Olyan tiszta a Balaton, hogy inni lehet belőle

Rossz a víz minősége Európában, és Magyarország ebben élen jár, állítja az a március végén közzétett uniós tanulmány, amelyet a román Victor Bostinaru EP-képviselő mutatott be egy brüsszeli meghallgatáson. A tanulmány arra volt kíváncsi, hogy a huszonhét uniós tagállam mennyiben tartja be azokat a direktívákat, amelyeket még a 2000-ben létrehozott európai Vízkeretirányelv (VKI) fektetett le. Összesítésben Magyarországról csupán 16 százaléka a vizeknek került a „jó” vagy a „kiváló” kategóriába, 37 százalék „elfogadható”, 47 pedig már a „szennyezett” vagy „nagyon szennyezett” osztályban szerepel. Pedig az ország a 2007-2013-as költségvetési időszakban 22,4 milliárd eurót (6720 milliárd forint – 300 forint/euró árfolyamon) költhetett a kohéziós alapokból e kihívások kezelésére. Ez az egyik legnagyobb összeg, ami valamely tagállam rendelkezésére állt, teszi hozzá a jelentés.

„A felmérés eredménye megkérdőjelezhető – véli Somlyódi László professzor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vizi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék oktatója. – Nem tudjuk, ki és hogyan, milyen metódus szerint végezte a méréseket, mennyi idő alatt készült el.
„A Balaton vize olyan állapotban van, mint a hatvanas években, aki tehát a Balatonról azt állítja, hogy szennyezett a vize, annak fogalma sincs a valós helyzetről – így Vörös Lajos, a Magyar Turizmus Zrt. tudományos tanácsadója. – A vízminőséget főleg a lebegő mikroszkopikus algák túlzott elszaporodása, szaknyelven az eutrofizáció veszélyeztette.



Különösen veszélyesek egyes, nyaranta elszaporodó kékalgák, amelyek bőrirritációt, nyálkahártya-gyulladást, a véletlenül lenyelt vízzel a gyomorba jutva bélpanaszokat okozhatnak. Az algatúlszaporodást a tóba a vízgyűjtő területről elsősorban a szennyvizekkel bejutó foszfor okozza. Az 1970-es és ’80-as években romlott látványosan a helyzet, de a kutatók javaslatára számos költséges, foszforterhelés-csökkentő nagyberuházás létesült, és ennek megfelelően Keszthelynél, ahol a legalgásabb a víz, olyan értékeket mérnek ma, amelyek kevesebb mint a harmadát teszik ki az OECD által meghatározott egészségügyi küszöbértéknek.”

G. Tóth László, a Balatoni Limnológiai Intézet vezetője is amondó, hogy „egyre jobb a Balaton vízminősége az eutrofizáció  elleni intézkedéseknek, a közcsatorna megépítésének köszönhetően. A mérések szerint ma kevés a foszfor, vagyis hígult a Balaton. Januártól mostanáig csurig telt főleg jó minőségű esővízzel (a hétvégén 123 centiméter volt az átlagos Balaton-vízszint – a szerző). Az OECD-skála szerint 75 mg/liter klorofilltartalom felett rossz a víz minősége. Keszthelynél ez most 18-20, Tihanynál pedig 6-7.”

S hogy akkor miért zöld a Balaton vize, legalábbis a keleti medencét kivéve? Már a Magyar Turizmus Zrt. által tavaly nyáron végzett vendégelégedettségi felmérés során is felvetődött ez a kérdés a külföldi turisták körében. A napokban pedig egy kanadai űrhajós űrfelvétele látott napvilágot a tóról az interneten, azzal a megjegyzéssel: kiváló, népszerű nyaralóhely e vidék. – A Balatonba a Zala szállítja a vizet Keszthelynél, és egy mocsárvidéken áthaladva tőzegből származó, úgynevezett humint hoz magával – tájékoztatott G. Tóth László. – Ez az, ami barnásra színezi a vizet. A zöld színt pedig az algák adják, amiből mindig is több volt a tó nyugati felében.

NABE: új vízszint-szabályozást!

Tizennyolc éve alapították a Balaton és környéke természeti értékeinek védelméért elkötelezett hölgyek a Nők a Balatonért Egyesületet. Mostanra ezernél is több taggal, húsz helyi csoportban végzik a munkát – ez is szóba került legutóbbi közgyűlésükön. Elhangzott: a civil szféra egészéhez hasonlóan a NABE munkáját is a források szűkülése nehezítette tavaly.

Civil egyesületként jogosultak rá, hogy ügyfélként képviseljék a környezeti értékeket a balatoni fejlesztések és beruházások tervezésekor. Tavaly két fontos ügyben (a tervezett balatonföldvári vitorláskikötő és a balatonboglári bobpálya témájában) értek el így eredményeket. Az egyesület vezetése sürgeti: változtassanak a Balaton vízszint-szabályozásán; az új alsó és felső értékeket a helyiek és nyaralók egyetértésével kellene meghatározni, hogy soha többé ne fordulhasson elő: a „kiszáradástól” kelljen félteni a tavat.

Hajójárat naponta

Szombattól már naponta közlekednek a hajók a Balatonon, nem csak hétvégén. Május elsején debütál egy új hajójárat, mely Balatonmáriafürdő-Balatongyörök-Szigliget közt jár hétvégenként; beindításában a három települések önkormányzata is segített a hajózási társaságnak. Korábban csak a főszezonban jártak a hajók e három település között. E közben a kompok menetrendje is változott: az utolsó este 8 órakor, illetve fél kilenckor indul Szántódról, illetve Tihanyból.