Hírek

2007.07.13. 15:46

Űrhatalmak versenyfutása a Holdra

A nagy versengés azonban még most is csak kevesek kiváltsága: a belátható jövőben az USA és Oroszország mellett Kína vállalkozhat arra, hogy űrhajókat indítson a Holdra, a Marsra és a Vénuszra

Csák Elemér

Míg néhány évtizede a kozmosz csak két nagyhatalom számára volt elérhető, ma már negyven ország foglalkozik űrtechnikával. A nagy versengés azonban még most is csak kevesek kiváltsága: a belátható jövőben az USA és Oroszország mellett Kína vállalkozhat arra, hogy űrhajókat indítson a Holdra, a Marsra és a Vénuszra. 1969-72 között az amerikaiak hatszor jártak Földünk hűséges kísérőjénél,

A szovjetek is rendelkeztek hasonló programmal, de a hordozórakéta üzemzavarai miatt leálltak a holdraszállásról. Akkoriban elsősorban a nagyhatalmi presztizs diktálta az iramot, jelenleg viszont racionális gazdasági érdekek indokolják a versenyfutást. A Holdon található hatalmas hélium- 3 készletek kiaknázása egyszer''s mindenkorra megoldaná a föld energiaszükségletét.

A hélium a termonukleáris reakció fűtőanyaga; egy tonna gázzal 20 millió tonna kőolaj helyettesíthető. Nyilvánvaló, hogy ha valaki elsőként szerzi meg az ellenőrzést e mérhetetlen vagyon fölött, képes lesz átrajzolni a földi erőviszonyokat is.

Moszkvában az orosz geokémiai kutatóintézet dolgozik a programon, Erik Galimov akadémikus vezetésével. Nem tétlenkednek az amerikiak sem: Bush elnök feladatul tűzte ki, hogy 2020-ig ismét expedíciót indítsanak a Holdra. S jönnek fel a kínaiak is. A kérdés az, ki bírja a versenyt anyagiakkal. Az Izvesztyija című lap szerint a NASA büdzséje 16 milliárd dollár, Pekingé 2,5 milliárd, míg az orosz Roszkoszmosz csak 1 milliárdos programmal rendelkezik.

Ezek is érdekelhetik