Közélet

2010.11.03. 07:33

Vége a „kijáróemberek” korának, a vállalkozóké az irányítás

Balatonszárszón az új polgármester és alpolgármester is vendéglátós. Egyre nagyobb szerepet kérnek és kapnak a döntéshozatalban a helyi vállalkozók, így látja a Kisosz Somogy megyei társelnöke.

Fónai I. - Füleki T. - Varga A.

A horvátországi Porecsben már tizenöt évvel ezelőtt zömmel vállalkozók ültek a helyi képviselő-testületben; mi most kezdünk eljutni oda, hogy egyre nagyobb szerepet kérnek és kapnak a kereskedők, vendéglátósok a helyi döntéshozatalban, különösen a Balatonnál – véli Kertész Rezső, a Kisosz somogyi társelnöke. Soha ennyi Kisosz-tag nem lett képviselő vagy polgármester mint legutóbb, teszi hozzá Kertész Rezső és sorolja: az új balatonszárszói polgármesternek és alpolgármesternek, Dorogi Sándornak, illetve Szekér Gábornak étterme van, a balatonföldvári Veres Zsolt is képviselő lett, a fonyódi polgármester pedig már nem új városa élén.

– Nálunk tizenöt-húsz éve még elképzelhetetlen lett volna ez, hiszen a vállalkozókban kevés bizalma volt az embereknek – folytatja Kertész Rezső. – Mostanra azonban bizonyított egy fiatal vállalkozói réteg. Vannak elképzeléseik, s példát mutatva a többieknek, nem csak beszélnek, hanem ki is veszik a részüket a helyi döntéshozatalból. Kiemelendő, hogy olyankor tudtak bekerülni a testületekbe, amikor csökkent a megválasztható képviselők száma. Sok helyütt szükséges volt már ez a frissítés, hogy ne csak tanárok, ügyvédek, orvosok legyenek a vezetésben. A vállalkozó ezekhez képest teljesen más, friss szemléletet visz a döntések meghozatalába. Ma már egyébként is inkább menedzser típusú polgármesterekre, képviselőkre van szükség, mintsem „kijáróemberekre”.

Ezt a fajta szemléletet vinné a balatonföldvári testület munkájába Veres Zsolt is, aki több helyi vendéglátó hely tulajdonosa, illetve ez idáig elnöke volt a kistérségi turisztikai egyesületnek. – A vállalkozói szemlélet átültetése a közigazgatásba, ez lehet az egyik hozadék – értékelt
Veres Zsolt. – Nagy szükség lenne a helyi vállalkozások együttműködésére, összefogására. Eddig ezt nem sikerült megvalósítani, talán képviselőként könynyebb lesz megszólítani őket.
Veres Zsolt az egyik önkormányzati bizottság elnöke lett. Lemond ugyanakkor a turisztikai egyesületi elnökségéről, de a céljukról nem, hogy kistérségi összefogással sikerüljön több vendéget csalogatni a térségbe.



Hidvégi József fonyódi polgármester szerint azért van szükség egy képviselő-testületben a vállalkozói szemléletre, mert a vállalkozó az, aki a leginkább rá volt kényszerítve korábbi munkája során a spórolásra, gazdaságosságra. A városvezető tizennyolc évet töltött el magánvállalkozásában. – Sok önkormányzatnál a mai napig pazarlás folyik – tette hozzá Hidvégi József. – Fonyódnak is csupán az egyik gondja volt, hogy megépítette a kikötői üzletsort. A másik nagy problémát az jelentette, hogy évente 150-180 millió forinttal túlköltekeztek. Mi az elmúlt négy évben 324 millió forintot takarítottunk meg az adósságból – mutatott rá Hidvégi József, aki szerint ez igazolja, hogy az önkormányzatokat jól lehet működtetni vállalkozói szemlélettel.


Minden második lámpát lekapcsoltatott volna, de 2012-ig tart a szerződés

Hidvégi József
első törekvései között volt négy éve, hogy lefaragja Fonyód közvilágításra kifizetett számláját. – A hetes főút több kilométeren fényárban úszik telente is. Nyugat-európai városokban ezzel szemben éjfélkor lekapcsolják a világítást és csak reggel ötkor állítják vissza – mondta Hidvégi, aki azt tervezte: minden második lámpatestet kikapcsoltat Fonyódon. Tervei mégsem valósulhattak meg, mert a város 2002-ben tízéves szerződést kötött a szolgáltatóval. A polgármester szerint például a korszerűtlen fűtés tartozik még az olyan önkormányzati túlköltések közé, amit egy vállalkozó nem engedhetne meg magának.


Falugondnok-képviselő arány: Somogy az első

Bizalmat szavaztak falugondnokaiknak a somogyiak: arányaiban az országban itt került ki a legtöbb önkormányzati képviselő közülük.
Az országos eredményeket tekintve: az 1224 falugondnok mintegy negyede – 356-an – lettek képviselőkké az október 3-i választásokon és 24 falugondnok- polgármester lett – tudtuk meg Csörsz Klárától, a Magyar Tanya- és Falugondnoki Szövetség elnökétől.

A kimutatásból kiderül: a legsikeresebbek Baranyában voltak a falugondnokok, ahol 7 polgármester és 69 önkormányzati képviselő került ki közülük. Somogyban viszont a legjobb az arány – 44,62 százalékos – a tekintetben, hogy a falugondnokok számához képest hány falugondok képviselő lett. Ez azt jelenti: 121 falugondnokból 54 a képviselő, közülük négy nő. Somogyban egyébként a települések 22,5 százaléka rendelkezik falugondnok képviselővel (országosan csak Baranya előzi meg, ahol 23,31 százalék az arány, ám itt 296 településnek 157 falugondnoka van).
Csörsz Klára kiemelte: valószínűleg egyetlen szakma vagy foglalkozás sem reprezentált ilyen nagy mértékben a települési képviselő-testületekben, mint a falugondnoki. Ugyanakkor figyelmeztetett: a falugondnok-polgármestereknek a választástól számított 30 napon belül meg kell szüntetniük az összeférhetetlenséget, le kell mondaniuk közalkalmazotti státuszokról és jövedelmükről. Ha falugondnokok akarnak maradni, új munkáltatót kell keresniük.

Így történt ez a torvaji falugondnok, Léner Péter esetében is, aki Somogyban egyetlenként lett falugondnok-polgármester. Elmondta: hat éve falugondnok és egy cikluson át képviselőként dolgozott. Összeférhetetlenségét úgy tudják feloldani, hogy a Falugondnokok Somogy Megyei Egyesülete lesz a munkáltatója, nem saját önkormányzata.
Képviselőként támogattak az emberek, s most biztattak, hogy induljak – mondta Léner Péter. Tudják, hogy ismerem a gondjaikat, számítanak rám, én meg többet tehetek így a településért. Kérdezték: Péter, ugye maradsz falugondok? Persze, hiszen szeretem a munkámat. Ebben és polgármesterként is az emberek sorsát tartom szem előtt. Elképzeléseim vannak, csak pénz legyen.

A porrogi Tatár Ferenc biztosan rekordernek számít, hiszen az elsők között lett falugondnok 1993-ban, és következő évtől folyamatosan önkormányzati képviselő. Most sem volt kérdés, hogy indul a választáson és messze a legtöbb szavazatot kapta, 82 százalékkal lett befutó.
Kis településen anyagi haszon nem származik ebből, hiszen Porrogon is társadalmi megbízatásúak a képviselők, sőt képviselőnek lenni, ha pénz nincs, hálátlan dolog – mondta Tatár Ferenc. – Én is azért csinálom, mert az emberekkel napi kapcsolatban vagyok, tudom közvetíteni ügyes-bajos dolgaikat a testület felé.
Csörsz Klára arra figyelmeztetett: veszélyes lehet, ha az új polgármesterek keveset tudnak a falugondnokságról és meg akarják reformálni a szolgáltatást. Probléma, hogy sok helyen az új polgármesternek van jelöltje a falugondnoki állásra, és nem érdekli, hogy a jelenlegi falugondnok talán már évtizede szolgálja a falut. Sőt, az sem, hogy mintegy félmillió forintba kerül egy új falugondnok kiképzése. 

Fónai I. - Füleki T. - Varga A. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!