Hírek

2005.09.14. 00:00

Japán fürdő épül Zuglóban

Nem lehet majd meztelenkedni a Zuglóba tervezett japán fürdőben. Ettől eltekintve az Európában is ritkaságnak számító intézmény mindenben megegyezik távol-keleti rokonaival.

Vajta Zoltán

Európában szinte teljesen ismeretlen japán fürdő építését tervezi a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. (BGYH). A távol-keleti különlegesség csak néhány dologban hasonlít a mi gyógyfürdőinkre. Az ilyen építmények legfőbb jellemzője, hogy természetes anyagokból készülnek. Nem kicsempézett, szimmetrikus, szögletes medencékben lazulnak a vendégek. A belső tér sokkal inkább emlékeztet természetes fürdőhelyre. Kövekből, fából építik, nemritkán különleges tavirózsák úsznak a vízben. A medence környezetét is ellepi a burjánzó növényzet. Akár egy sziklakert, csobogó vízesésekkel, lentről feltörő forrásokkal.

A japán fürdőzés nem amolyan pancsolós, ugrálós, kiabálós szórakozás. Inkább a hagyományos gyógyfürdőzésre emlékeztet. A vendégek zömmel munka után, esténként érkeznek, és késő éjszakáig maradnak kiűzni testükből-lelkükből a napi stresszt. Elmélkedésre, igazi keleti relaxálásra és társalgásra alkalmas hely. A vendégek szertartásszerűen vándorolnak a különböző hőmérsékletű, szabadtéri medencék között. A hagyományos japán fürdőkben a vendégek teljesen meztelenül merülnek a vízbe. Külön a férfiak és a nők. Ma már azonban egyre több helyen együtt. Budapesten valószínűleg kötelező lesz a fürdőruha. Az is valószínű, hogy egyszerre látogathatják mindkét nem képviselői, közölte a BGYH osztályvezetője, Mogyorósi Ferenc.

A BGYH Rt. a zuglói Paskál strandot, pontosabban annak egy beépítetlen területét szemelte ki a különleges beruházásra. Ez a helyszín nincs a központban, de itt található egy 75 fokos vizet rejtő kút a föld alatt, lényegében kihasználatlanul. A Paskálon ugyanis úszómedence és egy langyos vizű gyermekmedence működik. A hetvenes években termálfürdőt terveztek ide, ám végül pénzhiány miatt csak a felemás, szűkös strandra futotta. Így a forró víz zöme a föld alatt maradt. Egyelőre csak 200 négyzetmétert foglalna el a japán fürdő vízfelülete. Felhasználnák a Paskál egyik öltözőépületét, amelyet téliesítenének, vagyis felszerelnék fűtéssel. Hiszen a fürdő a stranddal ellentétben egész évben nyitva tartana. A BGYH Rt. magyar befektetőket keres az első lépésben mintegy 200 millió forintos beruházáshoz.

Ha nagy lesz az érdeklődés a szolgáltatás iránt, biztosan bővítik az intézményt. A BGYH Rt. nem készített piackutatást a nálunk teljesen ismeretlen szabadidős lehetőség várható fogadtatásáról. Ám az utóbbi évek tapasztalatai szerint a budapestiek vevők a színvonalas fürdőzésre. Az este tízig nyitva tartó Széchenyiben például még este fél kilenckor is sor áll a pénztárak előtt. Ehhez persze az kellett, hogy a kívül-belül ragyogjanak a medencék és a csarnokok. A zuglói japán fürdőben kezdetben elsősorban japán és más távol-keleti vendégekre számítanak. Nemcsak itt élő kolónia tagjaira, hanem külföldi turistákra is. Idővel a budapestiek is egész biztosan kedvelni fogják a szolgáltatást. Már csak azért is, mert az intézmény késő esti, esetleg hajnali nyitva tartása igazodik a megváltozott igényekhez. Egyébként a hamarosan elkészülő Rudas fürdő pénteken és hétvégén ugyancsak hajnalig tart majd nyitva.

eltekintve az Európában is ritkaságnak számító intézmény mindenben megegyezik távol-keleti rokonaival. Vajta Zoltán Hőforrás, pezsgőfürdő, vízoszlop japán módra Ofurónak hívják a japán forró fürdőt. Férfiak és nők külön bejáratokon léphetnek be az elkülönített részekre. A ruhákat az öltözőkben kell levenni. A fürdőzők szappannal lemosakodnak a fürdő előterében. A közös medencékben meztelenül ülnek a vízben, és relaxálnak, beszélgetnek.

Az onsenek, vagyis a hőforrások Japán egész területén fellelhetők. Többféle típusuk létezik. A homatsuyoku pezsgőfürdőt jelent,

az utaseyu lezúduló vízoszlopot. A rotenburo nyitott fürdő

természetes környezetben. A mushiburo szaunára emlékeztet,

a sunamushiyu pedig iszapfürdő jellegű. -->

Ezek is érdekelhetik