Kipattant az isteni szikra: lesz olcsó hitele a gazdáknak

– Amit eddig agrárfinanszírozásként emlegettek, az gyakran egyenlő volt a nullával – hangsúlyozta Szigeti Imre batéi családi gazdálkodó. – Akadt olyan bank, amelynek munkatársa nem volt igazán tisztában azzal, hogy milyen mechanizmusok alapján üzemel egy kisgazdaság.
Szigeti Imre szerint a másik fő probléma, hogy a hitelért ácsingózó termelők könnyen belesüllyedhetnek a bürokrácia útvesztőjébe. Ezért azt tanácsolja: bárki is alapít agrárbankot, feltétlenül olyan munkatársakat alkalmazzon, akik értik a mezőgazdaság csínját-bínját. S ne feltételezzék azt egy 10-20 éve működő agrárcégről, hogy be akarja csapni az adott pénzintézetet, hanem rugalmasan, a vállalkozások igényeihez alkalmazkodva biztosítson hitelt a termelőknek.

– A kormány áttekintette a földtörvénnyel kapcsolatos bankszövetségi állásfoglalást, megértette, hogy a jelenlegi magyar bankrendszer nem kívánja finanszírozni a magyar földművesek tevékenységét – olvasható Lázár János, a Miniszterelnökség vezető államtitkárának közleményében. – Mindezek következtében a kormány számára egyértelmű, hogy elkerülhetetlenné válik egy új agrárbank létrehozása, amely a magyar gazdálkodók számára olcsó hiteleket biztosít.

Lázár János azt is jelezte: a kormány üdvözli, hogy a Bankszövetség megértette a törvényjavaslat egyik legfontosabb célját – azaz bankárok és bankok Magyarországon földet nem vehetnek és nem szerezhetnek. A kormány álláspontja szerint a törvény véget vet a több mint két évtizedes termőföld-spekulációs hullámnak Magyarországon.

A szárazság okozta sokmilliárdos veszteség nyomán különösen fontos a gyors, átfogó pénzügyi segítség – fogalmazta meg elvárását több agrárcég vezetője. Ezt egyébként a megyei kormányhivatal földművelésügyi hivatala is megerősítette: szeptember végéig Somogyban 1142 darab aszálykár bejelentés érkezett, az érintett terület 79 813 hektár volt. A veszteség mértéke térségenként eltérő nagyságrendet mutat, főleg a kukorica ágazatnál 10-től 100 százalékos mértékig terjed. Megtudtuk: a szántóföldi növénytermesztésen kívül a szőlő,- gyümölcs és egyéb kertészeti ágazatok is jelentős kiesést szenvedtek el. Az állattenyésztésben is jelentős jövedelmezőségi problémák mutatkoznak: elsősorban a takarmányhiány, illetve a takarmány áremelkedésekből adódóan.



Szilágyi István, a gyékényesi agrár zrt. elnöke rámutatott: ha kedvezményes hitelezési rendszert alakítanak ki, s amennyiben a termelők és a feldolgozók érdeke is találkozik, akkor még jó dolog is kisülhet az elképzelésből. Ezzel egyetért Sámoly Ferenc, a megyei agrárkamara elnöke is. A korábbi időszakban meglehetősen kusza volt az agrár-terület finanszírozása, a gazdák sokszor érezhették azt, hogy velük jóformán senki sem törődik.
– Tőkehiány, napi finanszírozási gondok – Sámoly Ferenc szerint ezek a legégetőbb problémák Somogyban. A 6640 regisztrált termelő több mint fele ilyen és hasonló nehézségekkel küzd. Rengetegen eleve az olcsóbb vetőmagot vásárolják, mások a növényvédőszerrel vagy épp a műtrágyával spórolnak. A pénzszűke miatt takarékossági praktikák tömegét alkalmazták eddig is a termelők, ez persze nem húzható az idők végezetéig.
– Remek ötlet az agrárbank létrehozása, ám seregnyi szakmabeli osztja az álláspontot, miszerint ha nem is január elsején, de legalább jövő tavasszal megkezdhetné működését a pénzintézet – hangoztatta a kamarai vezető. – Vagyis a szántóföldi munkálatok kezdetén, amikor eleve rengeteg kiadás terheli a gazdaságokat.

Tönkretették az ágazatot

– Legnagyobb kincsünk a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, amit a rendszerváltáskor tönkretettek, s az ágazat jelentős része megsemmisült – emelte ki Svajda József, az MSZOSZ regionális vezetője, aki szerint épp ideje, hogy a nagypolitika húsz év után a gazdálkodók pénzügyi gondjaival is elkezd foglalkozni. Hosszú időn át a leépülés jeleit mutatta az agrárium számos területe: megzuhant a termelés, dolgozók sokaságát építették le, s a korábban nemzetközi piacon is jól ismert hazai vállalatok tűntek el. Pedig – húzta alá Svajda József –, ha nincs elég életképes mezőgazdasági vállalkozás, akkor csak tovább csökken a vidék népességmegtartó ereje és térségünkben is rohamosan nő az állástalanok száma.

Kipattant szikra

Exner Zoltán, a megyei területi agrárkamara korábbi elnöke amondó: úgy tűnik, hogy egyesek fejéből kipattant az isteni szikra, pedig már 20 éve is működtek agrár-finanszírozással foglalkozó pénzintézetek. Csakhogy ezek némelyike a rendszerváltáskor, illetve az azt követő években tönkrement.
– Nem ártana tudatosítani, hogy egy agrárbank létrehozása nem pusztán elhatározás, hanem komoly tőke kérdése – húzta alá Exner Zoltán. – Épp ezért jó volna, ha a kormány rövid időn belül konkrétumokkal rukkolna elő. Megmondhatnák például azt, hogy mikor jön létre az új agrárbank, s mennyivel nyújt majd olcsóbb hiteleket, pénzügyi konstrukciókat a termelőknek, mint számos más pénzintézet.