Értéke lett a vadászgörénynek

Az 1960-as években hét állatorvos dolgozott a csurgói térség tizenhét településén. Napjainkban szinte hihetetlen, amit Horváth Ferenc állatorvos mesél, aki 1961-ben állt munkába, s máig tevékeny. Elmondta: Porrogszentkirályon például 250-300 szarvasmarha volt a háztáji gazdaságban. 1970-ben 113 exportbikát adtak le háztájiból, 60-at a termelőszövetkezettől. 2008-ban egyetlen szarvasmarha sincs Szentkirályon. Gyékényesen 500-600 tehén volt az 1970-es években, most 15 van néhány gazdának. Őr-tilosban 180 körül volt a tehenek száma, most csupán hárman tartanak tehenet, egy farmer huszonnyolcat.

– A nemzetgazdaság alakulása, s hogy mi magyarok nem tudunk élni a lehetőségekkel, rányomta bélyegét – az állattartás, növénytermesztés szempontjából – vidékünkre – mondta Horváth Ferenc. Térségünkben az elmúlt 40-50 év legnagyobb vesztese az állattartás volt. Noha igen jók az állattenyésztési feltételek, s ez sokáig meg is határozta a terület profilját. Virágzott a tenyészbika-, hízómarha-, sertés-, hízóelőállítás. A háztájiból épültek errefelé a házak, falvak, rengeteg embernek adott munkát.

A haszonállatok leépítésével teljesen megváltozott a vidék profilja, eltartóképessége, perspektívája. Néhányan tartanak csak nagyobb mennyiségben állatot, de náluk is 50 alatt marad a létszám. S hiába foglalkozik valaki bikaborjakkal, ha nem tudja eladni, mert 40-50 kellene belőle, hogy összejöjjön a szállítmány.

Régen nem vették állatszámba errefelé a vadászgörényt, a hörcsögöt, mára értéke lett. A falusi állatorvos is lassan többet lát ilyenből, mint tehénből.
Kádár Tamás állatorvos az iharosberényi kisfalvas területen dolgozott, de belátta: jövője a állatgyógyszerekkel való foglalkozásnak, illetve a kisállat-praxisnak van, és elköltözött a Balaton-partra, Lellén rendelőt nyitott. Hosszan sorolta napjaink tényét: a gazdasági haszonállatok nagyüzembe tömörültek, háztájinál a szarvasmarha tejelőállomány és a húsmarha is drasztikusan lecsökkent.

A háztáji fuvaros ló eltűnt, s alig van lókereskedő. A sertéstartás a nagyüzemekre koncentrálódik, néhányan ugyan háztájiban is nevelnek malacot, de hol vannak már a régi vásárok, ahol malacot lehetett venni...

A juh ágazat nehéz helyzetben van, ám a nagyüzemi pulykatartás felfutóban. A falusi kutyatartás mindig összefüggött a közbiztonsággal, de csak a kötelező védőoltásra áldoztak a gazdik. Városban többe kerül az ebtartás, pláne a pedigrés kutyák, így sokan meggondolják, hogy bevállalják-e. Kádár betegeinek 70-80 százaléka kutya, húsz százaléka macska, a többi jobbára nyúl, tengerimalac, hörcsög.

A szakember úgy véli: az állatorvoslétszám nem csökken, de sokkal inkább a városokba koncentrálódik, kollégái rendelőt nyitnak. Ha pedig vidéken marad, biztosan nagyobb területen kell dolgoznia, mint régebben, hogy megéljen. A szakmának azonban van jövője, csak nyitni kell. Kisállatvonalon például előtérbe kerülhet a fogászat, a laborvizsgálatok. Míg az Egyesült Államokban ez a forgalomnak 30 százalékát teszi ki, nálunk csupán három. Igaz, egy átlaglaborvizsgálat három-öt ezer forintot kóstál.

Összességében a hagyományosan értelmezett vidéki állatorvoslásnak egyre kisebb tere van, ám az átalakulás új távlatokat nyit a szakmában. A magyar állatorvosképzés világhírű.