Közel hetven párt kezdi meg az ajánlások gyűjtését

Február 15-én hivatalosan is kezdetét veszi az Áder János államfő által április 6-ra kiírt országgyűlési választás kampánya, a pártok és az egyéni képviselő-jelöltek hétfőtől kezdhetik meg az ajánlások gyűjtését, melyekből jelöltenként ötszáz szükséges, hogy valaki felkerülhessen a szavazólapokra. A korábbi évekkel ellentétben a választók nem kaptak kopogtatócédulákat, melyekkel az előző választások alkalmával mindig csak egy jelöltet támogathattak: az idén immáron akár több jelölt ajánlóívét is aláírhatja bárki, a félezer ajánlás összegyűjtésére két hete lesz a jelölteknek és a pártok aktivistáinak.

– Hétfő reggeltől vehetik fel az érintettek átvételi elismervény ellenében az ajánlóíveket, melyeknek a sorszámát is regisztráljuk – tájékoztatott Vörös Tamás megyei főjegyző, a területi választási iroda vezetője –, egy oldalra nyolc ajánló kerülhet, vagyis a nagyobb pártok meglehetősen sok ívet kérnek majd, viszont amelyeket nem használnak fel, vissza kell adniuk. Az egyéni jelölteknek március 3-ig az országos egyéni választókerülethez kell leadniuk az ajánlóíveket, a pártoknak egy nappal később a Nemzeti Választási Irodához (NVI).

A választáson indulni akaró pártoknak a Nemzeti Választási Bizottságnál kell(ett) regisztráltatniuk magukat, melynek a bejelentés után három nap alatt kell döntenie a jelölőszervezet nyilvántartásba vételéről. Ehhez az NVI ellenőrzi a szervezet létezését, pártként van-e bejegyezve, s adatainak hitelességét. Az Országos Bírósági Hivatal múlt havi nyilvántartásában 147 párt szerepelt, ez azt jelenti, hogy ennyien indulhatnának a parlamenti választáson, továbbá a 13 országos nemzetiségi önkormányzat, vagyis összesen 160 szervezet állíthatna jelölteket. A hét végéig hat nemzetiségi önkormányzat és 66 párt vetette magát nyilvántartásba, utóbbiak közül legutoljára a Magyarországi Munkáspárt 2006 – Európai Baloldal (Európai Baloldal rövidítéssel), a Tiszta Energiával Magyarországért Párt (Tempo), a Magyarok Magyarországért Párt (Mama), a Magyar Igazság és Élet Pártját (MIÉP), a Határon Túli Magyarok Pártja (Hatmap), a Magyarország Megújulásáért Párt (Megújuláspárt), a Magyar Realista Egység és Béke Párt (Realista Párt) és a Nép Oldali Párt (NOP) regisztrált.



Az új választási rendszer, illetve az ezzel járó állami kampánytámogatás amúgy is meghozta a pártalapítási kedvet, de egyénileg is sokan megpróbálják összegyűjteni a félezer aláírást, hiszen a hivatalos jelölt kampányát egymillió forinttal támogatja az állam, nem véletlen, hogy csak Kaposváron tucatnyi önjelöltről lehet hallani, akik megpróbálkoznak az ajánlószignók összeszedésével. A pártok, ha kilenc megyében és Budapesten minimum 27 kerületben jelöltet tudnak állítani 149 millióval számolhatnak, a 106 választókerület fele után 299 millió jár nekik, míg az összesért 597 millió. Plusz persze minden jelölt után az egymillió, vagyis ha egy párt minden választókerületben össze tudja gyűjteni az ötszáz ajánlást, 706 millióval számolhat. Nem véletlen, hogy csak tavaly 23 új pártot jegyeztek be a hazai bíróságokon, s a 147 formáció között olyanokat találni, mint a Hunok Nagy Szövetsége, a Peches Üldözöttek Pártja, a Magyar Zsellérek Kisemmizettek Kiszolgáltatottak Pártját, vagy a papíron komoly tömegbázisú Horgászok és Természetbarátok Pártja...
Hogy ezek közül hánynak sikerül túlélnie az első rostát, vagyis az ajánlások megszerzését, csak március negyedikén derül ki, ám a hosszú távra tervező formációk számára nemcsak a parlamentbe jutás miatt fontos a jelöltállítás, hanem mert csak akkor működhetnek a továbbiakban pártként, ha el tudnak indulni a választáson, tehát ha a jelöltjeik felkerülnek a szavazólapokra. A törvény szerint ugyanis ha egy párt két egymást követő választáson nem állít jelöltet, megszűnik.