Életfogytig előzetesben? Alaptörvény-ellenes, mégis elfogadták

A Somogy Megyei Főügyészség adatai szerint a tavalyi évben 245 előzetes szűnt meg a megyében, ezek több mint háromnegyedében az előzetes fogvatartás kevesebb mint fél évig tartott, s csak egyetlen esetben volt hosszabb egy évnél. A munkatársunk által megkérdezett ügyvéd szerint rendkívül ritka, hogy egy eljárás olyan hosszan elhúzódik, hogy szabadítani kell a vádlottat az előzetesből, ezért nem tartja jónak az intézmény korlátlan idejű kiterjesztését, főként, hogy az ellenkezik az alaptörvénnyel és az emberi jogok európai intézményével.

Az országgyűlés hétfői döntése alapján korlátlan ideig tarthat az előzetes letartóztatás, ha a vádlott ellen tizenöt évig vagy életfogytig tartó szabadságveszéssel büntetendő bűncselekmény miatt folyik eljárás. A törvény módosítását a múlt héten kezdeményezte a nagyobbik kormánypárt, miután kiderült, a többek között emberöléssel, s gyilkossági kísérlettel vádolt ároktői banda újabb tagja szabadulna az előzetesből, miután ügyében négy év alatt sem sikerült érdemi döntést hozni. Két társát korábban hasonló okokból szabadítani kellett, ám megszöktek a házi őrizetből. A hétvégén még két javaslatról lehetett hallani: a korlátlan előzetes ötlete mellett felmerült, ideiglenesen öt évre emelik a maximális határidőt, ám a képviselők elé már csak előbbi változat jutott, mely a szavazás után várhatóan november 21-én lép életbe.

– A büntető eljárásjog alapján az előzetes fogvatartás megszűnése a bűncselekmény büntetési tételétől függ – tájékoztatott Némethné Halász Bernadett, a megyei főügyészség sajtószóvivője. – A legfeljebb három éves szabadságvesztéssel büntethető ügyeknél egy, az öt évig terjedőknél két, a tizenöt évig tartóknál három, a tizenötnél hosszabb, illetve életfogytiglanival járóknál négy év volt az előzetes maximális időtartama. Utóbbit módosította tehát hétfőn a parlament.

Somogyban amúgy nem fordult elő olyan eset, amikor elhúzódó eljárás miatt kellett volna megszüntetni a vádlott előzetes letartóztatását. A főügyészség tavalyi statisztikájából kiderül, 2012-ben 245 előzetes letartóztatás szűnt meg a megyében, ebből 147 esetben vádemelés történt, 72 alkalommal pedig az ügyész szüntette meg az előzetest.

– Harminchat vádlott egy hónapnál kevesebbet töltött előzetes letartóztatásban – folytatta Némethné Halász Bernadett –, ötvenháromnak fél és egy év között ért véget az előzetese, s csak egyvalaki töltött egy évnél hosszabb időt ilyenformán a börtönben.
Utóbbi persze az ügyészség és a bíróságok munkáját is minősíti, hiszen az előzetes a büntető eljárásjog szerint a nyomozás megkezdésétől a jogerős ítéletig tartható fenn, vagyis a rövid előzetes idők az igazságszolgáltatás és a nyomozó hatóságok hatékonyságát jelzik. Somogy ebből a szempontból országosan is kiemelkedő statisztikákat produkál hosszú idő óta, nem véletlen, hogy mind az Országos Bírósági Hivatal, mint pedig a Legfőbb Ügyészség rendre példaértékűnek nevezi a megyében folyó munkát.
– A hatékonyság és az időszerűség is példaértékű – mondta Handó Tünde a májusi kaposvári összbírói értekezleten. – A helyi ügyek 93-94 százalékában egy éven belül ítélet születik, a fellebbviteliek pedig általában három hónap alatt befejeződnek, ami sokkal jobb, mint az országos arány.



A megyei főügyészség adatai szerint a tavaly befejeződött 2219 ügy 57,4 százaléka egy éven belül, 28,2 százaléka pedig kevesebb mint két esztendő alatt ért véget – s az esetek tizenegy százalékában fordult elő, hogy a vádlottat előzetesből állították bíróság elé.

Somogyban tehát nem fordult elő, hogy bárkit a törvényi előírások miatt az eljárás elhúzódása miatt kellett volna kiengedni az előzetesből, s országosan is meglehetősen ritkán fordult elő, hogy ilyen okok miatt kellett volna egy súlyos bűncselekmény vádolt vádlottat szabadítani. Mostantól viszont tehát korlátlan ideig benntarthatóak lesznek, ami viszont jogvédők szerint nem csak az emberi jogok európai egyezményébe ütközik, de alaptörvény-ellenes is.

– Az alaptörvény tartalmazza a szabadsághoz való jogot, mely így egyértelműen sérül – mondta megkeresésünkre Boda Róbert kaposvári ügyvéd. – Mindenkinek joga, hogy ésszerű időn belül ítélet szülessen az ügyében. Nem az előzetes fogvatartás idején kellett volna változtatni, hanem megvizsgálni, milyen eljárási okok vezettek a perek elhúzódásához. Elsőbbséget kellett volna adni a kiemelt ügyeknek, s nem csak a bírósági, de a nyomozati szakban is, s ugyanígy a szakértői vizsgálatoknál, emellett ezeket nem szabadna engedni egyesíteni más esetekkel. Noha nem vagyok jogvédő, ügyvédként alapvetően ellenzem az előzetes fogvatartást, s nem mellékesen a korlátlan idejű előzetes nem feltétlenül segíti az ügyek gyorsabb haladását, hiszen ellentétes hatást is kiválthat, mert így a hatóságok számára nem lesz időkorlát. Miután a mostani törvénymódosítás egyértelműen ütközik az európai emberi jogokkal, várható, hogy Starsbourgban elmarasztalják majd Magyarországot, s sokmilliós kártérítési perek indulhatnak majd, persze ettől még hatályban maradhat a törvény, mely gondolatiságában nagyjából a 17. századba vezet vissza...

Drága a megfelelő házi őrizet

Humánusabb megoldás az előzetes helyett a házi őrizet – jelenleg 334 vádlottat őriznek így az országban, ötödüket lábra szerelt jeladós készülékkel is –, ám ennek ellenőrzése sem olcsó mulatság, főként, ha állandó a rendőri jelenlét. Lapértesülések szerint, ha az összes házi őrizetest 24 órában ellenőriznék, az több mint 2300 rendőrnek jelentene állandó munkát, s napi 124 millió forintba kerülne. Egy előzetes fogvatartott napi költsége viszont nagyjából nyolcezer forint.