Patihídot egyetlen család őrzi

A Varászlóhoz tartozó Patihíd-pusztai halastavakat 1912-ben  a Zichy-család mesterségesen alakította ki. Akkor még 25 család élt itt. 30 éve már csak tíz, ma egy család lakik Patihídon, ami a Balatoni Halászati Zrt. varászlói telepe. Hideg Bálint telepvezető 1976-ban Kaposvárról került a halastavak mellé.

– A feleségem Miháldon dolgozik, a gyerekeim már felnőttek – mondta. – Mikor ideköltöztünk, népesebb volt Patihíd-puszta. A kultúrházunk összejövetelekről, bálokról is tudna mesélni. Bár az épület még áll, más célt szolgál. Az évek alatt leginkább elköltöztek az itt lakók, a legtöbb házat már le is bontották. Egy háromlakásos cselédház emlékeztet még a régi körülményekre.

Egykor virágzó gazdálkodás volt a tavak mellett. Sertéshizlalda, baromfinevelde adott munkát. A kacsáknak jó soruk volt, a tavakon nevelkedtek. A visszamaradt önitatók sorai árulkodnak még a tartás nagyságáról. Egyedül a 14 tóra épülő halgazdaság maradt meg.  Az itt-ott előbukkanó sínek a lóvontatta kisvasút maradványai, ami egészen Zalakomárig ment. Nyolc éve szűnt meg. Négy lóval dolgoztak, melyek egy-egy csillét húztak, amivel a halat, a takarmányt szállították. Helyüket a teherautók vették át.

Szőkepuszta egyetlen épülete az imaház. A hajdani faluba az 1920-as években telepedtek le az első baptisták. Kéttornyú imaházukat 1931-ben építették. A 20. század közepéig úgy kétszázan éltek és gazdálkodtak itt. A Libickozmához tartozó település egykori utcáiban már egyetlen ház sincs. Az imaház azonban átvészelte a háborút és az azt követő magányos évtizedeket, igaz, rossz állapotba került. Az elszármazott baptisták minden évben egyszer visszatérnek zenés misére az imaházba, amit időközben felújítottak.

Balatonfenyves állandó lakosságának mintegy tíz százaléka jelenleg is majorokban él, melyek az ‘50-es években épültek a Nagybereki Állami Gazdaság területén. – Közülük több, Rigóháza, Fehérvíz, Fekete akól mára már csak az emberek emlékezetében él, teljesen elnéptelenedtek, a lakásokat is lebontották – mondta Lombár Gábor polgármester. A két ma is lakott major közül Pálmajort egyre inkább az elnéptelenedés fenyegeti.

A turizmus lehelhet életet a pusztába, ahol szálloda, sportpálya is épülhet

Patihíd-pusztán a horgászturizmusra alapoznak. A Balatoni Halászati Zrt. háromhektáros horgásztavat létesített, ami májustól fogadja a látogatókat. A szőkepusztai imaháznál gyermektáborban gondolkodtak. Imremajorban fantáziát látó vállalkozó röplabdapályát épített, szálláshelyek kialakítását tervezi a gyalogos és kerékpáros túrázók által szívesen látogatott majorban, ami kisvasúttal is elérhető. Cserfekvést is felfedezték a magánbefektetők. Egyikük sportpálya, másikuk vadásztanya építésére nézte ki.

Imremajor viszont jelentős fejlődésnek indult, ahol mintegy hatvan család lakik. Nagy lépésnek számított, hogy az elmúlt években a lakók tulajdonába kerültek a házak. A vízparttól négy kilométerre lévő, sokak által elszigeteltnek vélt major egyre inkább részévé válik az idegenforgalomnak.

Cserfekvés apró falu az erdő mélyén, amit négy kilométeres út köt össze a világgal. Öt család él itt. Nem is olyan régen iskolával, bolttal, tejcsarnokkal és kápolnával is büszkélkedtek. A fáma arról is szólt, hogy a környék legszebb lányai éltek a faluban. – Önállóságát 35 éve vesztette el, közigazgatásilag ma már Hosszúvízhez tartozik – mondta Csizmadia Attila polgármester. Az évek során a szolgáltatások elhaltak, a kápolna az enyészeté lett, a tősgyökereseket felváltották a vidéki életre vágyó betelepülők.