Huncutkodó gólyák a darányi fészekben

Chuck és Ludmilla néhány napja érkezett meg a darányi fészekbe. A gólyák ismertségüket két éve szerezték, amikor költésük miatt leállították az iskola tetőcseréjét. A tantestület akkor kamerázta be a fészket először, és a gólyapár nézettsége lekörözte a vasúti menetrendet is.

Az oldaluknak eddig 320 ezer látogatója volt. A gólyacsalád a tudtán   kívül sztárrá vált. A madarakat ma már majdnem annyian ismerik, mint Lagzi Lajcsit. Sztárgázsit nem kérnek, s fogalmuk sincs arról a szeretetről, amely világszerte övezi őket. Rengeteg a külföldi rajongó; Japánból, Peruból is rendszeresen figyelik az oldalt.

Az idei költést minden eddiginél jobban megfigyelhetik, ugyanis a nemzetközi gólyaalapítványtól négyszázezer forint értékű webkamerát kaptak. Olyan a képe, hogy akár a fűszálakat is megszámolhatná az ember a fészekben, s éjjel-nappal lehet követni a gólyák életét. A nyáron nemzetközi gólyatalálkozó helyszíne lesz Darány.

A lengyel és a német rajongók már jelezték: itt a helyük a nyári nemzetközi gólyatalálkán. Nagyszabású gólyamegfigyelő és madárvédő program zajlik egyébként Somogyban; a pénzt a svájci Ciconia Alapítvány adja hozzá, és részt vesz benne a Somogy Természetvédelmi Szervezet, illetve a Duna-Dráva Nemzeti Park. Az országban egyedüliként iskolásokból gólyamegfigyelő szolgálatot szerveztek, amely felméri és védi a fészkeket. Az adatbázis ennek köszönhetően egyre nő.

– A hálózat tagjainak az a feladata, hogy bemérjék és feltérképezzék a fészkeket, megszámlálják a fiókákat, figyeljék a madarak életfeltételeinek változását – mondta Horváth Zoltán, a DDNP munkatársa. – Munkájukat távcső és GPS segíti, amit a nemzetközi alapítványtól kaptunk.

A megyében nyolc – észak- és dél-somogyi – iskola diákjai vállalták, hogy adatokat gyűjtenek a környékükön élő fehér és fekete gólyákról; közben maguk is rengeteget tanulnak róluk és óvják őket. A gólyaprogram azonban nem merül ki ebben. Az észak-somogyi természetvédelmi szervezet az elmúlt években gólyabirtokokat hozott létre Somogy megye több pontján. Kivásárolták azokat a helyeket – erdőrészeket, legelőt –, ahol védelemre szoruló gólyák fészkelnek, s úgy alakították át a területeket, hogy alkalmas élőhelyeivé válhassanak nemzeti madarainknak.

Minderre azért van szükség, mert egyre kevesebb a gólya Európában; néhány országból már teljesen kipusztult. Ugyan Magyarországon él a kontinens legnagyobb fehérgólya-állománya, azonban itt is egyre csökken a számuk. A múlt század közepén még háromszor annyi gólyapár költött nálunk, mint jelenleg. A somogyi állomány az ötvenes évek óta folyamatosan csökkent, de az utóbbi tíz évben lelassult ez a folyamat. A visszatérésük nehézségei, hűvös májusok, a gazdálkodás átalakulása – a többi között ilyen okok játszanak szerepet nemzeti madarunk ritkulásában.