Hofi-kérdés a kórházakban: ha fizetsz, előbb gyógyulsz

És ha megfizetem? – kérdezheti a beteg Hofi után szabadon. Rácz Jenő kórházszövetségi elnök ugyanis azt javasolja: aki meg tudja fizetni a vizsgálat, a műtét árát, annak ne kelljen kivárnia a sorát a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatóknál sem. A korábbi egészségügyi miniszter, veszprémi főigazgató amondó: a kórházi várólistákat is csökkentené, ha azok, akik fizetni tudnak, kikerülnének a sorból.

Vizitdíj helyett itt a fizetős egészségügy – íme az ellenvélemény, Mihályi Péter egészségügyi szakközgazdásztól. Megosztja a szakmát a napokban felröppent javaslat, a Magyar Kórházak- és Rendelőintézetek Szövetségének állásfoglalása szerint elfogadhatatlan, hogy a nagyobb jövedelem előnyt jelentsen a gyógyulásban.
Nem ennyire elutasító Rácz Jenő kórházszövetségi elődje, Varga Ferenc. A siófoki főigazgató szerint az egészségügy, a kórházak helyzetén javíthat a bevétel, de vannak veszélyei.

A vizsgálatokért, műtétekért elkért pénzből az orvosoknak, a nővéreknek, az intézményeknek is jutna – ez áll a kórházszövetség javaslatában.
– Az ország gazdasági helyzete alapvetően meghatározza az egészségügy lehetőségeit is; s mivel érdemi pozitív változásnak kicsi az esélye, kiindulási alap lehetne, ha a társadalombiztosító meghatározná: mi az az alapszolgáltatás, ami mindenkinek jár? – véli Varga Ferenc, a kórházszövetség előző elnöke, a siófoki kórház főigazgatója. – Ami lehet, hogy kevesebb, mint amit ma ingyenesen megkap a beteg. De ez nyilván feszültséget okozna, nem lehet tehát elkerülni az alapos előkészítést, a társadalmi vitát. Minden további ellátás magánbiztosítás fejében járna, s a biztosító finanszírozná azt a gyógyító intézménynek. A Rácz Jenő-féle javaslat nem ez, a szerint a beteg közvetlenül a kórháznak fizetne, ha nem tudja, nem akarja kivárni azt a több hónapot, esetenként több évet, mire a várólista alapján rákerül a sor. A kórház e bevételből fejleszthet, és juttathat a személyzetnek, javulhatna tehát az intézmények helyzete. A veszélye azonban az, hogy kialakulhat a „szegény és gazdag” egészségügy, a tehetősebbek gyógyulhatnának hamarabb. Egyes hazai kórházak várólistáit látva azonban valamit valóban ki kellene találni...

Fizetős oktatás után fizetős egészségügy; a Fidesz azzal riogatott 2006-ban, hogy 180 ezer forint lesz egy mandulaműtét, s íme, itt is van – ez már Mihályi Péter egészségügyi szakközgazdász véleménye, aki egyáltalán nem biztos abban, hogy a kórházak államosítása után a többletbevétel ott is maradhat, amondó tehát, hogy a „kórházszövetség ezzel a javaslattal lábon lövi saját magát.”

Együttműködő kórházak

A marcali kórházban egyeztetett Cserháti Péter helyettes államtitkár a Semmelweis-tervnek a városi kórházat érintő elképzelésekről Imre Lászlóval, a központi szakigazgatási szerv (GYEMSZI) felelős vezetőjével, Horváth Zoltánnal, az új, dél-dunántúli nagytérségi központ igazgatójával, Repa Imre professzorral, a Kaposi Mór Oktató Kórház főigazgatójával, és Sütő László marcali polgármesterrel.

Antal Gabriella, a marcali kórház főigazgatója elmondta, döntöttek, hogy a marcali betegellátás érdekében szükséges a megyei kórházzal a szoros együttműködés, a kapacitások, minimum feltételek közös kezelése. A társadalombiztosítás által finanszírozott szolgáltatás tartalmát és mértékét a GYEMSZI szabja meg február 15-ig.

Hozzátette: Repa Imre professzor is egyetért abban, hogy a nagy távolságok, és a megyei kórház tehermentesítése miatt Marcaliban működniük kell a jelenlegi szakmáknak. A fejlesztési forrásokat a sürgősségi ellátásra használnák.

Vigmond Erika

Nagy Gábor siófoki sebész (nem mellékesen a minap nyílt magánklinika vezetője) azért nem biztos a fizetős kórházi módszer életképességében, mert „ha egyszer már arra szánja magát a beteg, hogy az egészségére áldoz több tízezer, esetleg százezer forintot, akkor már meg is akarja választani, hogy ki, hol, milyen körülmények között gyógyítsa.”

Harmincmilliós megtakarítást vár a kórház

Két avatás egymás után Siófokon. Magánklinika nyílt a kórház tövében, helyi orvosokkal, s zömmel a nagy intézmény szakszemélyzetével. Segít a szakemberek itthon és pályán tartásában, s a várólisták csökkentésében is – fogalmazott Nagy Gábor, a klinika vezetője. Gelencsér Attila, a megyei közgyűlés elnöke arról beszélt: tiszta, átlátható világ, a pénzes boríték zsebbe csúsztatásának kínos pillanatai nélkül.



Varga Ferenc, a siófoki kórház főigazgatója pedig arról számolt be: elkészült az intézmény háromkörös, közel négymilliárdos felújításának első üteme, a 630 millió forintba kerülő energiaracionalizálási beruházás. A kórház 171 millió saját erőt tett bele. – Ez az alapja a későbbi munkáknak, évi harmincmilliós költségmegtakarítást várunk tőle és folytatjuk a pályázósdit: napelemes megoldást szeretnénk a villamosenergia-ellátásra.

Mégis a Lajosoknak lesz igaza? - a szerző kommentárja

Olyan negyven és ilyen húsz év után nem lenne könnyű megmagyarázni, hogy nem minden ellátás jár ingyen az egészségügyben. De még ha meg is magyarázná valaki (ahogyan a két Lajos, előbb a Bokros, később a Molnár próbálta), elfogadtatni már nehezebben menne. Ahhoz ki kéne húzni a fejeket a homokból. De meglehet, a Rácz-javaslat összehozza az ellenoldali politikai feleket is: elvégre egyfelől egykori szocialista miniszter az ötletgazda, másfelől meg ugye a „népszavazási kőbe vésés” se szenved sérelmet, hiszen ez nem vizitdíj...

Antal Gabriella, a marcali kórház főigazgatója elmondta, döntöttek, hogy a marcali betegellátás érdekében szükséges a megyei kórházzal a szoros együttműködés, a kapacitások, minimum feltételek közös kezelése. A társadalombiztosítás által finanszírozott szolgáltatás tartalmát és mértékét a GYEMSZI szabja meg február 15-ig.

Hozzátette: Repa Imre professzor is egyetért abban, hogy a nagy távolságok, és a megyei kórház tehermentesítése miatt Marcaliban működniük kell a jelenlegi szakmáknak. A fejlesztési forrásokat a sürgősségi ellátásra használnák.

Vigmond Erika Hofi-kérdés a kórházakban: ha fizetsz, előbb gyógyulsz -->