Halászati részvény a tanácsnak

Jó hír, kommentálta a friss kormánydöntést csütörtökön Persányi Miklós Balatonbogláron, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) rendkívüli ülésén. – Kibővül tehát a halászat tulajdonosi köre – mondta a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. – Szerephez juthat, a cég menedzsmentjébe kerülhet a Balaton fejlesztéséért felelős szervezet.

A miniszter később ellentmondásba került a Balatoni Integrációs Kht. adataival. Az ezeket ismertető Molnár Gábor ugyanis azt állította: az első Nemzeti Fejlesztési Terv 720 milliárd forintjából mindössze 8,3 milliárd jutott a kiemelt üdülőövezetbe. – A brüsszeli egyeztetés alatt lévő Új Magyarország fejlesztési programban sem jelenik meg olyan markánsan a balatoni régió, mint azt szerettük volna – folytatta a Kht. vezetője. – Az lenne a kívánatos, ha a tavat körülvevő régióknak a Balatont érintő elképzeléseiből egy regionális akcióterv készülne, az meg egyenesen ideális volna, ha hozzá önálló döntési kompetenciát is kapnánk.
[caption id="" align="aligncenter" width="450"] Persányi Miklós és Suchman Tamás a tanácsülésen - Fotó: Márton László
[/caption]
– Nehogy már idő előtt gyászolni kezdjünk – mondta a miniszter. – Csak a környezetvédelmi és vízügyi tárca ötvenmilliárd forintos balatoni régiós programot hagyott jóvá, ezek a hulladékgazdálkodást és a szennyvízelvezetést érintik. Hatalmas nagyságrendű infrastruktúra-fejlesztési beruházások, melyek feltételei a régió kibontakozásának. Úgyhogy jó lenne újra átnézni azokat a számokat. A kormány Balaton-politikájában nincsen szükség érdemi változtatásra; a 2003-ban elfogadott Balaton-fejlesztési program jól halad. A tó történetében még egy kormány sem figyelt ennyire erre a térségre. További komoly fejlesztéseket tervezünk, úgy mint a Kis-Balaton vízvédelmi rendszerének a korszerűsítése, a dél-balatoni csatornázási program és a Sió levezető képességének a javítása.

– Jó diplomáciával érvényesíthetők csak a Balaton érdekei – mondta Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke. – Ökölharccal nem. Sokan mondják, oda a BFT jelentősége, mert elveszítette pénzosztó szerepét. Szerintem nem ez a fontos, hanem a lobbizás, és az, hogy ötletgyár, ötleteket befogadó szervezet legyen, persze beleszólással a döntésekbe. Kevés a jó, a konkrét program. A sok fáradozás ellenére sincs elég látványosság, attrakció a régióban. A műemlékek védelmére harminc éve nem jut pénz. Vagy a Balaton-parti templomokra. Hatvanötezer leletet tártak föl az M7-es építésének előkészületei során, ezek mind raktárban porosodnak. Legalább az iskolákban, templomokban, önkormányzati hivatalokban mutassuk meg ezeket. Tizennyolc helyen van kiváló termálvíz, de néhány wellness-szálló épült csak, a tizenkét hónapos turizmusra továbbra sincsenek jó ötletek.

A Balaton eddig hátrány volt az értékelésnél

A balatoni kiemelt üdülőkörzet 164 települése közül 71 pályázott az első Nemzeti Fejlesztési Tervre a Balatoni Integrációs Kht. adatai szerint. Az itt élő 250 ezer lakos 2,4 százaléka az ország összlakosságának, a fejlesztési pénzekből azonban csak 1,1 százalékban részesült a régió. Ez alapján egy főre 32 ezer forintnyi pályázati támogatás jutott, míg országos átlagban egy magyar lakosra 71 ezer forint. A lezárult pályázati szakaszban a Balaton inkább ponthátrányt jelentett, mintsem előnyt a pályázatok értékelésénél.