Új alkotmány, kőbe vésett köztársaság

Igennel voksoltak a Fidesz és a KDNP képviselői, valamint a független Pősze Lajos. Nemmel szavazott a Jobbik-frakció és két független képviselő, Ivády Gábor és Szili Katalin. Tartózkodott a szintén független Molnár Oszkár. Az alkotmányozásban nem, így a szavazáson sem vett részt az MSZP és az LMP.
A jobbikos képviselők "Áruló nem leszek !" feliratot formáztak betűkből.



Kövér László házelnök a döntés után mondott beszédében úgy fogalmazott: "történelmi pillanatnak lehettünk részesei az imént, amikor a Tisztelt Ház elfogadta Magyarország új alaptörvényét. Ezzel lezárta azt az előkészítő szakaszt is magában foglaló 11 hónapos folyamatot, amellyel létrehoztuk az alaptörvény szövegét. Lezárta az átmenetiség 1989. október 23-a óta számított több mint két évtizedét, és lezárta az elmúlt 67 évet is, legalábbis amennyiben azt alkotmányos tekintetben a legitim alkotmány érvényesülésének hiányával írjuk le".
 
Az Országgyűlés elnöke szerint Magyarország új alaptörvénye visszakapcsolja a jogalkotást a történeti alkotmány folyamatába. "Mint fogalmazott, az új alkotmány magyar, de mint a magyar nemzet ezer esztendeje, befogadó; egyenjogú államalkotó közösségeknek tekinti a velünk élő nemzetiségeket. "Az új alaptörvény történelmünk és civilizációnk alapjaként fogadja el a kereszténységet, biztosítva ugyanakkor mindenki számára a lelkiismereti szabadságot" - mondta Kövér László. "Ez az alaptörvény legitim, nemzeti, nem kirekesztő, ellenben integráló, hagyománytisztelő, de jövőbe tekintő, tiszteletreméltó alkotás" - zárta szavait a házelnök, aki úgy fogalmazott, "a gondviselő kegyelmének tekintem, hogy részese lehettem ennek a folyamatnak".
 
A szavazáson jelen volt Schmitt Pál köztársasági elnök, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, valamint a konzultációs és tanácsadó testület több tagja, így Boross Péter volt kormányfő, Pozsgay Imre, a Németh-kormány egykori államminisztere és Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő is .

Április 18. a szétszakítás napja a szocialisták szerint

Mesterházy Attila szerint az új "egypárti" alaptörvény elfogadásával április 18. az ország szétszakításának napja lett, a szocialisták pedig azon lesznek, hogy visszaállítsák az egységét, "a demokrácia, a jog és a bizalom Magyarországát". Az MSZP elnöke hétfő délután a Magyar Köztársaság kövénél beszélt erről, amelyet a szocialisták állítottak a budapesti Újpesti rakparton. Mesterházy Attila hangsúlyozta: a kő nem emlékmű, hanem az újrakezdés, a változás szimbóluma, amely azt is jelképezi, hogy a demokrácia híveinek össze kell fogniuk. Kitért arra, hogy az elmúlt húsz évben a magyarok számos reménye beváltatlan maradt, és az elégedetlenség is hozzájárult a Fidesz "alkotmányos puccsához".

Az újonnan felállított kőnél - amelyen a Magyar Köztársaság felirat olvasható - a szocialista párt parlamenti frakciójának tagjai mellett mintegy százötven szimpatizáns jelent meg. Az ott kiosztott, hurkapálcára húzott piros-fehér-zöld zászlókat a résztvevők a rendezvény végén a kövön és amellett helyezték el.
 
Az MSZP előzőleg a parlament ülésével egy időben részországgyűlésen fejtette ki aggályait az új alaptörvénnyel szemben; a zárószavazáson, ahogy az alkotmány vitájában, nem vett részt.



---------------------------------------------------------------------
Mi változik? Élet az új alkotmány után
--------------------------------------------------------------------