Hírek

2006.03.31. 14:40

Kicsi a kormányváltás valószínűsége

A választójogi szabályok szerint ma lehet utoljára közzétenni az előrejelzéseket arról, milyen eséllyel indulnak a pártok az áprilisi parlamenti választáson. A közvéleménykutatók legfrissebb adataiból a Századvég Politikai Elemzések Központja összegző modellt készített a leendő parlament lehetséges összetételéről. A pénteken közzétett elemzés szerint legvalószínűbb, hogy a következő ciklusban hárompárti országgyűlésünk lesz, és a Fidesznek legalább háromszázalékos listás előnyt kell elérnie ahhoz, hogy ő alakíthasson kormányt.

Matula Judit

A Századvég egy sokszorosan kipróbált számítógépes modell segítségével négy nagy közvéleménykutató, a Szonda-Ipsos, a Gallup, a Medián és a Marketing Centrum utóbbi két hétben beszerzett adatait dolgozta fel. A szimulációknál azoknak a válaszait vették figyelembe, akik a felmérések során azt állították, hogy biztosan elmennek szavazni, és tudják, hogy kire adják a voksukat.

A Szonda-Ipsos adatai alapján elvégzett számítás hárompárti parlamentet (MSZP, Fidesz, SZDSZ) és a Gyurcsány-kormány ismételt megalakulását jelzi, méghozzá igen jelentős balliberális mandátumtöbbséggel.

A második forgatókönyv a Gallup eredményeire épült. Ezek alapján a Szonda-Ipsos becsléséhez képest mérsékeltebb, de még így is 16 mandátumos MSZP-SZDSZ-többség adódik egy ugyancsak hárompárti parlamentben.

A harmadik és a negyedik forgatókönyv a Medián és a Marketing Centrum legutóbb nyilvánosságra hozott adatainak számtani átlagán alapszik. Ezeket azért vonták össze a Századvég kutatói, mert a két intézet adatai annyira hasonlóak, hogy nem lett volna értelme külön forgatókönyvekkel tesztelni a két eredményt. A Medián és a Marketing Centrum eredményének átlagából is a második Gyurcsány-kormány megalakulása következik, de az előzőekhez képest lényegesen mérsékeltebb mandátum­fölénnyel. Azonban a két intézet adatainak átlagára épülő forgatókönyvnél az SZDSZ 5 százalék alatti szereplése esetén már a balliberális mandátumtöbbség sem biztos. Ebben az esetben ugyanis a Fidesz-KDNP lista mandátumtöbbségének kialakulásának esélye is mintegy 35 százalék.

A Századvég elkészített egy olyan lehetséges forgatókönyvet is, melyben a négy intézet adatait együtt vették figyelembe. Ennek alapján az MSZP listás országos összesített szavazatelőnye ugyan mindössze 1,5 százalékpont, de az SZDSZ is bejutna a parlamentbe, és ezzel a jelenleg hatalmon lévő balliberális koalíció már 27 mandátumnyi többséghez jutna.

Okulva a 2002-es választás körüli tapasztalatokból, amikor a valóság teljesen rácáfolt a közvéleménykutatók előrejelzéseire, a Századvég elkészített két "fordított" forgatókönyvet is. Itt abból indultak ki, hogy éppen az ellenkezője lesz az igaz annak, amit most a felmérések adataiból le lehet szűrni, tehát a közvélemény-kutatói előrejelzésekhez képest fordított befutói sorrenddel számoltak. Az így létrejött hatodik és hetedik változat esetében azt feltételezték, hogy a Fidesz-KDNP listás szavazataránya egy százalékkal meghaladja majd az MSZP-ét. Az elvégzett szimulációk alapján ennyire kicsi Fidesz-előny az SZDSZ bejutása esetén továbbra is a jelenlegi kormánykoalíciónak kedvezne, az SZDSZ kiesése esetén viszont már az 1 százalékos listás Fidesz-előny is kormányváltáshoz vezetne. Amennyiben viszont a Fidesznek 3 százalékpont körüli listás előnyt sikerülne elérnie az MSZP-vel szemben, és az SZDSZ 5 százalékot nem lényegesen meghaladó listás országos összesített eredménnyel kerülne be a parlamentbe, a balliberális koalíció nem tudna mandátumtöbbséget szerezni.

Sok múlik azon, mennyien szavaznak

Az elemzők azt is hangsúlyozzák, nagyon sok múlhat azon, hogy egyáltalán mennyien mennek el szavazni. A Szonda Ipsos számításából kiderül, hogy 58 százalék alatti és 63 százalék fölötti részvétel a szocialisták győzelmi esélyeit növeli. A relatíve alacsony, 58 százalék alatti részvételnél a pártok legelkötelezettebb hívei mennek el szavazni. Ez esetben a szocialista pártnak 44-46 százaléka lehetne, míg a Fidesz-KDNP lista 42-44 százalékot szerezhetne. A legutóbbi kutatások szerint az SZDSZ ebben az esetben inkább alatta, mint fölötte lenne az 5 százalékos küszöbértéknek, az MDF és a MIÉP egyaránt 3 százalékra számíthatna.

A pártoknak várhatóan sikerül a közepesnél erősebb szimpatizánsi kört megmozdítani, ez esetben 58-63 százalék között lehet az urnáknál megjelenők aránya. Ebben a részvételi tartományban kifejezetten közel lehet egymáshoz a két párt támogatottsága. Az MSZP 43-45, a Fidesz 44-45 százalékot érhet el, s továbbra is megvan, bár korántsem biztos az SZDSZ bejutásának esélye. Ha a mozgósítás során mindegyik párt elérné a bizonytalanok aktívabb részét is, akkor a részvétel meghaladhatja a 63 százalékot. Valószínűbb, hogy ez az MSZP-nek kedvezne: 45-47 százalékot kaphatna, a Fidesz 43-44 százalékával szemben. Ekkora aktivitási szintnél az SZDSZ bejutása meglehetősen biztosnak tűnik, az MDF és a MIÉP azonban nem kerülne be a parlamentbe.

Az első fordulóban sokkal több helyen eldőlhet az egyéni képviselőjelöltek közötti versengés, mint a korábbi választásokon. Legalább 80 választókerületben várható, hogy már április 9-én mandátumot szerez valaki. Budapesten ekkor a választókerületek felében a szocialista jelölt lehet a nyertes. Az sem kizárt, hogy az első fordulóból közel száz egyéni képviselő jut a parlamentbe. Az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy a Fidesz és az MSZP is 70 (+-3) listás mandátumot tud szerezni. Az első fordulóban a parlamenti patkónak jóval több mint fele betelik, 220-240 mandátum sorsa ismertté válik.

Gyurcsányt többen szeretik

A két miniszterelnök-jelölt közül a Medián felmérése szerint az aktív bizonytalanok – akik elmennek választani, de még nem tudják biztosan, melyik pártra szavaznak – körében Gyurcsány Ferencet 5 százaléknyival többen tartják alkalmasnak a miniszterelnöki posztra, mint Orbán Viktort. Az összes biztos szavazó között is Gyurcsány vezet: 46-43 százalék az arány az ő javára. Manchin Róbert, a Gallup vezetője szerint is elég nagy a különbség a két kormányfőjelölt kedveltsége között. Az ő felmérésük szerint a jelenlegi kormányfő sokkal népszerűbb a nők körében, mint Orbán Viktor, aki viszont - ha közel sem olyan mértékben - inkább a férfiak pártfogoltja. A Gallup szerint a budapestiek és az idősek a jelenlegi miniszterelnököt támogatják inkább, a vidékiek és a fiatalok inkább Orbánt.

A pártoknak várhatóan sikerül a közepesnél erősebb szimpatizánsi kört megmozdítani, ez esetben 58-63 százalék között lehet az urnáknál megjelenők aránya. Ebben a részvételi tartományban kifejezetten közel lehet egymáshoz a két párt támogatottsága. Az MSZP 43-45, a Fidesz 44-45 százalékot érhet el, s továbbra is megvan, bár korántsem biztos az SZDSZ bejutásának esélye. Ha a mozgósítás során mindegyik párt elérné a bizonytalanok aktívabb részét is, akkor a részvétel meghaladhatja a 63 százalékot. Valószínűbb, hogy ez az MSZP-nek kedvezne: 45-47 százalékot kaphatna, a Fidesz 43-44 százalékával szemben. Ekkora aktivitási szintnél az SZDSZ bejutása meglehetősen biztosnak tűnik, az MDF és a MIÉP azonban nem kerülne be a parlamentbe.

Az első fordulóban sokkal több helyen eldőlhet az egyéni képviselőjelöltek közötti versengés, mint a korábbi választásokon. Legalább 80 választókerületben várható, hogy már április 9-én mandátumot szerez valaki. Budapesten ekkor a választókerületek felében a szocialista jelölt lehet a nyertes. Az sem kizárt, hogy az első fordulóból közel száz egyéni képviselő jut a parlamentbe. Az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy a Fidesz és az MSZP is 70 (+-3) listás mandátumot tud szerezni. Az első fordulóban a parlamenti patkónak jóval több mint fele betelik, 220-240 mandátum sorsa ismertté válik.

Gyurcsányt többen szeretik A két miniszterelnök-jelölt közül a Medián felmérése szerint az aktív bizonytalanok – akik elmennek választani, de még nem tudják biztosan, melyik pártra szavaznak – körében Gyurcsány Ferencet 5 százaléknyival többen tartják alkalmasnak a miniszterelnöki posztra, mint Orbán Viktort. Az összes biztos szavazó között is Gyurcsány vezet: 46-43 százalék az arány az ő javára. Manchin Róbert, a Gallup vezetője szerint is elég nagy a különbség a két kormányfőjelölt kedveltsége között. Az ő felmérésük szerint a jelenlegi kormányfő sokkal népszerűbb a nők körében, mint Orbán Viktor, aki viszont - ha közel sem olyan mértékben - inkább a férfiak pártfogoltja. A Gallup szerint a budapestiek és az idősek a jelenlegi miniszterelnököt támogatják inkább, a vidékiek és a fiatalok inkább Orbánt.

-->

Ezek is érdekelhetik