JÓ reggelt!

Furcsán néztek rám az emberek a minap, szinte mindenki csodálkozott rajtam. Az történt ugyanis, hogy elromlott a kedvestől valamelyik születésnapomra kapott falióra (különleges darab: fatörzsből készült, szép szabályosan kerek a formája, mérete kistányért formáz, rusztikus hangulata van). Sebaj, gondoltam, a sarkon itt egy órás, beviszem, nézné meg, mi baja. Gyorsan végeztünk, csak épp ki kellett pucolni, s máris rótta a köröket tovább a két mutató. Csakhogy a járókelők! Mit bámulhatnak rajtam? Egy őszinte kisgyerek könyörült meg rajtam. „Bácsi, miért hordasz ekkora karórát?” (gyz)