Ügyész nem tanul kihallgatni

[caption id="" align="alignleft" width="238"] A fővárosi főügyész (az asztal mögött, középen) és két ügyésztársa a sajtó kereszttüzébe került a Kulcsár-ügyben játszott nyomozati szerepük kapcsán
[/caption]A Kulcsár-ügy kapcsán már azóta a nyilvánosság számára is jól érzékelhetően feszült volt a viszony a rendőrség és az ügyészség között, amióta Rejtő E. Tibor és Kulcsár Attila közölte: csak az utóbbinak hajlandó vallomást tenni. Ez még akkor is ténykérdés, ha a két hatóság vezetői többször is látványosan ennek ellenkezőjéről akarták meggyőzni a közvéleményt. Legutóbb a kecskeméti maffiaperként elhíresült büntetőügy közös sajtótájékoztatóján demonstrálta együtt a kiváló kapcsolatot Bene László országos rendőrfőkapitány és Polt Péter legfőbb ügyész.

Hivatalosan sohasem fogja elismerni egyik fél sem, hogy a finoman szólva is némi feszültségtől terhes viszony a büntetőeljárásról szóló törvény 2003. júliusi módosításának a következménye. Addig az ügyész felügyelte törvényességi szempontból a nyomozást, attól kezdve azonban az ügyész nyomoz, illetve nyomoztat. A Kulcsár-ügy azonban rávilágított egy nagyon fontos, lényegi kérdésre: felkészült-e egy ügyész a nyomozói munkára? Ami, ugye egy külön szakma.

A témában, érthetően csak név nélkül nyilvánultak meg pro és kontra, ám abban mindenki egyetértett, hogy az ügyésznek készülő joghallgató például nem tanul elég kriminalisztikát. Így nem tanul az egyetemen kihallgatni, nyomozni. Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségről szóló 1994. évi LXXX. törvény szabályozza azt, hogy ki lehet ügyész. Pontosabban, hogy ki nevezhető ki ügyésszé. „Ügyésszé azt a büntetlen előéletű magyar állampolgárt lehet kinevezni, (...) akinek egyetemi jogi végzettsége van, és külön jogszabály szerinti jogi szakvizsgát tett”, fogalmaz a törvény. Ennyi és nem több, igaz, nem is kevesebb a feltétele annak, hogy valaki ügyész, és mondjuk egy akkora ügy gazdája legyen, mint a brókerbotrány.

Pedig az ügyészi szakvizsgát tett és ügyészként dolgozó jogászok közül is sokan elismerik, hogy bár a jogi egyetemen van kriminalisztika tantárgy, ám azt „arányaiban, időben és mélységében nem oktatják olyan alapossággal, mint a Rendőrtiszti Főiskolán (RTF)”. Arról már nem is szólva, hogy az RTF bűnügyi szakán komplex, azaz teljes körű képzés folyik. Részletesen tanulják a leendő rendőrtisztek például a vizsgálati munkát – aminek egyik fontos része a kihallgatás menete, taktikái –, vagy éppen az operatív munkát. Ráadásul az elméleti tudnivalók elsajátítása, a diploma megszerzése nem jelenti azt, hogy a rendőrtiszt  azonnal jó nyomozó lesz. A nyomozást csak gyakorlatban lehet elsajátítani más, sikeres nyomozók mellett vagy keze alatt. Erre pedig, ugye, véletlenül sincs példa az ügyészi szervezetben. Legalábbis nem tudunk rá példát mondani.

Pedig jó ügyészi nyomozókat ismerhetünk, ők dolgoznak például a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatalban (KÜNYH), ám egyikük sem vett részt a most vádemeléssel befejezett Kulcsár-ügy vizsgálatában. Az ügyészségi nyomozókról még annyit, hogy egy részük évtizedekig dolgozott együtt rendőrökkel, mint például Túri András csoportvezető ügyész, de az ő bevonását a Kulcsár-ügybe egyelőre még nem tartották szükségesnek. Persze várhatóan más lesz a helyzet, ha a Kulcsár Attila által bűncselekményekkel megvádolt politikusok is sorra kerülnek.

Óraszámnövelés vagy pluszszakma

Jogi szakértőnk szerint két megoldás jöhet szóba az „ügyészprobléma”, azaz az ügyészek nyomozásra való jobb felkészítése kapcsán. Vagy növelik a kirminalisztika tantárgy óraszámát a jogi egytemen, vagy az ügyészi szakvizsgát rendőrtiszti, különbözeti vizsgához kötik. Ez utóbbi még plusz tanulóévet, éveket igényelne a leendő ügyésztől, ám minden bizonnyal megtanulna nyomozni. Az ugyanis nem elég, ha valaki mondjuk tíz évet ügyészkedve részt vett száz kihallgatáson, mint amivel a Kulcsár-ügyben célkeresztbe került főügyész érvelt a támadások visszautasítása kapcsán.

a legnagyobb gazdasági ügy Magyarországon. Az ügyész a megváltozott szerepét tanulja. Szemán László Óraszámnövelés vagy pluszszakma Jogi szakértőnk szerint két megoldás jöhet szóba az „ügyészprobléma”, azaz az ügyészek nyomozásra való jobb felkészítése kapcsán. Vagy növelik a kirminalisztika tantárgy óraszámát a jogi egytemen, vagy az ügyészi szakvizsgát rendőrtiszti, különbözeti vizsgához kötik.

Ez utóbbi még plusz tanulóévet, éveket igényelne a leendő ügyésztől, ám minden bizonnyal megtanulna nyomozni. Az ugyanis nem elég,

ha valaki mondjuk tíz évet ügyészkedve részt vett

száz kihallgatáson, mint amivel a Kulcsár-ügyben célkeresztbe került főügyész érvelt a támadások visszautasítása kapcsán. A fővárosi főügyész (az asztal mögött, középen) és két ügyésztársa a sajtó kereszttüzébe került a Kulcsár-ügyben játszott nyomozati szerepük kapcsán -->