Közélet

2015.07.15. 15:57

Rotary: adunk és a világ visszamosolyog ránk

A hagyományos módon, egy harang megkongatásával kezdődött a Kaposvári Rotary Club első ülése, melyen Wimal Morapitiye elnökölt. A huszonhárom tag – akiknek bevállalt célja a jótékonykodás – nagyon komolyan veszi feladatait, ezt bizonyítandó házassági évfordulója ellenére is megjelent Pásztóhy András. A mostani találkozónak különös fénytörést adott az erdélyi Gyimesközéplokról érkezett diákdelegáció fogadása, megsegítése.

Czene Attila

Magyarországon negyvenkét klubban ezerkétszáz tag tesz a rászorulókért. A kormányzó szeptemberben Zánkára hívja valamennyiüket. Addig is a kaposváriakat várják a miskolctapolcai Anna-napra, a Győri fröccsnapokra, aztán a következő ülés nem a szokásos helyen, a Kapos Hotel különtermében, hanem „Erikáéknál” lesz.



A tizenöt erdélyi diákot a legjobb tanulók és sportolók közül választották ki az erdélyi Gyimesközéplok iskolájában, ahová négyszázhúszan járnak az óvodától a 8. osztályig. A most érkezettek végzősök voltak, s utóbb némelyekről kiderült, hogy erdésznek, kántornak, környezetvédőnek készül, egyikük épp a találkozó napján kapott pozitív értesítést. A fiatalok a polgármesterrel, alpolgármesterrel és az iskola aligazgatójával eredetileg somogyi testvértelepülésükre, Böhönyére érkeztek vendégségbe, onnan kerültek a rotarysok látókörébe Hajdú Zoltán tagnak köszönhetően.

Zsoldos Márta Piroska böhönyei polgármester meg is köszönte ezt (hiszen a klubtagok kézről kézre adják őket: Tavaszi József Ordacsehibe, Illés József Fonyódra, Ladiszlai Géza alelnök pedig a kaposvári McDonald''sba várja őket), aztán az egybegyűlteket meghívta az e hétvégi falunapra.
A clubtagok kifizették az útiköltséget, s mindenki kapott ajándékot. S lám ismét beigazolódott a rotarysok jelmondata (Adunk és a világ visszamosolyog ránk), hiszen a gyimesközéploki polgármester mindenkit szíves vendégségbe invitált magukhoz Erdélybe, azon a 937 kilométer hosszú úton, melyen jöttek, s melyet megtett már odafelé a Böhönyéről ajándékozott tűzoltóautó is.

Előlegként az egyik leány a havasi levegőtől is tiszta hangon elénekelte a Gyimesbükkbe sej-haj beszaladt a gyorsvonat című dalt. Amikor egyik társát arra kérték, hogy szavaljon, – ki tudja miért? – a Szózat jutott először eszébe. A résztvevők bepárpásodott szemmel suttogták vele együtt Vörösmarty Mihály költeményének utolsó sorát: Áldjon, vagy verjen sors keze, itt élned, halnod kell!

„Lokható” hely a Gyimesben

Az erdélyiek két kisbusszal érkeztek, a vadregényes Gyimesből, ahol a hegyek oly közel esnek egymáshoz, hogy az egyikről át lehet kiabálni a másikra. De azért van arrefelé „lokható” hely, innen ered az 5300 lakosú település neve, melynek fiatal lakói is ízesen beszélnek. Gyimesközéplok egyébként az ezeréves egykori államhatárhoz legközelebb eső magyar település volt, csángók élték, aztán magyar husziták, később székelyek, végül az elbukott 1848-49-es szabadságharc csatáiból megmenekült honvédek találtak itt új otthonra. Ma 99 százalékban magyar anyanyelvűek lakják, a többiek román meg más nemzetiségűek. A diákok kicsit félnek most a középiskoláktól, mert idén az érettségizők kétharmada megbukott a vizsgán – melyet románul kell tenni –, s ennek okát a tanárok sem értik.

 

Címkék#Kaposvár

Ezek is érdekelhetik