Rezsicsökkentésre szemétdíjemelés: trükkös vagy törvényes?

A Fidesz-MPSZ rezsicsökkentésért felelős képviselője „trükközésnek és galádságnak” nevezte a jogszabálytól eltérő emeléseket. Németh Szilárd erről a minap beszélt a sajtónak, megjegyezve, egy polgármester kereste föl azzal, hogy a településén százszázalékos hulladékdíj-emelésre is van példa. Somogyban Kaposvár térségének több településén a tavalyihoz képest 40-50 százalékkal többet kell fizetni a szemétszállításért, amit a kormányhivatal hónapok óta vizsgál. Amint a kaposvárit is: itt a jogszabályban előírt egy éves időszakon belüli tavalyi két emelést kifogásolták, és azt, hogy a második módosítás 2012. december 30-án lépett életbe, ami már inkább értékelhető 2013-as emelésként. Az árpolitika azonban ez évben már az állam felségterülete az új hulladékgazdálkodási törvény (Hgt.) szerint.

A lakosság is aktív a kérdésben: a sok helyütt az idén belépő (eddig a kommunális adóból fizetett) új sárga csekk átmozgatja az igazságérzetet. A balatonlellei Somodori István azt kérdezi, a 2012-es tíz százalék körüli díjemelést adja vissza kormány a „nagy rezsicsökkentésével?”

A gamási Dupski László nyugdíjasként ásta bele magát a jogszabályokba, számos hatósággal levelezik, s mivel ingyen utazik, személyesen is látogatja őket. Már a Kúrián is járt. Azt mondja, ha az évi 20-25 ezres díjat kifizeti, akkor a villanyra nem marad, amit ha kikapcsolnak, lehúzhatja a rolót. Ha pedig nem fizet szemétdíjat, köztartozásként hajtják be rajta, és akkor megint ott van, ahol a part szakad: sötétben. Ahonnan egy lépés a hajléktalanság.

– Legalább 50-60 család lehet csak a falunkban, akik a lét peremén élnek – mondja Dupski László. – Nincs már hová hátrálnunk, nincs már miből elvennünk.
A nyugdíjas egy nagy paksaméta jogszabállyal, számítással érkezik, melyekkel egyelőre nem sokra ment: a fajlagos szemétdíj-fizetés vonatkozó érvelését nem hallották. E szerint neki egyedülállóként negyedannyi költséget kellene fizetnie, mint egy négytagú háztartásnak. Az Alkotmánybírósági érvelések azonban eddig mindig arra jutottak, hogy a járatszám-gyakoriság és az edényméret alkalmasak arra, hogy egy szolgáltatás és a díja arányos lehessen. Képviselve egyúttal is a cégek elismerhető fixköltségeit is, a rendelkezésre állást. Somodori István azonban – s írtunk már bodrogi példát hasonlóra – úgy látja, vannak idősek, akik még egy hagymát sem hámoznak bele a szemétbe, mert nem főznek magukra. Így fajlagosan óriási a terhük: erre nincs megoldás. A díjra azonban lehetne.

Rezsicsökkentéssel akár, főként ha többről van szó, mint hogy esetleg egy szűk időszak, akár egy év emeléseit kapják vissza az emberek – hangzatos kampányban és „országszerte kergetett” aláírásgyűjtőkről szóló hírektől kísérve. Nem véletlen, hogy Németh Szilárd fellépését megelőzően több helyütt téma volt a szemétdíj-emelés. Melynek mértékét a Hgt. a december 31-i bruttó díjakhoz képest határozza meg legfeljebb 4,2 százalékban. Kaposváron hét százalékot emeltek a lakossági terheken.



A Kapos Holding cégének a képviseletében Takács Tamás igazgatósági elnök nem így látja. „A 4,2 százalékos maximális emelést a január elsején hatályba lépő Hulladéktörvény írja elő, ezt a KVG Zrt. még nem érvényesítette az áraiban egy településen sem.”

A nyilvánvaló ellentmondást próbaperek kényszerítik ki? Vagy kormányhivatali állásfoglalás? Egy biztos, a rezsinek csökkenni kell, de az önkormányzati cégek sem mehetnek csődbe. Arra közvetett költségekkel megint rámehet a teljes rezsicsökkentés...