Hírek

2005.09.03. 00:00

Osztogatás szűk marokkal

Kevés a konkrét elem, sok a bizonytalanság a „biztonságot” hirdető 2006-os költségvetés tervezetében. Csak annyit tudni, az iskolák, a kutatók és az evások a büdzsé vesztesei.

Bánky Bea – Éber Sándor – Izing Antal

[caption id="" align="alignleft" width="300"] Veres János mutatta be a 2006-os költségvetés tervét. Most még találgathatunk, kismértékű elvonásra vagy kicsivel több támogatásra számíthatunk.
[/caption]„Nincs jelentős vesztese a költségvetési tervezetnek, de lehetnek súlyos gondok” – véli Bod Péter Ákos egyetemi tanár. A volt ipari miniszter és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt elnöke szerint a kormány nem akarja túllépni a tavalyi deficitet, amely több éven keresztül megcsúszott. A minisztériumoknak és intézményeiknek 300 milliárdot kellene megspórolni, de még nem lehet tudni, miből. Londoni elemzők szerint a költségvetési tervezetben meghatározott hiány teljesítéséhez szükséges összeg akár 500 milliárd forint is lehet, az MNB 800 milliárdot jósol. Ez azt eredményezheti, hogy bizonyos kifizetések csúszhatnak a tárcáknál. „Valószínűleg nem a béreken és a társadalombiztosításon fognak spórolni” – véli a közgazdász.

A beszállító cégekre, a fénymásolópapírra, a tisztaságra, s hasonló dolgokra szánhatnak kevesebb pénzt. Ez rengeteg vállalkozót érint, több takarítócéget például már most is. A tavalyi áfavisszatartás felháborító volt, most ehelyett a költségvetésben próbál manőverezni a kormány. A minimálbér és a nyugdíj emelése pedig állandó örökzöldje a választási éveknek – mondta Bod Péter Ákos. A minimálbér azonban adózási kategória és jövedelem is egyben, így a vállalkozók és az evások rosszabbul járnak. „Jó hír az áfacsökkenés azoknak a kisjövedelműeknek, akik sokat fordítanak élelmiszerre vagy rezsire” – véli Budai Bernadett, a Vision Consulting elemzője. A minimálbér emelése természetesen nyereség a kiskeresetűeknek, a minimálbér környékén élőknek. A legkisebb jövedelemmel rendelkezőknek akár 10 százalékkal több pénzük is megmaradhat, ami náluk mindössze pár ezer forint.

„Az evás vállalkozóknak mindenképpen rosszabb lesz, mivel bevételük visszaesik a magasabb áfakulcs 25-ről 20 százalékra csökkenésével és a járulékok emelésével” – mondta a Vision Consulting elemzője. Az evások ugyanis a megemelt minimálbér után fizetik a járulékot, de kevesebb folyik be a kasszájukba a kevesebb áfa miatt. Azoknak, akik mondjuk évi négymillió forintot keresnek, 8 százalékkal is csökkenhet a jövedelmük, mivel alacsonyabb bevételből kell többet befizetniük. Budai Bernadett szerint a költségvetés nyertesének tekinthető az agrárium és a felsőoktatás. Utóbbit az érettségibotrány után kellett jutalmazni. Az oktatás egésze viszont a büdzsé vesztesének tekinthető, s ez a diákokat és a szülőket is érinti. A minisztériumok közül a legrosszabbul azok a tárcák járnak, amelyek az SZDSZ kezében vannak: az oktatás, a gazdasági és az informatikai. Nagyon kevés pénz jut kutatásfejlesztésre és oktatásra, ezekre a területekre a modern államokban jelentősebb összegeket fordítanak.

„Választási költségvetés készült” – összegezte Bod Péter Ákos. „Mindig kilóg a lóláb, amikor azt hangoztatják, hogy nem a kampányra készült a büdzsé tervezete” – jegyezte meg az egyetemi tanár. Kerüli a nagy, jelentős szerkezeti változásokat, amelyek nagy felfordulásokkal járnak. A biztonságra épít, a száz apró lépés programjára. Egyedül az oktatásban volt jelentős átalakítás. Kevés pénz jut azonban beruházásokra és fejlesztésekre.

Budai Bernadett is egyetért azzal, hogy a jövő évi költségvetés egyfelől a választásokra is készült, több helyen egybecseng a száz lépés programjával. A nyugdíj és a minimálbér emelése, a személyi jövedelemadó, és áfa csökkentése a kampánynak szól. Az autópálya-építések nagyon érdeklik a szavazókat, a kormány így itt is sokat ígér. Az elvonások viszont érthetők, mivel a kormány legfontosabb célja, hogy megfeleljen a maastrichti kritériumoknak, hogy csatlakozhassunk 2010-ben az eurózónához. A kritériumoknak megfelelően az államadósság a bruttó hazai össztermék (GDP) 60 százalékát, a költségvetési hiány pedig a GDP 3 százalékát nem haladhatja meg. Az évi 2 százalékos inflációs és a 4 százalékos GDP-növekedési cél reálisnak mondható. „A költségvetés az eddigi adatok alapján teljesíthetőnek mondható, reális gazdaságpolitikai elképzelés” – hangoztatta Budai Bernadett. Ezt megerősítette a Magyar Nemzeti Bank is.

A Vision Consulting politológusa szerint a költségvetés jelentősen épít az EU-ból származó forrásokra. Rengeteg pénzt kap az agrárium, az autópálya-építés, valamint a kis- és középvállalkozások. Mintegy 400 milliárd forintot kapunk az EU-tól. A kedvezményezettek elsősorban az agrárium és az önkormányzatok. „Egy ekkora országnak azonban ennek az összegnek a két-, háromszorosát kellene kapnia” – vélekedik Bod Péter Ákos.

Remény maradhat a drogprobléma kezelése

„Kábítószerügyre feleannyi pénz jut, mint két évvel ezelőtt – mondta Topolánszky Ákos, a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet hétfőn kinevezett megbízott igazgatója. – Míg 2003-ban 2 milliárd, idén csak 980 millió forintot szánt a kormány kábítószer-ellenes intézkedésekre.” Ha a tervezett költségvetés kábítószerügyre fordítható öszszegeit tartalmazó része nem javul, a probléma kezelése – minden megyében legyen drogambulancia, methadonközpont, drogterápiás intézet, növekedjen a rendőrség nyomozói kapacitása, és több pénz jusson a megelőzésre – egyelőre csak remény és lehetőség marad – vélekedik Topolánszky.

A megbízott igazgató szerint 7,9 milliárdból, majd évente 5-6 milliárd forintból lenne megoldható egy átfogó intézkedéssorozat, amely a hatékony megelőzésre, a kábítószerfüggők kezelésére, a drogkereskedő szervezetek felszámolására koncentrálna. Topolánszky elmondta: ennek az összegnek csupán töredéke áll rendelkezésére, pedig már most nagy az elmaradás ezen a területen.

Mélyütés az Akadémiának és a kutatóknak

Felháborít az elvonás logikátlansága – mondta lapunknak Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke. A Jövő Évi Költségvetési Köriratban ugyanis az áll, hogy szeptember elsejétől a 4,5 százalékos béremelést az intézményeknek kell kigazdálkodni. A 700 millió forintos összeg 206 dolgozó éves bérének felel meg. Vizi E. Szilveszter hangsúlyozta: az Akadémia és a kutatóintézetek nem bocsátanak el senkit. A helyzetet tovább nehezíti, hogy az MTA az év utolsó hónapjaiban nem használhatja fel 6 milliárd forint maradványát, azt csak jövőre veheti igénybe. Az elnök kiemelte:

a pénz most kell, anélkül az intézetek nem tudnak működni. Az ország fejlődésének záloga a kutatás-fejlesztés, oktalanság a tudományos élettől pénzt elvenni – véli az elnök. Vizi E. Szilveszter hozzátette: 2004-ben Magyarországon a GDP 0,88 százalékát költöttük kutatás-fejlesztésre. Ez az EU-ban átlagosan 1,9 százalék, amelyet 2010-re 3 százalékra szeretnénk növelni, megszorításnak tehát nincs helye.

Kicsit több marad a családi kasszában

Duplájára emelkedik és mindenkinek jár januártól a családi pótlék, az új családtámogatás 10 százalékkal többet szán a gyermeknevelésre. Ureczky József, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének kaposvári vezetője ezzel kapcsolatban elmondta: igaz, hogy 14 ezer forint lesz gyermekenként a családi pótlék, de megszűnik az adókedvezmény és a rendszeres gyermekvédelmi támogatás is. Előbbi gyermekenkénti tízezer forintos összegét az adózók vehetik igénybe, a munkanélküliek, a gyesen, gyeden lévők kiszorulnak a juttatásból. Az előző kormány családtámogatási rendszerében „az adókedvezmény révén azok kaptak többet, akiknek több volt, a nehezebb helyzetben lévők pedig jövedelmük szerény emelkedésénél is elvesztették a kiegészítő támogatásukat.” Jövőre az inflációt nem meghaladó mértékben marad több pénz a családi kasszában – mondta Ureczky –, hiszen az egy- és kétgyermekes családok nem részesülhetnek adókedvezményben, három és több csemete után is négyezer forintot lehet igénybe venni.

a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet hétfőn kinevezett megbízott igazgatója. – Míg 2003-ban

2 milliárd, idén csak 980 millió forintot szánt a kormány kábítószer-ellenes intézkedésekre.”

Ha a tervezett költségvetés

kábítószerügyre fordítható öszszegeit tartalmazó része nem javul, a probléma kezelése – minden megyében legyen drogambulancia, methadonközpont, drogterápiás intézet, növekedjen a rendőrség nyomozói kapacitása, és több pénz jusson a megelőzésre – egyelőre csak remény és lehetőség marad – vélekedik Topolánszky.

A megbízott igazgató szerint 7,9 milliárdból, majd évente

5-6 milliárd forintból lenne megoldható egy átfogó intézkedéssorozat, amely a hatékony megelőzésre, a kábítószerfüggők kezelésére, a drogkereskedő szervezetek felszámolására koncentrálna. Topolánszky elmondta: ennek az összegnek csupán töredéke áll rendelkezésére, pedig már most nagy az elmaradás ezen a területen. Mélyütés az Akadémiának és a kutatóknak Felháborít az elvonás logikátlansága – mondta lapunknak Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke. A Jövő Évi Költségvetési Köriratban ugyanis az áll, hogy szeptember elsejétől a 4,5 százalékos béremelést az intézményeknek kell kigazdálkodni.

A 700 millió forintos összeg 206 dolgozó éves bérének felel meg. Vizi E. Szilveszter hangsúlyozta: az Akadémia és a kutatóintézetek nem bocsátanak el senkit. A helyzetet tovább nehezíti, hogy az MTA az év utolsó hónapjaiban nem használhatja fel 6 milliárd forint maradványát, azt csak jövőre veheti igénybe. Az elnök kiemelte:

a pénz most kell, anélkül az intézetek nem tudnak működni. Az ország fejlődésének záloga a kutatás-fejlesztés, oktalanság a tudományos élettől pénzt elvenni – véli az elnök. Vizi E. Szilveszter hozzátette: 2004-ben Magyarországon a GDP 0,88 százalékát költöttük kutatás-fejlesztésre. Ez az EU-ban átlagosan 1,9 százalék, amelyet 2010-re 3 százalékra szeretnénk növelni, megszorításnak tehát nincs helye. Kicsit több marad a családi kasszában Duplájára emelkedik és mindenkinek jár januártól a családi pótlék, az új családtámogatás 10 százalékkal többet szán a gyermeknevelésre. Ureczky József, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének kaposvári vezetője ezzel kapcsolatban elmondta: igaz, hogy 14 ezer forint lesz gyermekenként a családi pótlék, de megszűnik az adókedvezmény és a rendszeres gyermekvédelmi támogatás is. Előbbi gyermekenkénti tízezer forintos összegét az adózók vehetik igénybe, a munkanélküliek, a gyesen, gyeden lévők kiszorulnak a juttatásból. Az előző kormány családtámogatási rendszerében „az adókedvezmény révén azok kaptak többet, akiknek több volt, a nehezebb helyzetben lévők pedig jövedelmük szerény emelkedésénél is elvesztették a kiegészítő támogatásukat.” Jövőre az inflációt nem meghaladó mértékben marad több pénz a családi kasszában – mondta Ureczky –, hiszen az egy- és kétgyermekes családok nem részesülhetnek adókedvezményben, három és több csemete után is négyezer forintot lehet igénybe venni. Veres János mutatta be a 2006-os költségvetés tervét. Most még találgathatunk, kismértékű elvonásra vagy kicsivel több támogatásra számíthatunk. -->

Ezek is érdekelhetik