A roma szerint igenis van cigánybűnözés

A Babócsán élő roma politikus jócskán kap hideget-meleget is nem egyszer kőkemény véleménye miatt. De azt mondja: ő az "érted haragszom, nem ellened..." szellemében szól a romák helyzetéről.

Előadásaival több megye településeit járja, sokszor hívják iskolákban, kultúrházakba, ahol a szó erejével próbálja meggyőzni hallgatóságát arról, hogy ne nyugodjanak bele helyzetükbe, tegyenek maguk is azért, hogy a romákról kialakult kép megváltozzon.

– A roma lakosság várható élettartama nyolc évvel kevesebb az országos átlagénál. Egy főre jutó jövedelmük 34 ezer forint. Negyven százalékuk nem fejezte be az általános iskolát, kevesebb, mint egyötödük rendelkezik szakmával, öt százalék jut el az érettségiig, és egy százalék a diplomáig. Ezek döbbenetes adatok - sorolta. - Az utóbbi évtizedekben egyre rosszabb lett a helyzet. A romák a rendszerváltás legnagyobb vesztesei. Azelőtt sem volt fényes a helyzetük, de volt munkahelyük, jövedelmük. Ma nagyon sokan a puszta létükért küzdenek...

Kalányos István szerint nem szabadna tabutémaként kezelni, hogy igenis rengeteg a valós probléma: sok roma gyerek megy koszosan, tetvesen az iskolába, hiányzik a higiéniai kultúra, nem tudják, hogy órák alatt nem szabad enni, nem tudják, hogy kell viselkedni. De azért sem kell megsértődni, ha a többségi társadalom azt vallja, hogy van roma bűnözés, mert ennek tényét nagyon sok cigány származású politikus és nem politikus is, már oly sokszor megerősítette.



Sajnos van a romáknak egy olyan rétege és az országnak egy olyan területe, ahol a lopásban látják az egyetlen lehetőséget arra, hogy el tudják tartani a családjukat. Az összes húsfüstölő, veteményeskert veszélyben van tőlük. De az is hiba a roma politikus szerint, hogy az a kép alakult ki az emberekben, hogy minden roma bűnöző. Holott a cigányság jó részét ugyanúgy irritálják ezek a bűncselekmények, mint a többségi társadalmat.

- Azaz nagyon sokan vagyunk ebben az országban, akik az Olaszliszkai lincselésért éppen úgy szenvednek, mint akik elkövették - tette hozzá. - Mert egy kalap alá vesznek bennünket a bűnelkövetőkkel.

– A mindenkori politika felel azért, hogy ez a helyzet kialakult. Ígéretek mindig vannak, de hathatós segítség nincs. Pedig fejétől büdösödik a hal... Csakhogy a farkától pucolják. Egy tojáslopásért is elverik a port a cigányokon, ahelyett, hogy az okok mögé néznének. Nem kell tabuként kezelni, hanem ki kell mondani és megoldani a gondokat, nem a szőnyeg alá söpörni.

Kalányos István szerint szemléletváltásra van szükség, mindkét oldalon. Az alapoktól kell mindent elkezdeni, és a romáknak maguknak is tenniük kell azért, hogy megváltozzon a róluk kialakult kép. Ebben, pedig az oktatásnak is óriási kulcsszerepe van.

– Ez a rendszer egykor kiválóan működött. Annak idején, ha a tanító úr megüzente, hogy a családhoz jön, az én anyám kitakarította a kunyhót, készült - emlékezett. - A tanító látta, hogy honnan indulok iskolába, tudta, hogy élek, ismert. Elbeszélgettek sok mindenről. Tiszteletben tartották a tanítót, és elő nem fordulhatott volna, hogy egy roma bemenjen az iskolába, és kezet emeljen a pedagógusra.

Ma egyszerűen nincs kommunikáció. Az iskola, a szülők, és a gyerek közti kapcsolatot ma legfeljebb egy ellenőrző füzet jelenti, ami nagyon kevés. A gyerekek mögött nincs biztos családi háttér, pozitív szülői példa. És ezen a mindenkori kormány, a többségi társadalom és maguk a romák tudnak csak változtatni, hozzáértő, a cigányságért tenni akaró roma vezetőkkel együtt. Mert ez a jövő.