is. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium ugyanis kék könyvvel próbálja kifehéríteni a fekete munkát. 1997 óta lehet dolgozni alkalmi munkavállalói könyvvel, de az augusztus 1-jével bevezetett módosítások a foglalkoztatót és a foglalkoztatottat is érdekeltté próbálja tenni a fekete munka legalizálásában. A tárca reményei szerint a szakácsok, a kertészek, a takarítók, a gyermekfelügyelők egyenesen „követelni” fogják munkaadóiktól, hogy ragasszák be könyvecskéikbe a közteherjegyeket. A munkavállalók ugyanis a bélyegért cserébe jogot kapnak az egészségügyi és nyugellátáshoz, valamint a munkanélküli-ellátáshoz is. A foglalkoztatókat azzal próbálják ösztönözni, hogy a beragasztott közteherjegyek értékének 75 százalékát visszaigényelhetik. A korábbi 120 helyett 200 napot lehet dolgozni a kék könyvvel. A mezőgazdasági idénymunkák esetében összefüggően 90 napig tarthat az alkalmi foglalkoztatás. 60 napig a nem uniós országból érkezett külföldi is végezhet mezőgazdasági szezonális munkát, ők zöld könyvet kapnak. A tárca szerint nem lesz kékkönyv-kommandó, nem ellenőrzik a lakásokat. Állampolgári bejelentésre viszont kötelesek kivonulni az ellenőrző szervek. A közteherjegyeket a postahivatalokban lehet megvásárolni, a kék könyvet a munkaügyi központokban lehet igényelni.

A fizetendő teherjegyek a munkadíjtól függően:

Munkadíj Közteherjegy

1800–2399 Ft/nap 400 Ft/nap

2400–2999 Ft/nap 700 Ft/nap

3000–3599 Ft/nap 900 Ft/nap

3600–4600 Ft/nap 1100 Ft/nap

vagy a bébiszitter. Reggel-összeállítás Mi a különbség gyes és gyed között? Gyermekgondozási díjat a gyermek kétéves koráig lehet igényelni akkor, ha az anya a szülést megelőző két évben biztosított volt, vagyis volt munkahelye. Ekkor a gyed összege a korábbi kereset 75 százaléka, de idén maximum 83 000 forint. Gyeden lévő anyuka gyermeke nem járhat bölcsődébe. Gyermekgondozási segély a gyermek hároméves koráig igényelhető, összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegével azonos. Tipikus esetben az anya két évig gyeden van, majd ha akar, még egy évig otthon maradhat, és gyest kap. Nem lesz kékkönyv-kommandó Ha bébiszittert fogadunk, ezentúl meg kell fizetni utána a közterheket is. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium ugyanis kék könyvvel próbálja kifehéríteni a fekete munkát. 1997 óta lehet dolgozni alkalmi munkavállalói könyvvel, de az augusztus 1-jével bevezetett módosítások a foglalkoztatót és a foglalkoztatottat is érdekeltté próbálja tenni a fekete munka legalizálásában. A tárca reményei szerint a szakácsok, a kertészek, a takarítók, a gyermekfelügyelők egyenesen „követelni” fogják munkaadóiktól, hogy ragasszák be könyvecskéikbe a közteherjegyeket. A munkavállalók ugyanis a bélyegért cserébe jogot kapnak az egészségügyi és nyugellátáshoz, valamint a munkanélküli-ellátáshoz is. A foglalkoztatókat azzal próbálják ösztönözni, hogy a beragasztott közteherjegyek értékének 75 százalékát visszaigényelhetik. A korábbi 120 helyett 200 napot lehet dolgozni a kék könyvvel. A mezőgazdasági idénymunkák esetében összefüggően 90 napig tarthat az alkalmi foglalkoztatás. 60 napig a nem uniós országból érkezett külföldi is végezhet mezőgazdasági szezonális munkát, ők zöld könyvet kapnak. A tárca szerint nem lesz kékkönyv-kommandó, nem ellenőrzik a lakásokat. Állampolgári bejelentésre viszont kötelesek kivonulni az ellenőrző szervek. A közteherjegyeket a postahivatalokban lehet megvásárolni, a kék könyvet a munkaügyi központokban lehet igényelni. A fizetendő teherjegyek a munkadíjtól függően: Munkadíj Közteherjegy

1800–2399 Ft/nap 400 Ft/nap

2400–2999 Ft/nap 700 Ft/nap

3000–3599 Ft/nap 900 Ft/nap

3600–4600 Ft/nap 1100 Ft/nap Aki nem tudja a nagymamára hagyni a gyereket, de dolgozni akar gyes mellett, az választhat az állami bölcsőde, a gyermekfelügyelő vagy a családi napközi között. A kistelepüléseken élők itt is hátrányban vannak. Egy bébiszitter óránként 400–1000 forintba kerül -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!