Most igazán savanyú a szőlő

[caption id="" align="alignleft" width="287"] Deák László svájci állampolgár bicskei szőlőjében szüretel, ahol igazából idén sincs ok panaszra
[/caption]Bár a szüret még csak most kezdődött, az idei termést már siratják a borászok-szőlészek. A rengeteg nyári eső és a kevés napsütés nemcsak a termés mennyiségét, hanem a minőségét is tönkretette. Aligha fogják a 2005-ös évjáratot jó érzéssel emlegetni.
Ami a nagyobb borászatoknak kellemetlen, a kisebbeket akár csődbe is juttathatja. Hiszen jelen pillanatban még igencsak kétséges, hogy haszon nélkül a befektetett pénzük megtérül-e. Számoljunk csak egy kicsit! Egy nem kiemelt borvidéken, átlagos minőségű fajtákból öt hektáron mintegy 500-540 mázsa borszőlő terem egy évben. A gazda jellemzően a felét tudja nagyobb borgazdaságoknak szőlőként eladni. A vörös kilogrammját 40-50 forintért, míg a fehéret 30-40 forintért. Ebből tehát a bevétele (általános forgalmi adó nélkül) mintegy 150 ezer forint. Öt-hat évvel ezelőtt az átvételi ár a jelenleginek még a duplája volt.
A maradék szőlőből a termelő maga készít bort. Amit ha egyenesen a hordóból árul és nem palackoz, nagy tételben literenként 70-80 forintért értékesíthet (egy mázsa szőlőből mintegy 65 liter bora lesz), kisebb mennyiségekben 150-200 forintért. Ha azonban palackozza, 300-350 forint alatt nem adhatja, hiszen csak az üveg, a dugó, a címke,
a bor palackozásra történő kezelése mintegy 100 forint, és akkor mi marad neki a borért. Ha minden összejön, és nem rohad el a termés, nem veri el az eső, sőt, az értékesítés is flottul megy, az öthektáros szőlőből az éves bevétel mintegy 410-420 ezer forint lehet.
Hogy alakulnak ezzel szemben a költségek? A permetezés, a talajmunka a legnagyobb tétel, mintegy 220-250 ezer forint. Ehhez jön további 15-20 ezer forintonként a metszés, a kötözés,
a zöldmunkák. Ha a szüretet nem segítő családtagokkal oldják meg, erre is ki kell adni a napszámosoknak mintegy 70 ezer forintot. Majd a szállítás, öt hektáron minimum három konténerre szükség van, tehát ez is 40-45 ezer forint. És ha mindezt összeadjuk, körülbelül annyit költöttünk, vagy még egy kicsit többet is, mint amennyi a várható bevétel. Vagyis a gazda haszna az államtól kapott, példánkban hektáronként 18 ezer forintos, európai uniós forrásból származó működési támogatás. Ha nem szólt volna közbe az időjárás.
Amikor – elsősorban közéleti emberekkel kapcsolatban – hatalmas állami támogatásokról hallani, akkor nem a működéshez, hanem a szőlőtelepítéshez adott vissza nem térítendő milliókról van szó. A példánkban szereplő gazda is kapott ilyet 1999-ben, és az igen szigorúan megkötött szerződés szerint a hektáronkénti 1,5 millió forintból 3 év alatt kellett volna termőre fordítania az új tőkéket. A támogatásként kapott összeg a mindenkori költségek maximum ötven százalékát fedezik. A telepítést öt éve el is kezdték, majd két év múlva a teljes területet elöntötte az árvíz, és újra kellett mindent kezdeni. Ezért a kötelező teljesítésben halasztást kér. Ahhoz, hogy a kapott pénzt ne kelljen
a gazdának visszafizetnie, az idén kell az ellenőröknek igazolnia, hogy a másodszori telepítés sikeres volt.
Az átlagosnál kicsit jobb minőségű fajtákból egy-egy hektáron a példánknál kevesebb, mintegy 70-80 mázsa szőlő terem. Ezek magasabb áron is értékesíthetők. Ám nem annyival, ami összességében jövedelmezőbbé is tenné a vállalkozást.

tönkre is mehetnek. Kaszás Erzsébet Deák László svájci állampolgár bicskei szőlőjében szüretel, ahol igazából idén sincs ok panaszra -->