2005.09.05. 00:00
Menekülés a New Orleans-i pokolból
A hét végére szellemvárossá változott New Orleans, miután negyvenezernél is több embert menekítettek ki. A térségben a halottak száma a tízezret is elérheti. Egyre nő a kritika George Bush elnökkel szemben.
[caption id="" align="alignleft" width="320"]
Csaknem egy hetet szenvedtek víz, élelem és áram nélkül a New Orleans-i fedett amerikaifutball-pálya, a Superdome menekültjei, mire a hatóságok végre biztos helyre szállították őket fotók: afp
[/caption]Vasárnap reggelre az amerikai hatóságoknak sikerült kiüríteni a Superdome-ot és a New Orleans-i konferencia-központot, azt a két csarnokot, ahová a hurrikán után a lakosság egy része összezsúfolódott. Minden idők legnagyobb amerikai mentőakciójában a hivatalos adatok szerint mintegy 42 ezer embert szállítottak el a két menedéknek szánt létesítményből, amely a segítség késésének napjaiban pokollá vált a túlélők számára. Mindenekelőtt több ezer gyermeket és huszonnégy újszülöttet is evakuálni kellett. A CNN tudósítójának értesülése szerint az újszülöttek közül tizenkettőnek még nem találták meg a szüleit. A menekülők elmondták, hogy a rosszul megvilágított konferencia-központban halmokban állt a szemét, mindenfelé bűz terjengett. Legalább tizennégyen vesztették életüket a körülmények vagy erőszak következtében. A jelentések szerint egy tizennégy éves kislányt megerőszakoltak és végül elvágták a torkát. A város egyik büszkeségének számító Superdome-ban is rettenetes volt a helyzet. Napokon keresztül 30 ezer ember zsúfolódott össze a stadionban és közvetlen környékén csatornázás, elegendő ivóvíz és élelem nélkül. Éjszakánként többször fegyveres bandák törtek a túlélőkre, nőket és gyermekeket erőszakoltak meg.
[caption id="" align="alignleft" width="299"]
Buszokkal és légihídon mentették ki az embereket a városból
[/caption]A részben még mindig vízben álló belvárosban továbbra is kaotikus a helyzet, bár a fegyveres bandák fosztogatásainak és a velük vívott utcai harcoknak immár vége. De továbbra is holttestek hevernek az utcán, a párás melegben mindenhol rothadásszag terjeng. A rendet a Nemzeti Gárda egységei mellett a hét végén megérkezett 3 ezer elit katona állította helyre. A 82. ejtőernyős hadosztály egységeinek köszönhetően az első viszonylag nyugodt éjszaka köszöntött a városra, de további erősítések is úton vannak. 2700 katona érkezését várják Texasból, valamint 2000 tengerészgyalogost is a városba vezényeltek. A katonaság és a hatóságok több száz sebesültet és beteget látnak el a Louis Armstrong nemzetközi repülőtéren, amely a menekülők első állomása, innen légi úton vagy buszokkal szállítják tovább őket más szövetségi államokba. A Nemzeti Gárda megkezdte a holttestek kiemelését a romok közül. A kedd délután óta tartó folyamatos kiürítés ellenére a katonaság szerint még mindig legalább 80 ezren vannak a városban, elbújva a házakban és a romok között. A Nemzeti Gárda egységei most házról házra ellenőrzik a várost. A lerombolt Gulfport és Biloxi városban egyelőre megbecsülni sem lehet, hányan vesztették életüket. Gulfport több városrészére még el sem jutottak a mentőcsapatok, a város szegénynegyedei a földdel váltak egyenlővé, több százan vagy akár több ezren is lehetnek a romok alatt.
[caption id="" align="alignleft" width="301"]
New Orleans szellemváros lesz, a vizet hónapok alatt lehet eltüntetni
[/caption]A három érintett déli államban a hurrikán következtében a hivatalos adatok szerint 149-en vesztették életüket, de a becslések szerint az áldozatok teljes száma akár a tízezret is meghaladhatja. 350 ezer lakóház pusztult el, mintegy egymillióan maradtak fedél nélkül, a teljes kár meghaladja a százmilliárd dollárt. Egyedül New Orleans helyreállítása évekig tarthat. A Ponchartrain-tó és a Mississippi vízszintje a csütörtöki tetőzés óta folyamatosan apad, így a város elöntött területein is alászállt a vízszint, valamint sikerült betömni a tó gátján keletkezett egyik szakadást, így megkezdődhetett a beömlött víz kiszivattyúzása. A katonaság illetékese szerint három hónapba is telhet, amíg minden vizet kiszivattyúznak a városból. Az Amerikai Vöröskereszt hivatalosan is nemzetközi segítséget kért. A Magyar Ökumenikus Segélyszolgálat, a Hit Gyülekezete és más civil szervezetek is pénzadomá-nyokkal segítették a túlélőket, tíz NATO-tagállam pedig összesen nyolcvan katasztrófavédelmi szakembert küldött a katasztrófa sújtotta területre.
Az al-Kaida Abu al-Zarkavi által vezetett csoportja vasárnap az interneten közzétett közleményében örömét fejezte ki az Egyesült Államokat ért természeti csapás miatt. „Amerika tegnap még lecsapott, kiéheztetett és megölt bárkit, akit akart. Ma élelmet és olajat koldul. A Mindenható megbüntette az elnyomókat” – áll a terrorszervezet közleményében.
A rémálmok évekig is tarthatnak
A Katrina elvonult, a víz apad, a városban lassan helyreállt a rend, a túlélők mégis még évekig néznek szembe a következményekkel. – Poszttraumatikus stressz, így hívják ezt az állapotot, amivel most a túlélők szembesülnek – mondta lapunknak Unoka Zsolt pszichiáter. – A természeti katasztrófák és erőszakos cselekmények túlélői még éveken keresztül szenvednek ennek utóhatásaitól. Rémálmok és erős szorongás gyötri őket. A kezelés pedig sok esetben hatástalan marad – hangsúlyozta a pszichiáter. – A másik komoly problémát a felszínre hozott mentális betegségek jelentik. A tartós stressz, az életkörülmények hirtelen zuhanása kiválthatja ezek aktiválódását. Azoknál, akik hajlamosak a szorongásra, depresszióra, illetve az erőszakos agresszív cselekedetekre, a körülmények ilyen drámai változása személyiségzavarokat válthat ki – mondta Unoka Zsolt. – A társadalmi nyomás hirtelen megszűnése, az életkörülmények zuhanása miatt ezek a betegségek könnyen a felszínre kerülhetnek, még akkor is, ha éveken keresztül szunnyadtak. A pszichiáter szerint ez nem olyan általános jelenség, hogy az utóbbi napok New Orleans-i anarchiáját magyarázni lehetne vele. Ennek okát a nyomorban látja. – De azért érdekes, hogy más katasztrófa sújtotta területeken, mint például Európában vagy akár Magyarországon nem kellett a hadsereget bevetni a fosztogatók ellen – jegyezte meg.Hámori Jenő olimpikon sorsáról nincs hír
„Már csak egyetlen magyar sorsa ismeretlen a New Orleans-i természeti katasztrófa után” – mondta Batiz András kormányszóvivő vasárnap. A washingtoni magyar nagykövetség tájékoztatása szerint hat magyar állampolgár ügyében kérték az amerikai hatóságok segítségét, ebből ötöt biztosan kimentettek a városból. A hatodik állampolgár sorsa ismeretlen, a fiatalember két éve dolgozik pincérként egy vendéglőben. Gergatz István tiszteletbeli magyar konzul szerint Hámori Jenő, az 1956-os melbourne-i olimpián aranyérmet szerzett sportoló elhagyta New Orleanst, bár biztosat a sorsáról nem tudnak. A rokonok azonban aggódnak. Az olimpiai bajnok kardvívó háza ugyan nem az elárasztott területeken fekszik, de abban a kerületben sincs áram és ivóvíz. A volt sportoló neve ráadásul nem szerepel a hatóságok által kimenekítettek listáján, ezért rokonai a legrosszabbtól tartanak. Hámori Jenőről és feleségéről az utolsó információk hétfőn érkeztek, akkor egyik lánya beszélt vele telefonon. Azóta nincs áram a térségben. A korábban felröppent hírekkel ellentétben Fábry Pál, a magyarországi Pulitzer-díj megalapítója családjával együtt biztonságban kimenekült az elárasztott városból, és jelenleg Texas államban tartózkodik.Szégyenletes Egyesült Államok
A New York Times napilap Szégyenletes Egyesült Államok címmel ír a New Orleans-i katasztrófa utáni helyzetről. „Michael Brown, a szédületes idióta, aki a szövetségi katasztrófahatóság élén áll, és munkájához a Nemzetközi Arab Telivér Társaság elnöki székében szerzett tapasztalatokat, beismerte: csütörtökig egyáltalán nem tudott róla, hogy 15 ezer elkeseredett, éhes és dühös ember szorult a New Orleans-i kongresszusi központba. Vajon azonnal kirúgták? Nem, mindenre süket elnökünk tegnap Mobile-ban így dicsérte őt: Brownie, fene jó munkát végzel. Az még nem lenne baj, hogy Bush és belső köre semmilyen együttérzést nem tanúsít, de legalább elvégezné a munkáját. De itt az empátia totális hiánya találkozott a totális hozzá nem értéssel.” A lap az összefüggéseket taglalva felteszi a kérdést: „Ki a fene sejtette, hogy Osama bin Laden repülőgépeket akar belevezetni amerikai épületekbe? Mindenki, aki láthatta a titkosszolgálat korábbi jelentéseit” – így a válasz. „Ki a fene sejtette, hogy az iraki amerikai invázió brutális állapotokat, terroristatoborzást és akár még polgárháborút is okozhat? Mindenki, aki olvasta a CIA háború előtti jelentéseit. És ki a fene sejtette, hogy New Orleans süllyedő gátjai nem fognak kibírni egy erős hurrikánt? Mindenki, aki olvasta a rengeteg figyelmeztetést, amelyet a szakemberek írtak.” „Kik vagyunk mi, ha magunkról sem tudunk gondoskodni” – zárja sorait a New York Times.
