Milliárdos áfacsalás - megy a cukor vándorútra

– A csalók ma már kifinomult módszerekkel igyekeznek megelőzni az adóhatóság nyomozóinak közbelépését – írta a Magyar Nemzet. Hájos László, a Magyar Cukor Zrt. termelési vezérigazgató-helyettesére hivatkozva többek között arról számoltak be: nemcsak az történik, hogy a magyar cégektől (elvileg) szlovák vállalkozások számára vásárolt áru el sem hagyja az országot és idehaza értékesítik, hanem egy kicsit „meg is utaztatják” az édesítőszert. A régebbi lebukások tapasztalatai alapján – amikor is a kamion tachométerével nem tudták kimutatni az "itthon maradt", cukorral megpakolt jármű mozgását – most átviszik a határon, ahol aztán fölszerelik más papírokkal, és akkor az áru már áfamentes importként kerül vissza.

A másik trükk: az 50 kilós zsákban forgalmazott magyar, lengyel vagy szlovák cukrot megveszik, Szlovákiában egykilósra átcsomagolják, majd áfamentesen behozzák.

Hétfőn telefonon többször kerestük Hájos Lászlót, ám nem értük utol, a zrt. sajtófelelős munkatársa nem kívánt nyilatkozni.

– A forgalomba kerülő cukor 30-40 százaléka a fekete- vagy szürkegazdaságból származhat – utalt a híradásokra Berki Gyula, a cukorrépa-termesztők szövetségének elnöke. Kérdésünkre kifejtette: az áfacsalók a költségvetést és a gazdákat is megkárosítják. A cukorrépa után kiegészítésekre lehetnek jogosultak a termelők, ám ha a cégek bagóért adják el a cukrot, akkor kevesebb jut az alapanyag-előállítóknak.

Berki Gyula szerint legalább két megoldás létezik az áfacsalás ellen: az állam csökkenthetné az áfát vagy bevezethetnék a fordított áfafizetést.
– Magyarország ez utóbbit kérte az EU-tól, de Brüsszel a sürgősséggel való eljárás lefolytatását elvetette – mondta. – Ez nem jelenti azt, hogy vége a játszmának, a közeljövőben még fontos változás bekövetkezhet.



Szerényi Zoltán, a somogyjádi agrár zrt. elnöke szerint a 27 százalékos áfatartalom nagy csábítóerő. Nagy György, az igali Igal Agro Kft. ügyvezetője elmondta: egy kamionnyi árunál már 1-1,5 millió forint nyereséget zsebre vághatnak a csalók, a kereskedés átláthatóbbá tételével könnyebben kiszűrhetnék a simlis társaságokat.

Horváth Éva, a kaposvári cukormanufaktúra stratégiai tanácsadója úgy fogalmazott: a fő bűnösök gyakran a nagy kereskedelmi társaságok közül kerülhetnek ki.
– Ezek a cégek rendszerint csak az árat nézik, s nem kíváncsiak a cukor származási helyére – fejtette ki. – Ha 10 forinttal olcsóbb ajánlatot kapnak, akkor onnan rendelnek árut, s nem a hosszú ideje tisztességesen működő cégektől.

Horváth Éva aggasztónak tartja, hogy Magyarországon nincs stabilitás a piacon. Németországban, Ausztriában a világpiachoz igazodnak a cukorárak, a szereplők gyakran egy éves szerződést kötnek, nálunk az országban fellelhető áfacsalt cukor mennyisége, ára is befolyásolhatja a hivatalos kereskedelmet. Kiemelte: szükség van a következetes adóellenőrzésekre.