Közélet

2015.10.14. 05:11

Családok a kilakoltatás előtt, mégsem vált be a magáncsőd

Fél tucat somogyi családot lakoltathatnak ki december elsejéig, a téli moratórium életbe lépéséig: a szeptember 16-án feloldott tilalom során országosan körülbelül száz família veszélyeztetett.

Vas András

– Főként régen végrehajtás alá vont adósokról van szó – mondta Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete (BHKE) vezetője –, akik jellemzően tudtak is róla, hogy sor kerül rájuk.
A BHKE vezetője szerint nincs összefüggés a kilakoltatások és árverezések megindulása és az ingatlanpiac felfutása között, ugyanis utóbbi jellemzően a városi lakásokat, míg előbbi a családi házakat érinti.
– Nagyobb baj, hogy akiknek árverésre kerül az ingatlana, már nem kérhetik a családi csődvédelmet vagy a Nemzeti Eszközkezelő segítségét – tette hozzá Lénárd Mariann. – Más kérdés, hogy a magáncsőd egyelőre úgy tűnik, nem vált be.



A sajtóban különféle hírek láttak napvilágot a szeptember közepén életbe lépett családi csődvédelemmel kapcsolatban: a hivatalos kommunikáció óriási érdeklődésről és ügyfélrohamról beszélt – az ötletgazda KDNP családok tízezreinek megmentőjét látta a kezdeményezésben –, ezzel szemben a bankoknál szeptember végéig mindössze tizenketten regisztráltak. Információink szerint Somogyban még senki sem indította meg az eljárást, noha a kormányhivatalban külön szervezeti egységet állítottak fel az ügyek feldolgozására, s eredendően egy-kétezer somogyi családdal számoltak, melyek igénybe veszik a magáncsődöt.
– Nemcsak az adósok, a pénzintézetek sem voltak felkészülve a magáncsődre – állította Lénárd Mariann. – Sok helyen még a szükséges nyomtatványok sem álltak rendelkezésre.

Cseppet sem mellékesen az adósoknak 70-120 oldalnyi kérelmet kell kitölteniük, s még a BHKE jogászainak is komoly fejtörést okozott, milyen ügyben mely papírokra van szükség. Emellett a 30 ezer forintos eljárási illeték is sokakat visszatart, hogy belevágjanak a procedúrába, ugyanis a pénzt akkor is be kell fizetni, ha az ügyfél végül nem veheti igénybe a családi csődvédelmet.
– Emellett rettenetesen kemény feltételeknek kell megfelelni éveken keresztül – jegyezte meg Lénárd Mariann –, sokan félnek az együttműködéstől a csődbiztossal, illetve nem biztosak benne, lesz elég jövedelmük az eljárás során.

Nem véletlen, hogy míg a magáncsőd 25 ezer helyére alig akadt eddig adós, a Nemzeti Eszközkezelőnél sokszoros a túljelentkezés. Országosan ugyanis többszázezer hitelest fenyeget végrehajtás, hiába szüntették meg a devizahiteleket, sokak számára a forintosítás sem hozott megváltást, sőt, az adósok egy részének még nőttek is ezután a terhei, így nem véletlen, hogy május óta folyamatosan nő a 90 napnál régebben nem fizetett törlesztések száma. Ezért is döntött a kormányzat a magáncsőd bevezetéséről, illetve tízezerrel megemelték az eszközkezelő által megvásárolható ingatlanok számát.
– Még így sem elegendő azonban a kapacitás – mondta a BHKE vezetője –, akadnak, akik már több mint egy éve várnak, hogy eladhassák ingatlanukat az eszközkezelőnek.

Az adós ugyanis jól jár ezzel a konstrukcióval, bérlőként továbbra is maradhat az otthonában, melyet egy idő múlva akár vissza is vásárolhat. Somogyban eddig több mint ezer család számára jelentette menekülőutat a Nemzeti Eszközkezelő – az utolsó hivatalos adat szerint 1015-nek –, a Dunántúlon ennél csak Fejérben és Baranyában ajánlottak fel több ingatlant, míg országosan Borsod vezet több mint 2500-zal.
– A tízezres bővítés jó döntés, de nem elegendő – jelentette ki Lénárd Mariann –, ugyanis így összesen 35 ezer ingatlantulajdonos kerül megnyugtató helyzetbe. A magáncsőd elvileg 25 ezernek segít, vagyis legalább 150 ezer família helyzete továbbra is megoldatlan marad. Főként azok kerültek nagy bajba, akik a forintosításig még fizették törlesztéseiket, ám utána annyival megnőtt az adósságuk, hogy azt már nem bírták vállalni, ugyanis, mivel 2015. január 1. előtt nem volt adósságuk, nem kérhetik a magáncsődöt és az eszközkezelő segítségét sem. Ráadásul jellemzően vidéken, a szegényebb megyékben, mint például Somogy, sokan kisebb pénzintézetektől vettek fel hitelt, ugyanis a nagy kereskedelmi bankok nem adtak az olcsóbb-rosszabb állapotú házakra, ezeknek a kisbankoknak viszont nincs szerződésük az eszközkezelővel, vagyis eladósodott ügyfeleik számára ez az út nem járható.
A BHKE vezetője szerint megoldást az eszközkezelő további bővítése jelenthet csak: országos bérlakás-rendszer kiépítésére lenne szükség, mint Nyugat-Európában, ahol csak a leggazdagabbak élnek saját tulajdonú ingatlanban.


A bankok nem szeretnek árverezni

Nagyjából 150 ezer család tehát semmi másban nem reménykedhet, mint bankja jóindulatában, vagyis, hogy a pénzintézet nem kezdeményezi a végrehajtást, s nem árverezteti el a feje fölül az ingatlant, inkább akár valamilyen könnyítés árán is, de keresi a megegyezést. S erre meg is van minden esélyük, a pénzintézetek számára ugyanis az árverés szinte a biztos bukást jelenti: a befolyt pénzből az illetékek, a végrehajtói díj s az egyéb költségek után nem marad akkora összeg, mely fedezi az ügyfél tartozását.
– Emellett külön gond a lakás vagy ház értékesítése – állította Lénárd Mariann –, ugyanis a befektetők számára egyáltalán nem vonzóak a lakott ingatlanok, hiszen külön procedúra a kilakoltatás, melyet nem szívesen vállalnak fel, másfelől sok esetben olyan településen vagy településrészen található az ingatlan, melyen amúgy is nehéz eladni bármit.

Ezek is érdekelhetik