Ötlet, hit és kitartás kell a sikerhez

– 2002 óta több mint 500 millió forintot ruháztunk be – kezdte a patcai Katica Tanya történetét az ötletgazda-tulajdonos Handó János, aki egyben a település polgármestere is. – Ennek a tíz százaléka volt pályázati pénz, a többi saját erő vagy hitel. Tíz évig a vállalkozás gyakorlatilag egy pénznyelő automata volt, 2011 végén kezdett megtérülni ez az óriási beruházás. Ez idő alatt csak úgy tudtunk talpon maradni, hogy hinnünk kellett abban, megtérül a pénz, a munka, az ötlet, amit beruháztunk a tanyába. Ám ez folyamatos fejlesztések nélkül nem ment volna, most is nagyon sokat teszünk azért, hogy aki eljön hozzánk, mindig találjon valami újat. Mert a tapasztalataink azt mutatják, hogy a vendégeink 80 százaléka visszajáró. Tehát mi két dologra építünk, a fejlesztésekre és a visszajáró vendégekre. Magyarországon negyven ilyen élményközpont van, s mi azért vagyunk piacvezetők, mert folyamatosan fejlesztjük magunkat és nem kötünk kompromisszumokat. Nem veszünk meg egy játékot csak azért, mert esetleg nagy profitot hoz, ha amúgy nem fér bele a koncepciónkba. Csak olyan attrakciót fejlesztünk, amely nem fogyaszt energiát. Vagy ha igen, azt megtermeljük magunk, megújuló forrásból.

Az üzletpolitikának köszönhetően minden évben nőtt a vendégszámuk, az utóbbi egy év alatt 57 500-ról 65 ezerre.
– Mindig azt mondom a munkatársaimnak, az én dolgom, hogy a látogatót egyszer odacsalogassam, az ő dolguk pedig, hogy meg is tartsák. Ezt pedig csak úgy lehet, ha minőséget kap a vendég – mondta Handó János.

Fontos számukra a környezettudatosság.
– Napelemrendszert építettünk ki, ami a tanya villamos energia szükségletének 90 százalékát biztosítja – mondta. – Saját szennyvízkezelőnk van, s gázt csak a konyhán használunk, mind a melegvíz, mind pedig a fűtés fával történik. A célunk pedig, hogy jövőre a konyhán is kiváltsuk a gázt. Olyan technológiákat alkalmazunk, ami drága ugyan, de a fenntarthatóságot helyezi előtérbe.

Handó János szerint, aki egyben Patca polgármestere is, nagyon fontos, hogy a tanya szimbiózisban él a faluval.
– Ha nem elég a közmunkás Patcán, s esetleg valahova nem jutnak el lenyírni a füvet, akkor nem csinálok abból gondot, hogy a tanya munkatársa megy és lenyírja a faluban is a füvet. Tehát a falunak is sokat jelent a tanya jelenléte, a megvalósítandó beruházások jó részére könnyebb úgy pénzt szerezni, ha azt mondom, hogy kapcsolódik a Katica Tanyához. Ugyanakkor munkát is biztosítunk a helybelieknek, s az is érdekes, hogy felmentek a településen az ingatlanárak, nincs is egyetlen eladó ház sem a faluban. Miközben más községekben igyekeznek szabadulni az ingatlanoktól. A kistermelőktől megvesszük az árujukat s arra is bátorítom őket, alakítsanak ki vendégszobákat a házukban, mert nálunk nyáron nincs az a szálláshely, amire ne lenne igény. Hiszem, hogy a falvaknak szolgáltatni kell, ez a jövő. Elmúlt már az az idő, amikor veteményes kertet műveltünk, ugyanis annak a generációnak a jó része már elment a temetőbe, aki naponta megfogta a lapát, a vella nyelét. Ha tetszik, ha nem, már nem perspektíva ez a mai generációnak. Ám ha megfizethető áron szolgáltatnak, van hitük, kitartásuk, az meghozza a várt eredményt.