Közélet

2013.11.25. 16:02

Hiába csökkent a rezsi, a családok többsége rosszabbul él

Az egyes társadalmi csoportok eltérő kiadási szerkezete miatt a "rezsiköltség" csökkentés harmada a lakosság tíz százalékánál landolt, míg az emelkedő árú élelmiszerek, gyógyszerek és élvezeti cikkek miatti többletkiadás a kevésbé tehetős rétegeket (a lakosság 80 százaléka) jobban sújtja. Az év első tíz hónapjában a lakosság a GKI Gazdaságkutató Zrt. számításai szerint az infláció miatt 283 milliárd forinttal többet költött, mint tavaly.

Harsányi Miklós

– Tény, hogy a rezsi csökkent, ám eközben rengeteg termék ára drágult – fejtette ki Radó József Attila, a nemzeti etnikai roma kisebbségi szervezet megyei elnöke. – Nem értem, hogy a kormány miért nem lépi meg inkább az alapvető élelmiszerek esetében a jelentős áfa-csökkentést. Az lenne a megoldás, ha a mostaninál olcsóbb lenne például a hús, a liszt, a cukor vagy az étolaj. Ezt rögtön érezné a lakosság.
A kormányzati retorika szerint a "rezsicsökkentés" révén jelentős többletjövedelmek keletkeznek a lakosságnál, s ez a kiskereskedelmi forgalomban fog megjelenni – áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. tájékoztatójában. Azt vizsgálták, hogy idén az első tíz hónapban mire, mennyit költöttünk, s ezzel a "rezsiharc" aktuális állásáról képet kapjunk. Beszámolójuk szerint a kormányzati intézkedések egy oldalról csökkentették a háztartások költéseit – energiaköltségek egy része, kommunális szolgáltatások –, más oldalról viszont erőteljesen növelték azokat (e-útdíj tovagyűröző hatása, tranzakciós adók miatt megdrágult pénzügyi szolgáltatások, drágább telefon- és tv-szolgáltatás, cigaretta és alkohol).

Miklai Lajosné, a lisztérzékenyek egyesületének somogyi elnöke úgy látja: bár a rezsicsökkentés mindenkit érint, ezzel mégis főként a jómódú emberek nyertek. Azok, akik eleve átlag felett keresnek, nagy házban, lakásban élnek – némelyiküknek fűthető garázsa, medencéje is van –, tehát többet költenek otthonfentartásra, mint az átlagos fogyasztó. Szerinte ők a nagy nyertesek, miközben sok embernek már a napi betevő előteremtése is problémát jelent. Nem beszélve a betegséggel, fogyatékkal élők sorsáról, ahol gyakran halmozottan jelentkeznek a szociális feszültségek.



A beteg gyermekek után emelt összegű családi pótlékot kapnak a szülők, de ez édeskevés – hangsúlyozta. – Speciális táplálkozást írnak elő a cukorbetegek, tojás- és lisztérzékenyek számára is, csakhogy szinte minden élelmiszer ára jócskán megdrágult. Egy kimutatás szerint a lisztérzékenyek havi étkezési költsége közel 25 ezer forinttal kerül többe, mint egy egészséges emberé.

A Portfolio.hu elemzői véleménye szerint érdemes megjegyezni, hogy a gazdaságkutató által elemzett árfolyamatok nem mindegyike kormányzati intézkedés eredménye. Az élelmiszer drágulása például még a tavalyi rossz termés következménye. Így a gazdaságpolitikai lépések jóléti hatásainak becslése még statikusan is nehézségekbe ütközik.
– Mint minden intézkedésnek, ennek is van jó és árnyoldala – mondta a rezsicsökkentés kapcsán Daxner Gábor, a VOSZ megyei elnöke. Hozzátette: nem kizárólag a döntést, hanem a célját kell értékelni. A segítségnyújtásról szól az intézkedés, amelyet azért született, hogy a családoknál minél több pénz maradjon meg. Aki ezt nem ismeri el, az szerintem nem ezen a világon él.


Dráguló megélhetés


Összességében az év első tíz hónapjában a lakosság a GKI számításai szerint az infláció miatt 283 milliárd forinttal többet költött, mint tavaly.
-– Ezen belül a háztartási energiára 107, kommunális szolgáltatásokra 33 milliárd forinttal kisebb összeget – részletezték. Szintén kevesebbet kellett fizetni - 20 milliárd forinttal - a ruházkodási és a tartós javakra - többek közt tv, telefon, használt gépkocsi - valamint az üzemanyagokra. Ugyanakkor élelmiszerre (+ 114 milliárd forint), közlekedésre - üzemanyag nélkül - (+ 43 milliárd forint), oktatása (+11 milliárd forint) többet kellett kiadni. 

A GKI kitért rá: a kormányzati intézkedések – adóemelések – fő csapásirányába eső termékeknél a drágulás különösen szembeszökő. Példaként azt hozták fel: szeszesitalokra és dohány termékekre 142,5 milliárd forinttal, gyógyszerre, gyógyárura 17 milliárd forinttal, testápolásra, egészségügyi szolgáltatásokra 11,5 milliárd forinttal, hírközlésre 16 milliárd forinttal, pénzügyi szolgáltatásokra 130 milliárd forinttal többet kell idén költeni ugyananannyi áruért és szolgáltatásért, mint tavaly. Úgy fogalmaztak: jól látható, hogy csak ezek a többletkiadások is nagyobbak, mint a megtakarítás a "rezsifronton". 

 

Ezek is érdekelhetik