Csak végleges külföldi letelepedéskor nem jár a magyar személyi

A varsói magyar konzulátusról származik az a külföldi magyarok körében terjedő és sokakat felháborító téves hír, hogy a kormány be akarná vonni a személyi igazolványukat – derítette ki az Index. A legismertebb közösségi portálon futótűzként terjedt el ez a cikk, s keltett feleslegesen pánikot a külföldön élő magyarok körében.
Március elsejétől nem kötelező hivatalosan bejelenteni, ha valaki ideiglenesen, de három hónapnál hosszabb ideig külföldön tartózkodik. A bejelentési kötelezettséget azzal az indokkal törölték el, hogy a többség amúgy sem teljesítette. A törvényváltozást a lengyelországi magyar konzulátus honlapja rosszul magyarázta el, emiatt elterjedt a külföldön élő magyarok között, hogy le kéne adniuk a személyi igazolványukat. Ez tévedés, a személyit, ahogy eddig is, csak azoknak kell leadniuk, akik véglegesen telepednek le külföldön.



Az Ausztriában vendéglátózó siófoki Jónás Róbert osztotta meg lapunkkal értesülését, melyet állítása szerint a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. is megerősített. Olvasónk úgy értelmezte a jogszabályváltozást, hogy attól is bevonják a személyi igazolványát, aki négy, öt, hat hónapra megy ki külföldre munkát vállalni. (A D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt.  hivatalos állásfoglalását lásd. keretes írásunkban)

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium sajtóosztályára hivatkozva azt írta az Index: „A csak átmenetileg kiköltözőket ez egyáltalán nem érinti. Az, hogy többé nem kell bejelenteni az ideiglenes külföldi tartózkodást, nem jelenti azt, hogy ne lehetne többé ideiglenesen külföldön tartózkodni. Erre a továbbiakban is (magyar okmányai és lakóhelye fenntartásával) bárkinek lehetősége van, akár három hónap alatti, akár ennél jóval hosszabb időtartamban. A feltételek is maradtak a régiek: azok, akik csak ideiglenesen élnek külföldön, megtarthatták és továbbra is megtarthatják a személyi igazolványukat. Ez sem változott. Tehát lényegében az, hogy valaki megtarthatja-e a személyijét vagy sem, azon múlik, hogy ő maga milyennek tekinti a külföldre távozását: ideiglenesnek vagy véglegesnek.”

Több olvasónk is lapunk segítségére sietett a tisztánlátásban, dr. Szirmai Zita például elküldte a londoni magyar konzul állásfoglalását az üggyel kapcsolatban. Riskó Nagy László vezető konzul ebben azt írja: „Március 1-jén az változott, hogy megszűnt az ideiglenes külföldi tartózkodás bejelentési kötelezettsége, vagyis a rémhírekkel ellentétben nemhogy új kötelezettség keletkezett, hanem pont ellenkezőleg, egy eddig meglévőt töröltek el, s ezután már csak a végleges külföldi letelepedést kell bejelenteni. A jogszabály úgy fogalmaz, hogy a „…polgárnak azt a tényt, hogy Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja, bármely járási hivatalnál vagy a konzuli tisztviselőnél” be kell jelentenie. A jogszabály nem határoz meg határidőt és időtartamot.

Aki korábban bejelentette az ideiglenes külföldi tartózkodását, annak nem kell semmit tennie. Csak akkor van dolga, ha most úgy dönt, hogy a végleges letelepedést is bejelenti. A magyar állampolgárokat, ha külföldre költöznek, háromféle bejelentési kötelezettség terheli: 1. lakcímnyilvántartás: ez abban az esetben, ha külföldi letelepedés szándékával hagyja el az országot; 2. társadalombiztosítási szervek felé minden esetben, ha három hónapon túli időtartamra történik a távozás és Magyarországon megszűnik a járulékfizetés (például már nem munkavállaló az állampolgár) – ilyenkor külföldön fizet társadalombiztosítást az állampolgár; 3. NAV felé: minden esetben, ha három hónapon túli külföldi tartózkodás (munkavállalás, vállalkozás stb.) céljából elhagyja az állampolgár az országot.”

Az utóbbi időben egyre több honfitársunk dönt úgy, hogy külföldön folytatja tovább az életét. A legtöbben azonban nem véglegesen települnek át egy másik országba, csupán ideiglenesen, munkavégzés céljából választják azt átmeneti otthonuknak. Sokukat foglalkoztatja az a kérdés, hogy egy jogszabály-módosításnak köszönhetően valóban le kell-e adniuk a személyi igazolványukat, vagy ez csak rémhír. Tekintettel arra, hogy a téma nagyon sok embert érint, illetve sajnálatos módon Társaságunkat összefüggésbe hozták a jogszabály téves értelmezésével kapcsolatban, kiemelten fontosnak tartjuk, hogy közöljük hivatalos jogi álláspontunkat a 2013. március 1. napján érvénybe lépett jogszabály-változással kapcsolatban.

A téves hírekkel ellentétben a jogszabály-módosítás nem határoz meg új kötelezettséget azokra, akik csak ideiglenesen kívánnak külföldön tartózkodni, hanem pont ellenkezőleg, egy eddig meglévő kötelezettséget szüntet meg. 2013. március 1. napja előtt ugyanis azoknak, akik ideiglenesen, de 3 hónapot meghaladóan külföldre költöztek, kötelezően be kellett jelenteniük a 3 hónapon túli ideiglenes külföldi tartózkodást az illetékes magyar települési önkormányzat népesség-nyilvántartó irodájánál, azaz az okmányirodánál. A jogszabály-módosítás következtében ez a bejelentési kötelezettség szűnt meg.

A bejelentési kötelezettség eltörlése természetesen nem azt jelenti, hogy nem lehet többé ideiglenesen külföldön tartózkodni. Mindenkinek lehetősége van az ideiglenes külföldön tartózkodásra, anélkül, hogy bürokratikus bejelentési kötelezettséggel kellene foglalkoznia, azaz a jogalkotó a kötelezettség eltörlésével a rémhírekkel ellentétben valójában kedvez a külföldön ideiglenesen tartózkodó állampolgároknak. Természetesen azon állampolgárok, akik csak ideiglenes jelleggel tartózkodnak külföldön, a személyi igazolványukat is megtarthatják.

Más a helyzet azonban akkor, ha valaki a végleges külföldi letelepedés mellett dönt. Ebben az esetben a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI törvény rendelkezése alapján a „…polgárnak azt a tényt, hogy Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja, bármely járási hivatalnál vagy a konzuli tisztviselőnél” be kell jelentenie. A jogszabály határidőt nem szab meg a bejelentésre, illetve a külföldön tartózkodás időtartamát sem tekinti irányadónak annak eldöntésekor, hogy az vajon véglegesnek minősül-e. Ez azt jelenti, hogy akár hosszú évekig, évtizedekig is lehet ideiglenesen is külföldön tartózkodni. A végleges kitelepedés tehát nem az időtartamtól függ, hanem az érintett személy elhatározásától.

A végleges külföldi letelepedéskor a személyi igazolványt és a lakcímkártyát azonban már valóban le kell adni, melyet követően az állampolgár útlevéllel tudja magát igazolni, illetve egy másik lakcímkártyát is kap, amellyel igazolni tudja, hogy ő egy külföldön élő magyar állampolgár.

Összefoglalva tehát kiemelten fontos információ, hogy nem az ideiglenes letelepedés lehetősége szűnt meg, hanem az ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettség, a személyi igazolvány megtartásának lehetőségét pedig az határozza meg, hogy valaki ideiglenesen, vagy véglegesen távozik külföldre.

Az utóbbi időben egyre több honfitársunk dönt úgy, hogy külföldön folytatja tovább az életét. A legtöbben azonban nem véglegesen települnek át egy másik országba, csupán ideiglenesen, munkavégzés céljából választják azt átmeneti otthonuknak. Sokukat foglalkoztatja az a kérdés, hogy egy jogszabály-módosításnak köszönhetően valóban le kell-e adniuk a személyi igazolványukat, vagy ez csak rémhír. Tekintettel arra, hogy a téma nagyon sok embert érint, illetve sajnálatos módon Társaságunkat összefüggésbe hozták a jogszabály téves értelmezésével kapcsolatban, kiemelten fontosnak tartjuk, hogy közöljük hivatalos jogi álláspontunkat a 2013. március 1. napján érvénybe lépett jogszabály-változással kapcsolatban.

A téves hírekkel ellentétben a jogszabály-módosítás nem határoz meg új kötelezettséget azokra, akik csak ideiglenesen kívánnak külföldön tartózkodni, hanem pont ellenkezőleg, egy eddig meglévő kötelezettséget szüntet meg. 2013. március 1. napja előtt ugyanis azoknak, akik ideiglenesen, de 3 hónapot meghaladóan külföldre költöztek, kötelezően be kellett jelenteniük a 3 hónapon túli ideiglenes külföldi tartózkodást az illetékes magyar települési önkormányzat népesség-nyilvántartó irodájánál, azaz az okmányirodánál. A jogszabály-módosítás következtében ez a bejelentési kötelezettség szűnt meg.

A bejelentési kötelezettség eltörlése természetesen nem azt jelenti, hogy nem lehet többé ideiglenesen külföldön tartózkodni. Mindenkinek lehetősége van az ideiglenes külföldön tartózkodásra, anélkül, hogy bürokratikus bejelentési kötelezettséggel kellene foglalkoznia, azaz a jogalkotó a kötelezettség eltörlésével a rémhírekkel ellentétben valójában kedvez a külföldön ideiglenesen tartózkodó állampolgároknak. Természetesen azon állampolgárok, akik csak ideiglenes jelleggel tartózkodnak külföldön, a személyi igazolványukat is megtarthatják.

Más a helyzet azonban akkor, ha valaki a végleges külföldi letelepedés mellett dönt. Ebben az esetben a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI törvény rendelkezése alapján a „…polgárnak azt a tényt, hogy Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja, bármely járási hivatalnál vagy a konzuli tisztviselőnél” be kell jelentenie. A jogszabály határidőt nem szab meg a bejelentésre, illetve a külföldön tartózkodás időtartamát sem tekinti irányadónak annak eldöntésekor, hogy az vajon véglegesnek minősül-e. Ez azt jelenti, hogy akár hosszú évekig, évtizedekig is lehet ideiglenesen is külföldön tartózkodni. A végleges kitelepedés tehát nem az időtartamtól függ, hanem az érintett személy elhatározásától.

A végleges külföldi letelepedéskor a személyi igazolványt és a lakcímkártyát azonban már valóban le kell adni, melyet követően az állampolgár útlevéllel tudja magát igazolni, illetve egy másik lakcímkártyát is kap, amellyel igazolni tudja, hogy ő egy külföldön élő magyar állampolgár.

Összefoglalva tehát kiemelten fontos információ, hogy nem az ideiglenes letelepedés lehetősége szűnt meg, hanem az ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettség, a személyi igazolvány megtartásának lehetőségét pedig az határozza meg, hogy valaki ideiglenesen, vagy véglegesen távozik külföldre.

-->