Csak a zene kell? Jogdíjtól nyög a vendéglátás, az Artijus emel

Berágtak a vendéglősök – szerintük túl nagy összeget gombolnak le róluk. A Kisosz megyei vezetése a somogyi vállalkozók kérését tolmácsolja a szakmai szervezet fővárosi központjának. Azt akarják elérni, hogy a döntéshozók gondolják újra a vendéglátóhelyekre vonatkozó szabályokat. A kizárólag gépzenét alkalmazó kisebb vendéglátóhelyek számára egy nagyon alacsony, vonzó mértékű díjtétel bevezetését sürgetik.

– Felháborító, hogy ilyen sok pénzt kérnek a vállalkozóktól akkor, ha egy rádiót vagy televíziót használnak az éttermben vagy a kávézóban – magyarázta kedden Nagy Sándor, az egyik kaposvári presszó tulajdonosa. – Pedig korántsem luxusszolgáltatásról van szó, hanem csupán arról, hogy a vendégek minél jobban érezzék magukat. Amúgyis seregnyi fizetnivalónk van, a magas jogdíj további súlyos tehertételt jelent. Mi ez, ha nem lehúzás?

A belvárosi kávézóban korábban kereskedelmi rádiót hallgathattak a vendégek, ám tekintettel a magas díjakra, idővel megszüntették ezt a szolgáltatást. A vállalkozó azt mondta: az adott település lélekszáma és a vendéglátóhely nyitvatartási ideje is befolyásolhatja a jogdíjjal kapcsolatos összeget. Kiszámolta: ha este kilencig tart nyitva a presszó, akkor naponta 371 forintot fizethetne, egy év alatt pedig közel 132 ezer forintot adhatna fel a postán. Abban az esetben, ha éjfélig működik a vendéglátóhely, úgy már évente csaknem 216 ezer forint lenne a fizetnivaló.
– Vastagon fog a döntéshozók ceruzája – osztja a felvetést Jó László, a vendéglátósokat és kereskedőket tömörítő Kisosz megyei elnöke. Aláhúzta: miközben a vállalkozáshoz köthető díjak és költségek meredeken íveltek felfelé, addig a somogyi vendéglátóhelyek zömének bevétele stagnál. Jó esetben, ugyanis szép számmal akadnak olyan egységek, amelyekre lakat került.

– Ebben az ügyben is ésszerű kompromisszumokra volna szükség – folytatta. – Azt gondolom, hogy a helyi gazdasági adottságokat az eddiginél jobban figyelembe kellene venni a díjszabásnál. Nem mindegy, hogy egy presszó vagy étterem egy forgalmas fővárosi utcában működik vagy egy somogyi zsáktelepülésen.



Kertész Rezső, a Kisosz megyei társelnöke amondó: ne mindig a gazdaság egy szegmensére, a vállalkozókra tegyék a súlyt.
– Az áfa-növekedés, a dohányzási tilalom bevezetése, a jövedéki adó emelkedése és a játékadóval kapcsolatos szigorítások is sújtják a vendéglősöket – sorolta a problémákat. Javaslatként felhozta: sok helyen csak egy kereskedelmi rádiós adót hallgatnának a vendégek vagy alkalmanként egy-egy sporteseményt néznének a tévében, ezért egy új, de mérsékelt díjtétel bevezetése mellett teszi le a Kisosz a voksot. Ha elfogadnák az felvetésüket, úgy Kertész szerint előfordulhat, hogy csökkenés helyett a közeljövőben bővülne az a vendéglátói kör, ahol legális körülmények között zenét hallgathatnak a betérők.

A Kisosz országos vezetősége gyűjti az információkat, az összes megyéből várja a véleményeket. Az ezzel kapcsolatos szakmai javaslatokat előreláthatóan a héten juttatják el a nemzetgazdasági minisztériumba.

Tóth Péter Benjamin, az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület stratégiai és kommunikációs igazgatója érdeklődéünkre közölte: a szerzői jogdíjak átlagos emelésének tervezett mértéke 2012-re 2,5 százalék. Ez azt jelenti – 4,9 százalékos várható infláció mellett –, hogy a szerzők és előadók fizetése reálértékben csökkenni fog.
 A szakember arra is kitért: az Artisjus, EJI és MAHASZ egész évben nyitott a megbeszélésekre.
– A Kisosz ezekkel a javaslatokkal egyelőre nem keresett meg bennünket – tette hozzá. – A tárgyalásokra nyitottak vagyunk. Ugyanakkor a szerzők és előadók fizetésének drasztikus csökkentésével nem érthetünk egyet, hiszen ők is egyre nehezebb anyagi körülmények között kénytelenek dolgozni, elég csak a hangfelvétel-piac összeomlására és a szűkülő élő fellépési lehetőségekre gondolni.

A jogdíj a szerző fizetése. A szerzői jog alapgondolata, hogy a művek megalkotásának költségeit azoknak kell állnia, akik a művek felhasználásával jövedelemhez jutnak. Így kerülnek képbe a zenét használó vendéglátó üzletek is. (Fontos, hogy ez nem egyfajta „adó”, hanem a zeneszolgáltatás ellenértéke. Ha egy üzlet úgy dönt, hogy megszünteti a zeneszolgáltatást, természetesen jogdíjat sem kell fizetnie.)
– A szerzők és előadók ezúton is szeretnék megköszönni a zenét használó és jogdíjat fizető üzleteknek, hogy hozzájárulnak a zenei kultúra megőrzéséhez és tovább fejlesztéséhez – így a szakember.