Julija Timosenko elnöki vágyai

Az össztűz alá vont politikusnő élő, egyenes tévéadásban fordult a közönséghez: „Mit tegyek? Béküljek ki Juscsenkóval, vonuljak ellenzékbe vagy álljak ki a Majdanra?” – utalt a kijevi Függetlenség terére, ahonnan 2004 őszén elindult a narancsos forradalom. A nézők gyorsan megadták a választ: „Békülés!” – tanácsolták nagy többségben a „forradalom hercegnőjének”. Ám Timosenko minél többet beszélt az elnök köreiben megnyilvánuló korrupcióról, kormánya munkájának akadályozásáról, a publikum egyre inkább arról győződött meg, hogy ellenzékbe kell vonulnia, és mozgósítania kell a tömegeket. Sok ukrán véli igazságtalanságnak, hogy a kormányfőnek, aki rövid hivatali ideje alatt megemelte a bérüket és a nyugdíjukat, mennie kellett. Juscsenko hívei persze föllélegeztek. A régi rendszer támogatói pedig beteljesedve látják jóslataikat: a hatalom új gyakorlóit nemcsak korrupcióval, hanem gazdasági hozzá nem értéssel is vádolják.

A most távozott kormány adatai valóban nem túlságosan meggyőzőek. Miközben az ország gazdasági növekedése tavaly még 12,1 százalékos volt, az idei első hét hónapban 2,8 százalékra zuhant vissza. Kijelölt utódját, Jurij Jehanurovot – aki Juscsenko kormányában 2001/2002-ben miniszterelnök-helyettes volt – a nyugati világ kijevi képviselői pozitívan fogadták. Az új kormánytól több szakmai tudást és a kitűzött célok megvalósításában fokozottabb hatékonyságot, a gazdaság reformjának gyorsabb ütemét várják. Személyét ezen a héten erősíti meg az ukrán parlament.

„Indulni fogok!”

Julija Timosenko hívei pedig nem tétlenkednek, miközben nem hajlandók többé Juscsenko háta mögött fölsorakozni. Maga Timosenko is kijelentette közvetlenül menesztése után: csak a hivatalából távolították el, a politikából nem. Pártja azért fog küzdeni, hogy megnyerje a következő parlamenti választásokat. Alekszander Sincsenko, aki váratlan visszalépésével Juscsenko kabinetfőnökeként az egész hatalmi válságot kirobbantotta, a politikusnőt támogatja, s ő lesz 2006-ban választási főnöke. Sőt, már a 2009-ben esedékes elnökválasztás is Timosenko látókörébe került: „Indulni fogok!” – jelentette ki határozottan. Márpedig ez eddigi harcostársának, Viktor Juscsenkónak nyílt kihívása.