Klímaváltozás: vége a mellébeszélésnek, 2015. jelentős év lehet

Számos rekordot döntött az idén a hőség, napok óta ismét 40 Celsius-fok közelében tanyázik a hőmérő higanyszála. Nem kétséges: elérte az eddigi legmagasabb szintet a klímaváltozás. A Föld klímájának visszafordíthatatlan megváltozása ellen folyamatos a küzdelem, amelyen 2015. történelmi jelentőségű lehet. A pápa minden keresztény ügyévé téve enciklikát adott ki róla, megváltozott a hozzá kapcsolódó közhangulat és az emberek szerepét ebben már senki nem vitatja. Véget ért a mellébeszélés.



– A Földi ökológiai rendszer leromlása olyan lejtő, aminek nincs alja, bármeddig eljuthatunk rajta – tájékoztatta lapunkat Benkő Dániel, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás Programjának projektvezetője. – Legrosszabb esetben akár a Mad Max filmek világából ismert sivatagos, lepusztult világba is juthatunk, ahol majd maroknyi ember küzd a vízért és az élelemért; nyilván ezt érdemes lenne elkerülni.

A klímaváltozás visszafordíthatatlan, de meg lehet állítani. A tudományos világ ma egyetért abban, hogy mostanában tartunk ott, ahol még stabilizálni lehetne a helyzetet, ami így is évtizedekbe telik. Mert ha nem cselekszünk, akkor fokozatosan olyan természeti folyamatok indulhatnak be, amelyek tovább rontanak a helyzeten, olyan spirált létrehozva, amiből nem lehet kimászni.
– Az átlaghőmérséklet öt fokkal nőhet, amiben nem az a legrosszabb, hogy nyáron 40-45 fok is lehet, hanem az, hogy teljesen átalakul az éghajlat – tette hozzá. – Magyarországon eltűnhet a nyári csapadék, ami áttevődhet télre és a téli hó átalakulhat esővé, teljesen ellehetetlenítve a mezőgazdaságot.

Benkő Dániel szerint a veszély reális: már most érezzük, hogy télen alig van hó, nyáron meg hetekig tartanak a hőhullámok. Ez csak rosszabb lehet. Olvadnak a jégtakarók, az Északi-sarkvidék 2020-2030-ra nyaranta teljesen jégmentessé válhat, a tengerszint emelkedése veszélyezteti az emberiségnek azt a felét, akik a tengerpartok menti tíz kilométeres sávban él. Megjelenhetnek az országban eddig ismeretlen betegségek, például a trópusi betegségeket terjesztő rovarok, vízi élőlények. A korábban szokatlan árvíz, viharok, hőhullám, hideghullám, tornádó egyre gyakrabban jelentkezhetnek. És pont azért, mivel korábban ritkák voltak, nem vagyunk rájuk felkészülve.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ tízszer tíz kilométeres méretben felrácsozza Magyarországot, amire megpróbálnak éghajlat-specifikus adatokat előállítani a korábbi és a jelenlegi számokból, valamint a prognózisokból.
– A Natér és a Kritér fantázianevű projekt célja, hogy felmérje, helyi szinten milyen kockázatokkal kell számolni az éghajlatváltozás miatt – mutat rá a formálódó Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszerre a WWF munkatársa. – Egy folyó mellett a legnagyobb kockázat az árvíz lehet, míg máshol a turizmus visszaesése, vagy a mezőgazdaságból élők nagy száma okozhat problémát. Ezek az adatbázisok ezt a sérülékenységi térképet hozzák létre, ami alapján az országos és regionális fejlesztési tervek meg tudják határozni, hogy hol milyen lépéseket érdemes tenni azért, hogy elkerüljük ezeket a problémákat.
Somogy megye azonban az átlagnál jobb helyzetben van, hiszen nincs árvízveszély, és a csapadékból is több.

Vízválasztóhoz érkeztünk

Már több somogyi település is csatlakozott Al Gore volt amerikai alelnök kezdeményezéséhez, hogy a 2015. decemberre tervezett párizsi klímacsúcsra egymilliárd aláírás gyűljön össze, így ösztönözve a világ vezetőit környezetünk hatékonyabb védelmére. Áder János köztársasági elnök Élő Bolygónk című honlapján klímavoksával bárki támogathatja az emberiséget fenyegető veszély megoldását.
– Az elmúlt 50 évben megsokszorozódott az emberi tevékenységgel összefüggő szén-dioxid, és más, a légköri folyamatokat kedvezőtlenül befolyásoló káros anyagok légkörbe jutása – írja. – Vízválasztóhoz érkeztünk, amikor klímánk védelme a 21. század legfontosabb kérdésévé lépett elő.

Extrém időjárás: nehezen alkalmazkodik a szervezet

A kismamák és az idősek is nehezen bírják a nagy hőséget és a klímaváltozás következményeit. A kismamákat megviselik az idei nyár tartós hőhullámai. A szervezet egy ideig tud alkalmazkodni, aztán kimerül, mondta Gyócsi András kaposvári szülész-nőgyógyász magánorvos. Amiatt is nehezebben jutnak enyhüléshez, hogy sokan közülük nem mernek a legnagyobb melegben megmártózni a természetes vizekben, mert attól félnek, hogy elkapnak valamilyen fertőzést, pedig a szakorvos szerint nyugodtan mehetnének. A kánikulában fontos a megfelelő folyadékpótlás, és a lakás hűtése. A legnagyobb hőhullámok alatt nem kiemelkedő a szülések száma, inkább az ezt követő frontok, vagyis az időjárás-változások idején indulnak be a szülések.

A tartós hőhullám az egyik legveszélyesebb légköri helyzet, ilyenkor bizonyítottan megnő a halálozások száma. Kutatások szerint ez olyan időseket is érinthet, akik enélkül még évekig élhetnének. Az extrém hőhullámok 70-80 ezer emberéletet követelhetnek Európában.

Idős korban szűkebb határok között tud alkalmazkodni a szervezet az extrém időjáráshoz, tudtuk meg Ádám Ildikótól, a Kaposi Mór Kórház belgyógyász-geriáter osztályvezető főorvosától. Különösen a szív és érrendszeri betegek veszélyeztetettek. Fontos a megelőzés: az idősek ne menjenek a tűző napra, sőt az árnyékban se maradjanak, mert ott is hőgutát kaphatnak a legnagyobb hőségben. Ne induljanak a szabadba, maradjanak inkább a hűtött, lesötétített szobában, a család gondoskodjon róluk. A bő folyadékbevitel mellett inkább hígabb ételeket fogyasszanak ilyenkor, főzeléket, gyümölcslét.