Mégis mozog a bolt: ABC-k harca kenyérrel és tejjel

Ahol nincs helyi üzlet, ott a vásárlók nélkülözhetetlennek tartják a mozgó boltot, ahol van helyi versenytárs, ott is sokan szeretik a guruló ABC-t. A helyi boltosok természetesen nincsenek közöttük. Buzsákon zúgolódik a négy élelmiszerbolt, mert a faluba beengedték a mozgó ABC-t. A buszos kereskedők ugyanakkor a közterület-használati díjak miatt berzenkedhetnek. A Lengyeltótiban kiszabott tétel miatt egyikük az Alkotmánybíróságon keresheti igazát.

Kényes téma a mozgó árusok működésének szabályozása több somogyi településen. Mindenki számára elfogadhatóan igazságot tenni szinte lehetetlen. Míg az árusok részéről okkal vetődik fel a szabad kereskedelemhez való jog, a helyi kereskedők érvei is súlyosak: a mozgó árussal ellentétben ők a helyi kasszába iparűzési adót fizetnek, és helyi munkaerőt foglalkoztatnak.

Ugyanakkor a falvak eldugott végein egyedül élő időseknek viszont jelentős könnyebbség a házhoz érkező kenyér, szóda vagy a súlyos zsák takarmány, pláne ha az olcsóbb is, mint a falu boltjában. Konkurencia harc a gördülő és a helyi boltok között?

Ács József, a több mozgó üzletet fenntartó kaposvári vállalkozó nem érez ilyesmit. A ''90-es évek eleje óta dolgozik a szakmában, jelenleg négy kisbuszt üzemeltet, s közel 20 somogyi települést lát el élelmiszerrel.
– A körülmények változnak, mi viszont továbbra is megfelelő szolgáltatást igyekszünk nyújtani – hangsúlyozta Ács József, aki egyúttal jelezte: a tevékenységre speciális költségek rakódnak. Naponta 500 forint úthasználati díjat fizetnek több településen.

Kertész Rezső, a Kisosz somogyi elnöke azt mondja: a bő másfél éve megszületett jogszabály pontosításra szorul, erre érdekvédelmi szervezetük már tett javaslatot. Azt kívánják elérni, hogy az engedélyezési eljárásba nagyobb beleszólása legyen a helyi önkormányzatoknak és a szakmai szervezeteknek is.

– Egy hónapja jár be a mozgó ABC – panaszolta név nélkül az egyik buzsáki élelmiszerbolt dolgozója, aki szerint ez súlyos csapás a községben működő négy(!) üzletre. – Eleinte jött minden nap, aztán amikor kiderült, hogy fizetnie kell, akkor átállt a heti három alkalomra. Rendelni is lehet nála, s legközelebb meghozza, amit kért a vevő – tudtuk meg Buzsákon, ahol épp a helyi kereskedők védelmében vezették be a mozgóárusok által fizetendő díjat.

– Alkalmanként kétezer forint úthasználati díjat kérünk az önkormányzati tulajdonú utak használatáért. Volt, aki jelezte, hogy nem tud jönni többet, amikor ez a rendelkezés életbe lépett. Mi viszont azt gondoljuk, hogy ezek az árusok kiviszik a profitot, iparűzési adót sem fizetnek és helyi munkaerőt sem alkalmaznak, ezért legalább ennyit meg kell tennünk – így Kara Lajos buzsáki polgármester.

Van példa arra is, hogy jóval többet kérnek. A szomszédos Lengyeltótiban ötezer forint az alkalmankénti összeg, formai eltérés, hogy a városban nem úthasználatért, hanem közterület-használati díjként szabták azt ki a helyi rendeletben, úgy másfél évvel ezelőtt.

– A mozgó árusok léte nálunk nem okoz különösebb fejtörést – mondta Zsombok Lajos lengyeltóti polgármester utalva arra: ezeknek a kereskedőknek nem az ellátottnak számító városok, hanem azok a kistelepülések jelentik a fő piacot, ahol igen szűk a helyben megvásárolható termékek köre. Mindemellett nézeteltérés Tótiban is adódott már, az egyik gépkocsival érkező láncolat azt sérelmezte, hogy a rendeletben a mozgóárusokra jóval magas összeget szabtak ki, mint másokra.

– Tájékoztattuk a céget, hogy a helyi rendelettel kapcsolatos kifogásával az Alkotmánybírósághoz fordulhat – mondta Szatmári Ibolya jegyző, aki szerint a lengyeltóti szabályozás kiállja az alkotmányosság próbáját, s felsőbb jogszabályba nem ütközik. Egyelőre egyébként nincs tudomásuk arról, hogy a kereskedő eljárást kezdeményezett volna. – A helyi rendelet megalkotása előtt mások szabályozását és az alkotmánybírósági határozatokat is megvizsgáltuk – fűzte hozzá Lengyeltóti jegyzője. Közlése szerint még az sem alkotmányellenes, hogy a közterület-használat díjából jelentős kedvezményt adnak helyieknek.

Komoly utánajárás előzte meg az öreglaki rendelet megalkotását is, ahol az Alkotmánybíróságtól állásfoglalást is kértek Maczucza Miklós polgármester szerint. A faluba tizenegy mozgóárus jár rendszeresen, köztük kenyeret, süteményt, takarmányt, szódát és élelmiszert eladók.

– Az európai szabályozás egyértelmű: a kereskedelem szabadságában korlátozni senkit nem lehet. Másfelől nem lehet önkényes kivételt tenni bizonyos árusok esetében – részletezte a települési vezető. Öreglakon három élelmiszerbolt működik, csakhogy a polgármester szerint még így is vannak lakók, akiknek másfél-két kilométert kellene gyalogolni a legközelebbi üzletig. Maczucza Miklós a lakosság szempontjait szem előtt tartva azt mondta: gondolniuk kell ezekre az idős emberekre, s azt is hozzá kell tenni: a helyi boltok mind drágábbak a mozgó árusoknál.

– Szép jó napot kívánok; a szokásos kenyeret adhatom? – érdeklődött udvariasan Horváth Péter mozgóárus. Körútja ezúttal is Orcin át vezetett, a helybeliek régi ismerősként üdvözölték a fiatalembert. A friss áruval megpakolt hófehér kisbusz meghatározott helyeken állt le, s ezúttal is a szokott időben jelent meg a faluban.

– Rendszeresen itt vásárlok, elégedett vagyok a mozgóbolttal – így Takács Sándor orci nyugdíjas. – Helybe jön az árus, nem kell gyalogolni az üzletig és szinte minden lényeges dolgot megvehetek, amire szüksége van a családnak. Tejet, zsemlét, konzervet is ide szállít a kisbusz és még a vegyiáru sem hiányzik; egy szóval nem lehet panasz a kínálatra. S az árak sem rugaszkodtak el a földtől: amíg sok boltban már drágult a kenyér, nekünk még mindig 225 forintért adják a kilóját. Ez pedig ugye egyáltalán nem mellékes dolog.

A dermesztő hidegben asszonyok gyűltek össze a József Attila utcában. Rozina Lászlóné a havi nagybevásárlást általában a megyeszékhelyen ejti meg, amúgy a napi cikkeket a mozgó ABC-nél szerzi be. Húsos káposzta és szalagos fánk: ez volt a családi menü. A pékárun kívül a margarint és a sütés-főzés egyéb kellékeit is a kisbuszos boltostól vette meg.



– Szívesen jövök ide, hiszen ami kell, azt megkapom – vette át a szót Nagy Andrásné. Egy másik asszony szerint a mozgóbolt nagy előnye, hogy még az eldugott somogyi zsáktelepülésekre is eljut. Polcok, hűtők sorakoznak a kisbuszban – a patikatisztaságú járműben katonás rendben tárolják a finomságokat. A friss kenyér, zsemlye, sütemények illata vásárlásra csábítja a vevőket, ottjártunkkor szépen fogyott az áru. Az ifjú sofőr-kereskedő, aki csaknem három éve áll a vállalkozás alkalmazásában, meghatározott útvonalon közlekedik. Orci, Zimány, Bonnya, Bonnyapuszta, Fiad – hétfőtől a hétvégéig ezen a szakaszon szállítja a friss élelmiszert. Van olyan kistelepülés, ahol egy bolt se működik: ott különösen kedvelt ez a mobilszolgáltatás. S a hipermarketek és akcióktól hemzsegő áruházak korában meddig maradhat népszerű ez a bevásárlási lehetőség? Nos, szerinte a magas üzemanyag-, illetve a buszjegy árak miatt gyaníthatóan még igen sokáig hűek maradnak a vevők a mozgó ABC-hez.