Vanek úr, a régi kedvenc

[caption id="" align="alignleft" width="300"] Már most is bő a kávékínálat, de a felhozatalt nemsokára további különlegességekkel egészítik ki. Az itallapra azonban nem panaszkodhatnak a kávézó vendégei.
[/caption]A névválasztás némi szépirodalmi jártasságot feltételez. Ki az a cingár lábú, önérzetes, rögtönzött magántitkár, aki számos Rejtő-regényben bukkan fel fogpiszkálót szopogatva? Segítségül legyen elég annyi, hogy szemüveges, krónikus savhiányban szenved, és amennyiben rendszertelen fizetéséből futja rá, barna sört rendel sült libával. A közölt információk természetesen Vanek úrra, nemzedékek imádott életművészére vonatkoznak. Hírnevét immár egy kávézó is öregbíti a Millenáris Parkban.

A galériába vezető falépcsőket talán még Ganz Ábrahám is koptatta, hiszen a hely otthonául szolgáló épület egykor az ő öntőműhelye volt. Bár manapaság már legfeljebb csak sört öntenek a „gyár mesteremberei”, azért a kovácsoltvas keretek tapintatosan jelzik a ház izzadságszagú múltját. Talpunk alatt süppedős szőnyeg. Hiába, a nagyvárosi flaszter ma már nem természetes közege az embernek.

A névadó tiszteletére szürcsölt „ébresztőt” hagyományos vonalvezetésű állólámpák alatt nyelhetjük. Ha az antik rámába bújtatott óriástükörrel szemben foglalunk helyet, akkor egy szempillantás alatt megduplázódik szimpatikus ismerőseink száma. Jó idő esetén azonban a legtöbben a teraszon próbálnak szerencsét. Az ott fellelhető, mintegy húsz ülőalkalmatosság ugyanis hamar gazdára talál, így kizárólag csak Fortuna kiválasztott kegyeltjei élvezhetik a friss budai levegő gyógyító hatását. – Nincsen kijelölt célközönségünk. Főleg rendezvények idején sok a látogatónk. A célunk az volt, hogy egy olyan klasszikus hangulatú kávézót hozzunk öszsze, ahol fiatal és öreg egyaránt jól érzi magát. A szépen rendben tartott park is hozzájárul ahhoz, hogy szívesen töltenek itt pár órát az emberek – mondja Rásky László tulajdonos, aki az étlap további bővítését ígéri.

A park valóban ápolt, és nincs is vele különösebb probléma, csak egy kicsit koncepciótlannak hat. Valahogy nem elég nagy területű ahhoz, hogy ennyi minden elférjen rajta. A jól táplált halakkal telezsúfolt medencétől pár méterre görög anfiteátrum terpeszkedik, a jurta színházzal rézsútosan szemben szőlő-, illetve kukoricatáblák ígérnek bő termést. És akkor még ott van egy septében összetákolt kerti pavilon is. Az összefonódva andalgó fiatal párokat azonban szerencsére egy jottányit sem izgatja az esztétikai kisiklás. Az iskolakezdés közelgő rémét sikeresen elkergetve üldögélnek a tóparti nádas félhomályában elvesző, kényelmes padokon.

– Minden második este, pontban nyolckor találkozunk a bejáratnál. Rövid séta után mindig a kedvenc padunkon kötünk ki. Már amikor természetesen nem foglalt. Ilyenkor sem esünk pánikba, hiszen számtalan zugban maradhatunk kettesben – mondja két csók közötti szünetben egy gimnazista pár.

Presszókávé 220 Ft

Kapucsínó 250 Ft

Tea 200 Ft

Melegszendvics 280 Ft

Coca–Cola (1 dl) 60 Ft

Almalé (1 dl) 70 Ft

Arany Ászok (0,5 l) 350 Ft

Tuborg (0,33 l) 450 Ft

Heineken (0,5 l) 450 Ft

Schlossgold (0,5 l) 450 Ft

Presszókávé 220 Ft

Kapucsínó 250 Ft

Tea 200 Ft

Melegszendvics 280 Ft

Coca–Cola (1 dl) 60 Ft

Almalé (1 dl) 70 Ft

Arany Ászok (0,5 l) 350 Ft

Tuborg (0,33 l) 450 Ft

Heineken (0,5 l) 450 Ft

Schlossgold (0,5 l) 450 Ft

Már most is bő a kávékínálat, de a felhozatalt nemsokára további különlegességekkel egészítik ki. Az itallapra azonban nem panaszkodhatnak a kávézó vendégei. -->