Különleges tanórák a nagybajomi iskolában, hódít a KIP

Az egyetem vezetése és a nagybajomi iskola igazgatója lapunk segítségével találtak egymásra, miután bő egy hete beszámoltunk az egyetem terveiről. Wallinger Endre, az iskola igazgatója vette föl a kapcsolatot a módszertan szakmai vezetőjével az egyetemen, s már egy esetleges együttműködés is körvonalazódik a két intézmény között. A hejőkeresztúri modellt, a Komplex Instrukciós Programot (KIP) eddig 11 iskolában alkalmazzák, olyanokban, ahova nagy számban járnak hátrányos helyzetű, esetleg roma tanulók. Méghozzá kiváló eredménnyel; nem csak az országos, de a budapesti átlag fölött teljesítenek általában a kompetenciaméréseken azok a diákok, akik ezzel az oktatási módszerrel tanulnak.



– Jelenleg az adaptációs folyamat elején tartunk – tudtuk meg Wallinger Endre igazgatótól –, a nyáron 90 órás tanfolyamon sajátította el az iskola húsz pedagógusa a modell lényegét. Ez nagyjából az iskolánkban tanítók kétharmada. Szeptember végétől pedig már rendszeresen tartunk  KIP-es órákat az osztályokban, a teljes éves óraszám 10 százalékában tervezzük egyelőre a módszer alkalmazását.

Amit nagyon élveznek a gyerekek Lóth Nóra, a módszert oktató egyik pedagógus szerint. – Rendkívül elfogadóak, együttműködők a gyerekek, várják az ilyen tanórákat – mondta. – A módszer azt emeli ki, hogy mindenki jó valamiben. Nagyon sok csoportmunkával, kooperatív technikával dolgozunk az órákon. Alkalmazásával kiválóan kezelhetők a státuszproblémák, hiszen egy alacsonyabb státuszú kisgyerek ugyanúgy tagja a csoportnak, és ugyanúgy számít a munkája a csoportban, mint egy magasabb státuszú gyereké. Megtanítja a gyerekeket arra, hogy mindenkinek a feladata számít, mindenkinek a munkájára szükség van. Vannak felelősök a csoportokban, így például az eszközfelelős a rendért, az időfelelős pedig azért felel, hogy időben befejezzék a feladatot. A módszer alkalmazásával a gyerekek megértik, hogy mindig segítek a másiknak, de semmit nem csinálok meg helyette. Ugyanakkor kibontakozhatnak a tehetségek, segítik azokat, akik gyengébbek, miközben az önértékelésüket is fejleszti.

Az iskolánkba járó 320 diák nagyjából fele halmozottan hátrányos helyzetű, sok a nevelőszülőknél élő állami gondozott diákunk is – tette hozzá Wallinger Endre. – Ezért olyan módszert kerestünk, amivel a magatartászavaros, tanulási problémákkal küzdő gyerekek eredményesen tanulhatnak együtt a jobb képességű gyerekekkel. Korábban hallottam már erről a módszerről, s amikor pályázatot írtak ki a pedagógusok képzésére jelentkeztünk. Így pályázati forrásból tudtuk finanszírozni a képzés hárommilliós költségét, amire saját forrásból nem lett volna pénzünk.

Komplex Instrukciós Program (KIP)

Olyan tanítási módszer, mely lehetővé teszi a tanárok számára a magas szintű csoportmunka szervezését olyan osztályokban, ahol a tanulók közötti tudásbeli különbség és kifejezőkészség tág határok között mozog. A módszer egyik legfontosabb jellemvonása, hogy a feladatok megoldása különböző képességek alkalmazását teszik lehetővé, tehát a különböző szociális háttérrel, tudással rendelkező gyereknek alkalma nyílik a feladatok sikeres véghezvitelére, a csoportmunka megoldására. A tanár célja pedig, hogy tudatosítsa: mindenkinek van olyan képessége, amely alkalmassá teszi a feladatok megoldásában való sikeres közreműködésre.