Népirtások évszázada

Az 1994-es ruandai népirtás során három hónap leforgása alatt egymillió tuszit és mérsékelt hutut mészároltak le a hutu szélsőségesek, nem kímélve öregeket, asszonyokat és gyerekeket sem. Noha már négy évtizede érvényben volt a népirtás megelőzéséről és büntetéséről szóló nemzetközi egyezmény, az ENSZ biztonsági tanácsa – főként az USA és

Az ENSZ biztonsági tanácsa nem nyilvánította népirtásnak a ruandai borzalmat.

Anglia ellenállása miatt – eleinte nem nyilvánította népirtásnak a ruandai borzalmat. A Nyugat tehát ölbe tett kézzel tűrte a tömegmészárlást.

A Hotel Ruanda című nagyjátékfilm az angol Terry George rendezésében hűen mutatja be a rettenetes ruandai eseményeket. A film hitelességét maga Paul Rusesabagina garantálja, mivel tanácsadóként vett részt a film készítésében. Az őt alakító Don Cheadle amerikai színészt Oscar-díjra jelölték, akárcsak az egyik színésznőt, Sophie Okonedót és magát a forgatókönyvet, amelyet Keir Pearson és Terry George közösen írt. A magyarországi bemutató alkalmából a napokban Budapesten járt Paul Rusesabagina, aki ma Belgiumban él önkéntes száműzetésben feleségével és gyermekeivel. Hőstetteiről a következőket mondta a Puskin moziban összegyűlteknek:

– Nem tekintem magam se különleges embernek, még kevésbé hősnek, csupán végig az maradtam, aki voltam: szállodaigazgató. Még azt is túlzásnak tartom, hogy megmentettem másokat, inkább úgy mondanám: segítettem nekik. Örülök, hogy a film mellőzi a hollywoodi megoldásokat, tetszik a viszszafogottsága, bár hozzátehetem, a valóság sokkal brutálisabb volt. A megbékélés alapja az igazságszolgáltatás, ám ez Ruandában teljes kudarcba fulladt. A több mint százezer bűnös elítélésére egy egész évszázad sem lenne elegendő.