Közélet

2010.12.28. 07:40

Vissza a feladáshoz: EU-pénzektől elálló felek

Tizenhárom uniós pályázattól álltak el a somogyi önkormányzatok az elmúlt három évben. Az önerőhiány nem jellemző, ez a következő időszakban okozhat egyre élesebb gondot.

Balassa Tamás - F. Szarka Ágnes

Eladósodása miatt egyre több település adja vissza az elnyert Európai Uniós támogatást. Különösen a nagy értékű presztízsberuházásoknál merülhet föl, hogy az önkormányzatok számára vállalhatatlanok a több száz milliós önerőt igénylő és közvetlen megtérüléssel aligha kecsegtető fejlesztések. Tipikusan ilyenek a városrehabilitációs pályázatok. Szerencs 784 millió forintról mondott le, mert 213 milliós önerőt vont vissza, Szentgotthárd 345 milliótól esik el 83 milliós önrész híján: ezek a közelmúlt országos példái. Somogyban Balatonlelle 266 milliós turisztikai beruházástól állt el, aminek a fele lett volna támogatás, míg Bogláron a kötvénykibocsátás terhére is vállalták az előre menekülést.



A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Kht. kommunikációs főosztálya a Sonline.hu kérdésére azt a tájékoztatást adta, hogy az elállásokat legtöbbször nem indokolják az önkormányzatok, csupán a pályázat visszavonásának ténye szerepel a dokumentumokban. Ahol a szerződészárást megokolják, ott a leggyakrabban a „lehetetlenülésre” hivatkoznak, ezt követi a „kedvezményezett” elállása, s egy-egy esetben a „közreműködő szervezet elállása”, illetve „egyéb visszalépés”. A visszavont pályázathoz tartozó támogatási összeget az adott operatív program céljának megfelelően költik el, legtöbb esetben annak a prioritásnak a keretében, ahová a projektet eredetileg besorolták.

A tizenhárom visszavont somogyi pályázat közül nagyjából minden második a kompetencia alapú oktatás bevezetésére vonatkozott, köztük Lábod egyik pályázata is. Lassu István polgármestertől megtudtuk, a visszalépésnek technikai oka volt. Pályázatuk beadása után Kutassal létrehozták az integrált közoktatási társulást, amiben Nagykorpád, Kisbajom és Beleg is érintett, az ő igényüket lesztornózták, és Kutas gesztorságával ismét beadták a dokumentációt.   



Lábodon a polgármester hivatali akadálymentesítéstől is elálltak, aminek hátterében szintén prózai ok állt: nyertek egy hazai pályázaton is, ami kedvezőbb, előfinanszírozott feltételeket jelentett.
Ugyancsak akadálymentesítési forrást adott vissza, mert időközben jobb konstrukciót talált Kaposvár, tudtuk meg Kéki Zoltántól. A címzetes főjegyző elmondta, az Arany utcai óvoda akadálymentessé tételéhez talán ha tíz százalékot adott volna az eredeti kiírás, amit még egy viszonylag kis tétel esetén is ésszerűtlen lett volna vállalni. Korábban az Ady utcai vegyes tulajdonú lakások tervezett pályázati felújítása maradt terv, mert a kisebbségi tulajdonos önkormányzat hiába tette volna oda az önerőt, a többségi tulajdonosok nem voltak elég tőkeerősek. A Nostra-épület ifjúsági központtá alakítása is más lapra tartozik, mivel ott olyan mértékű lett volna a támogatás öszszege, hogy a sokszáz milliós önerő már vállalhatatlan lett volna a megyeszékhelynek.

Balatonszemesen iskolafejlesztési pályázatot nulláztak le korábban, de a község így sem marad EU-forrás nélkül: Balatonföldvár központú, Balatonszárszóval is közös fejlesztésre adtak be sikeres integrált pályázatot 660 millió forint értékben. Ebből a szemesiek 270 millióért fejleszthetik a közoktatást, új konyhát és ebédlőt, három új tantermet építenek, tudtuk meg Takács József polgármestertől. Balatonszemes pályázatpárti, akár a hitelkeret terhére is fejlesztenek, ha a megtérülés nem kérdés, és a létrehozott munkahelyek eltartják magukat. Ilyen az új tervük: a partmenti fúrt kútjuk mellé termálfürdő- és szállókapacitás-fejlesztést terveznek.
Balatonszabadiban a több éves pályázati folyamat miatt tízmilliókkal megdrágult költségek miatt álltak el a kerékpárútépítéstől, mondta Molnár Árpád polgármester. 

Somogyi önkormányzatok visszalépései EU-pályázatoktól

Település

Projekt

Balatonszemes önkormányzata

A balatonszemesi iskola fejlesztése

Balatonszabadi önkormányzata

Hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés

Beleg önkormányzata

Kompetencia alapú oktatás

Igali Általános Művelődési Központ

Igali ÁMK pedagógus továbbképzés

Kaposvár önkormányzata

Arany utcai Óvoda akadálymentesítése

Kisbajom Község Önkormányzata

Kompetencia alapú oktatás

Lábod önkormányzata

Önkormányzat akadálymentesítése

Lábod önkormányzata

Kompetencia alapú oktatás

Nagykorpád Község Önkormányzata

Kompetencia alapú oktatás

Rinyabesenyő Község Önkormányzata

Kompetencia alapú oktatás

Községi Önkormányzat Somogyvámos

Manócska, Huncutka Családi Napközik

Marcali önkormányzat, szakiskola

Érettségi a digitális technikával

Szabás önkormányzata

Kompetencia alapú oktatás


Nem úszik el a fürdőfejlesztés Igalban

A tervek szerint két hónappal ezelőtt kellett volna elindulnia a mintegy félmilliárd forintos fürdőfejlesztésnek Igalban. A Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács az összeg felét szavazta meg támogatásként, a másik felét az önkormányzat állja. Az eltelt időszakban olyan hírek is lábra kaptak a városban, hogy az új vezetés lemond a fejlesztésről, mert túl nagy falatnak érzi az önerő biztosítását, hiszen ehhez hitelt kell felvenniük. – Szó sincs arról, hogy lemondtunk volna róla, csak technikai, tervezési problémák miatt mintegy három hónapot csúszik a kezdés – mondta Pozsár Sándor a fenntartó Igal Fürdő Kft. ügyvezető igazgatója.

– A közbeszerzési pályázatok bontására január 5-én kerül sor, utána hirdetik ki a kivitelezőt. Legkésőbb február elején elkezdődhet az építkezés. Addig is bontással, tereprendezéssel teszszük alkalmassá a területet az építkezéshez. Így, amint ismertté válik a kivitelező, azonnal tiszta építési területet tudunk biztosítani számára. Ugyanakkor folyamatban van a hitelfelvételhez kapcsolódó közbeszerzési pályázat is. Nem tehetjük meg, hogy lemondjunk erről a beruházásról, mert a piac rákényszerít bennünket, hogy a gyógyászati rész fejlesztése mellett bővítsük a wellness-szolgáltatásokat is. A csúszás a munka befejezését is érinti, várhatóan 2011 október 15-től használhatják majd vendégeink a kibővült fürdőt.

A nagybajomi fürdő fejlesztésére 450 millió, a szállodára több mint 282 millió forintot nyertek a fenntartók. A költségek másik felét itt is saját forrásokból és bankhitelből kell majd biztosítani. – Bár szigorúbb feltételekkel, de megkaptuk a bankhitelt, kiírtuk a közbeszerzési eljárást – mondta Fedoszov Oleg, a beruházó Timax Kft. kisebbségi tulajdonosa. – Mivel minden akadály elhárult, nálunk 2011 elején indulhat el a fürdőfejlesztés.
A hotel nyolcvan szobájában és apartmanjában egyszerre több mint kétszáz ember pihenhet majd. Az épület fűtésére geotermikus, a termálvíz  energiáját használják fel.

Ezek is érdekelhetik