Fidesz-KDNP, Jobbik: erősíteni kell az ezeréves megyéket!

A legnagyobb vita a megyék majdani sorsát kíséri. Ezeréves múlt, a nemzeti ellenállás jelképe, a lokálpatriotizmus alapja, mondják támogatói. Idejétmúlt, az uniós közigazgatási rendszerben idegen, a kistérség és a régió között felesleges szint, lassan már adminisztratív jelentősége sincsen, állítják ellenzői. Utóbbi az MSZP, az SZDSZ  és az MDF. A támogatói oldal: Fidesz-KDNP és a Jobbik. 



– Egy évezredes rendszert nem lehet kiiktatni – mondta Gelencsér Attila, a megyei közgyűlés fideszes elnöke. – Beleégett az emberek lelkébe, összetartó erő, nem véletlenül érzik magukhoz közelebb állónak az emberek. Már csak amiatt is, hogy jobban kezelhető méret számukra, mint a régió. A megyéjét mindenki ismeri, a tájait, az értékeit.

Gelencsér Attila szerint közigazgatásilag is kezelhetőbb szintet jelent a megye, mint a régió. Szerinte eleve túl sok ma Magyarországon a régió, elegendő lenne három: egy keleti, egy nyugati és egy Budapest és agglomerációja. Nyugat-Európában ugyanis sokkal nagyobb régiók léteznek a hazaiaknál, melyeknek így természetesen az érdekérvényesítő képessége is nagyobb. Viszont az ilyen többmilliós régiókban elvesznek a kistelepülések.

– Ha így nézzük, a kistérség sem lenne rossz – folytatta megye elnöke –, de az a tapasztalat, hogy rossz a pénzelosztás. A régióközpontokból ugyanis nem látni minden hozzájuk tartozó település igényét. Egy játszótér vagy járdaépítés helyi, s nem régiós ügy. S az is nevetséges, hogy 45 állami dekoncentrált szerv van Somogyban, ebből tizennégy regionalizált formában: ez a rendszer maga az őskáosz.

Vissza kell erősíteni a megyét, hogy megfelelő átmenetet képezzen a települések és a régió között, a kistérségeket pedig csak önkéntes alapon kellene működtetni. S az még egy külön kérdés, közigazgatási, önkormányzati vagy fejlesztési szerepet szánunk a megyének.

Hasonlóképpen megyepárti a Jobbik is, mely programjában a megyék hagyományos szerepének visszaállítása mellett kardoskodik. – Úgy véljük, minél lejjebb kell menni az önkormányzatiságban, hiszen így működőképesebb – mondta Nemes Károly, a párt kaposvári elnöke. – Ezer éven keresztül jól működött a közigazgatási rendszer Magyarországon, az unió miatt nem szabad felrúgni. A régiópártiak azt mondják, így nem lehet majd végigvinni a fejlesztéseket, de nézzünk körül, s számoljuk meg, évente hány, több megyét érintő régiós program indult.

Természetes, hogy más a véleménye Lamperth Mónikának, aki miniszterként az önkormányzati reform egyik előkészítője volt.
– A régiós rendszer hatékonyabb és olcsóbb, mint a megyerendszer – jelentette ki a szocialista képviselőasszony. – A hét magyar régió el tudná látnia a  megyei feladatokat, persze nem egy az egyben kell elképzelni, hogy átvegye őket.

Lamperth Mónika szerint akadnának olyan feladatkörök, melyeket a nagyvárosok vennének át. – Nem elvetélt ötlet Kósa Lajos terve, hogy központi kormányhivatalokat telepítsünk vidéki nagyvárosokba. Csak éppen a debreceni polgármester átugrott néhány lépcsőfokot. Előbb ki kell alakítani a megfelelő közigazgatási rendszert, s utána jöhetnek ilyen reformok. A megyei hagyományokat, kultúrát pedig a jövőben is lehet és kell ápolni, ám ezt összekeverni az önkormányzatisággal, nagy hiba.

Elsőként tizenkét tudományos kérdésre – mindegyikre 15 másodperc állt rendelkezésre – kellett válaszolnia a tesztlapokat kitöltőknek. A teszt a legjobban a csongrádiaknak sikerült, átlagosan 7,81 jó választ adtak, a dobogó második foka a mindössze két századdal lemaradó Budapestnek, míg a bronz az újabb hat századdal gyengébb Békésnek jutott.

Somogynak sem kell szégyenkeznie, hiszen a 7,69-es átlag a fővárossal együtt húsz résztvevőből a hetedik helyre volt elég, ami egyúttal a régió fordulóbajnoki címet is jelentette, hiszen Tolna éppen egytizeddel, Baranya pedig 11 századdal ért el kevesebbet, s lett így előbbi tizenharmadik, utóbbi pedig tizennegyedik. A második körben – a játékba bárki, bármikor bekapcsolódhat – filmes kérdések várnak a versengő megyelakókra. Úgyhogy: hajrá, Somogy!

-->