Ha megvalósul a terv, kimondják a szakma halálos ítéletét

Pénteken Kaposváron értekezletet hívtak össze a kéményseprők, Farkas József ügyvezető igazgató szerint ha a terv jelenlegi formájában megvalósul, azzal a szakma halálos ítéletét mondják ki. Somogyban pillanatnyilag négy gazdasági vállalkozás foglalkozik kéménysepréssel.
– Az önkormányzatoktól a katasztrófavédelem venné át novembertől a kéményseprési közszolgáltatást – derült ki a kormány honlapján megjelent törvénytervezetből, melyet a távirati iroda ismertetett. A katasztrófavédelem a magánszemélyek tulajdonában lévő ingatlanoknál, illetve a cégjegyzékbe be nem jegyzett egyéb ingatlanoknál végezné ezt a szolgáltatást. Azt a munkát, amely ezen a körön kívül esik, kéményseprő-ipari szolgáltató is végezhetné.

– Sokkolta a szakmát a javaslat, semmilyen realitása nincs az elgondolásnak, a kéményseprő cégek tömegét nullázhatja le egy ilyen döntés – hangsúlyozta Farkas József, a kaposvári Somogy Kéményseprő-Mester Kft. ügyvezető igazgatója, aki egyben a Magyarországis Kéményseprőmesterek Országos Szövetségének műszaki bizottsági vezetője. – Nem értjük, hogy mi szükség van a változásra, szerintem teljesen felesleges és értelmetlen lenne átadni a kéményseprési közszolgáltatást az államnak. Számomra ez a lépés felfoghatatlan.

A kémények ellenőrzését, és tisztítását várhatóan ingyen kell elvégezni. Viszont ha a tulajdonosnak felróhatóan maradt el a munka, akkor azt külön meg kell rendelni, és ekkor már pénzbe kerül. Ugyancsak fizetni kell az ellenőrzésért és tisztításért, az időszakos ellenőrzések közti időben, amennyiben az szükségessé válik. Kéménytűz, illetve szén-monoxid szivárgás esetén a katasztrófavédelem 24 órán belül műszaki vizsgálatot végez. A cégvezetőtől tudjuk: a lakosság eddig évente közel 1000 forintot fizetett a kéményseprésért. Ha az állam átveszi ezt a szolgáltatási ágat, s díjmentesen vállalja, akkor a vállalkozások legtöbbje tönkre megy.

Pénteken Kaposváron értekezletet hívtak össze a 17 főt foglalkoztató Somogy Kéményseprő-Mester Kft. központjában, ahol a közeljövő várható változásaira próbálták választ keresni. Farkas egyértelművé tette: az állam hiába szeretné novembertől már az új keretek között elvégeztetni a kéményseprést, szerinte egy ilyen hálózat kialakítása legalább egy évet vesz igénybe. Komoly gondot jelenthet a technikai átállás is: az országban 16 fajta kéményseprő-nyilvántartási programot használnak, óvatos becslések szerint nagyjából 10-12 hónap alatt lehet egy közös, működőképest rendszert létrehozni. Ráadásul a szakmában használt anyagok- és eszközök közbeszerzés alá esnek, így a meglévő felszerelés esetleges átadása nem lehetséges. S a cégvezető szerint évközben – vagyis novembertől – már csak a lakosság érdekei miatt sem érdemes változtatni a rendszeren.
Hátrányos helyzetbe kerülhet az, aki addig fizet az elvégzett szolgáltatásért azokkal szemben, akiket későbbi időpontban keresnek fel a kéményseprők.

Fogós kérdés: milyen szakemberekkel kívánja megoldani a munkát a katasztrófavédelem? Farkas József szerint eddig csak pletykákat lehetett hallani, ám a kéményseprő tevékenység engedélyhez kötött, a munkát csak a megfelelő végzettség birtokában lehet elkezdeni. Hogy az ellehetetlenülő cégektől vegyen át szakembereket a katasztrófavédelem, ezt a cégvezető  nem tartja reálisnak. (Leikauf Tibor, a Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetségének elnöke – a Népszabadságnak nyilatkozva – megerősítette: a katasztrófavédelemnek jelenleg nincsenek sem szakemberei, sem eszközei a feladat elvégzésére. Azt sem tartotta életszerűnek, hogy a feladatot jelenleg ellátó cégektől szükséges számban sikerül majd átcsábítani a dolgozókat, legkevésbé épp a kéményseprőmesterek állnak majd be közalkalmazottnak.) Farkas József szerint – a bizonytalan állapotok miatt – a gyakran építő-, illetve gépipari végzettségű kéményseprők közül sokan végleg abbahagyhatják a munkát, s a társaságoknál felhalmozott műszaki berendezések, technika értéke pedig lenullázódhat.



– Úgy érzem, egyértelműen politikai döntésről van szó ebben az esetben is, csakhogy szerintem nem gondolták át kellően – emelte ki Farkas József. – Teljes bizonytalanság uralkodik a szakmában, minden eshetőségre fel kell készülnünk. Az nyilvánvaló, hogy a kéményseprés átvétele és működtetése plusz kiadást okoz a katasztrófavédelemnek, melyet az állam áll. Ezt a pénzt a kéményseprő cégeknek juttathatnák, s így korrektül, a szakma és az alkalmazottak számára megnyugtató módon megoldhatnák az ingyenes kéményseprést.
A Belügyminisztérium által készített törvénytervezetet január 29-ig lehet véleményezni.